Kinek hátrányos a népszámlálás?

Pozsonyban „sokan, helyenként a lakosság 30 százaléka hiányzik”. Ez a következménye a népszámlálás körüli politikai botrány-sorozatnak.
A "hiányzás" később visszaüthet, mert az állam kevesebb adót juttat vissza az önkormányzatoknak – mutatott rá ¼ubomír Andrássy, a pozsonyi városi hivatal szóvivője. Az egyes városrészek ezért arra kérik a  pénzügyi tárcát, hogy az bizonyos támogatások esetében, például a közutak javítására folyósított összegeknél ne a népszámlálási adatokat vegye alapul, hanem az adott önkormányzat aktuális lakossági adatbázisát.  Andrássy a pravda.sk szerint bízik benne, hogy indítványukat támogatja a  Szlovákiai Városok és Falvak Társulása  /ZMOS/ is.

Ligetfaluban például csak 80 ezer ember adta le a kitöltött népszámlálási ívet. A lakossági nyilvántartás szerint azonban 110 ezer embernek van állandó bejelentett lakhelye ebben a városrészben. Hasonló aránytalanságok vannak a többi városrészben is. Ha ezen számok alapján történik a pénzosztás, aránytalanságok keletkeznek - vélekednek a pozsonyi városi képviseletek.

Pozsony fő problémája, hogy a közúthálózatot nem csak azok használják, akik állandó lakhellyel rendelkeznek a városban. A rossz törvényi szabályozás azzal is nehezíti a főváros helyzetét, hogy az első és másodosztályú utak karbantartása a várost, az útadó azonban a megyét illeti meg. A többi megyei központban, Zsolnán, Besztercebányán vagy Kassán a város és a megye meg tud egyezni az első és a másodosztályú utak karbantartása érdekében, pénzt folyósít számukra a megye. Pozsonyban azonban mindeddig nem sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben. Ezen kell sürgősen változtatni  – hangoztatja ¼ubomír Andrássy.