Kihalás fenyegeti a cápák és ráják negyedét
GLAND. Egy új felmérés szerint a cápa- és rájafajok jelentős hányada a kihalás szélére kerülhet.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) új felmérése szerint a cápák és ráják negyedét kihalás fenyegeti. A veszélyeztetett fajok vörös listájának legújabb frissítése során kiderült, hogy a rájafajok nagyobb bajban vannak a cápáknál.
A kutatók 1041 cápa-, rája- és tengerimacskafaj védelmi státuszát mérték fel. (Ezek mindegyike úgynevezett porcos hal, mivel vázuk csont helyett porcból épül fel. A tengerimacskák állkapcsos halak, a cápák és ráják közeli rokonai.) Kiderült, hogy e csoportok fajait jóval nagyobb arányban veszélyezteti a kihalás, mint a legtöbb állatot. Sőt, a cápák, ráják és tengerimacskák fajainak csupán 23 százaléka került a „nem fenyegetett” kategóriába.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a cápák és rokonaik a kihalás riasztó mértékű kockázatával néznek szembe” – mondja Nick Dulvy, az IUCN szakembere. „A legnagyobb veszélyben a cápák és ráják legnagyobb testű fajai vannak, különösen a sekély, a halászoknak könnyen hozzáférhető vizekben élők" - magyarázza. Eme vizekben a hálókba belegabalyodva véletlen fogásnak minősülhetnek.
Az állatokat leginkább a túlzott halászat veszélyezteti. Kimutatták, hogy a cápák, ráják és tengerimacskák bejelentett kifogási aránya 2003-ban tetőzött, bár megjegyezték, hogy a valódi arány eme tekintetben valószínűleg rendkívül alábecsült. A kifogások nagyrészt véletlenek, ugyanakkor egyre több piac szakosodik cápákra és rájákra, ami újabb veszélyt jelent a fajokra.
Például a levesekhez keresett cápauszony globális kereskedelme súlyosan megtizedeli a cápafajokat, sőt bizonyos uszonyos rájafajokat is, úgymint a hegedűrájákat. Ezeket a tengeri állatokat húsukért is keresik: az ördögráják kopoltyúit például egyfajta kínai tonikban, míg a mélytengeri cápafajok máját gyógyászati készítményekben alkalmazzák.
A fajokra nehezedő nyomást a szándékos és véletlen kifogások mellett rendkívül lassú szaporodásuk súlyosbítja. A szakemberek szerint a cápák, ráják és tengerimacskák általában lassan növekednek és kevés utódot hoznak világra, így nagyon védtelenek a túlhalászattal szemben. A cápákat és rájákat ezenkívül néha szándékosan pusztítják az embereket, halászati felszereléseket és célpontokat érő észlelt kockázat miatt. Ez a gyakorlat legalább 12 cápa- és rájafaj veszélyeztetett státuszához járul hozzá.
Colin Simpfendorfer, az IUCN cápaspecialista csoportjának alelnöke elmondta, meglepő módon azt mutatták ki, hogy a ráják – többek között a fűrészes-, hegedű- és sasráják - általánosságban sokkal rosszabb helyzetben vannak a cápáknál, a hét legveszélyeztetettebb családból öt rájákat ölel fel. Hozzátette, míg a közvélemény, a média és a kormányok figyelme a cápák sorsa iránt egyre nő, a ráják széles körű hanyatlása nagyrészt észrevétlenül zajlik. „A ráják védelmét érintő erőfeszítések nagyon le vannak maradva, ami csak növeli aggodalmunkat eme csoportért” – tette hozzá.
Az eredmények szerint a cápák és ráják hanyatlása leginkább a Földközi-tengerben, az Indo-Csendes-óceánban, különösen a Thai-öbölben hangsúlyos. Ezenkívül a Vörös-tengerben is nagyszámú veszélyeztetett cápa- és rájafaj él.
Az IUCN felmérése 64 ország 302 szakértőjének összefogásával készült el. Az igen komor kitekintést az eLIFE folyóirat közölte.
A kutatók 1041 cápa-, rája- és tengerimacskafaj védelmi státuszát mérték fel. (Ezek mindegyike úgynevezett porcos hal, mivel vázuk csont helyett porcból épül fel. A tengerimacskák állkapcsos halak, a cápák és ráják közeli rokonai.) Kiderült, hogy e csoportok fajait jóval nagyobb arányban veszélyezteti a kihalás, mint a legtöbb állatot. Sőt, a cápák, ráják és tengerimacskák fajainak csupán 23 százaléka került a „nem fenyegetett” kategóriába.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a cápák és rokonaik a kihalás riasztó mértékű kockázatával néznek szembe” – mondja Nick Dulvy, az IUCN szakembere. „A legnagyobb veszélyben a cápák és ráják legnagyobb testű fajai vannak, különösen a sekély, a halászoknak könnyen hozzáférhető vizekben élők" - magyarázza. Eme vizekben a hálókba belegabalyodva véletlen fogásnak minősülhetnek.
Az állatokat leginkább a túlzott halászat veszélyezteti. Kimutatták, hogy a cápák, ráják és tengerimacskák bejelentett kifogási aránya 2003-ban tetőzött, bár megjegyezték, hogy a valódi arány eme tekintetben valószínűleg rendkívül alábecsült. A kifogások nagyrészt véletlenek, ugyanakkor egyre több piac szakosodik cápákra és rájákra, ami újabb veszélyt jelent a fajokra.
Például a levesekhez keresett cápauszony globális kereskedelme súlyosan megtizedeli a cápafajokat, sőt bizonyos uszonyos rájafajokat is, úgymint a hegedűrájákat. Ezeket a tengeri állatokat húsukért is keresik: az ördögráják kopoltyúit például egyfajta kínai tonikban, míg a mélytengeri cápafajok máját gyógyászati készítményekben alkalmazzák.
A fajokra nehezedő nyomást a szándékos és véletlen kifogások mellett rendkívül lassú szaporodásuk súlyosbítja. A szakemberek szerint a cápák, ráják és tengerimacskák általában lassan növekednek és kevés utódot hoznak világra, így nagyon védtelenek a túlhalászattal szemben. A cápákat és rájákat ezenkívül néha szándékosan pusztítják az embereket, halászati felszereléseket és célpontokat érő észlelt kockázat miatt. Ez a gyakorlat legalább 12 cápa- és rájafaj veszélyeztetett státuszához járul hozzá.
Colin Simpfendorfer, az IUCN cápaspecialista csoportjának alelnöke elmondta, meglepő módon azt mutatták ki, hogy a ráják – többek között a fűrészes-, hegedű- és sasráják - általánosságban sokkal rosszabb helyzetben vannak a cápáknál, a hét legveszélyeztetettebb családból öt rájákat ölel fel. Hozzátette, míg a közvélemény, a média és a kormányok figyelme a cápák sorsa iránt egyre nő, a ráják széles körű hanyatlása nagyrészt észrevétlenül zajlik. „A ráják védelmét érintő erőfeszítések nagyon le vannak maradva, ami csak növeli aggodalmunkat eme csoportért” – tette hozzá.
Az eredmények szerint a cápák és ráják hanyatlása leginkább a Földközi-tengerben, az Indo-Csendes-óceánban, különösen a Thai-öbölben hangsúlyos. Ezenkívül a Vörös-tengerben is nagyszámú veszélyeztetett cápa- és rájafaj él.
Az IUCN felmérése 64 ország 302 szakértőjének összefogásával készült el. Az igen komor kitekintést az eLIFE folyóirat közölte.
Forrás
hirado.hu, livescience.com
