Kézművesek húsvétja

Egy kis faluban, Gömörsíden élnek. Húsvéthoz közeledve Tündének akad több tennivalója, hiszen a hétvégeken tartott foglalkozások mellett munkahelyén, a Mocsáry Lajos Alapiskolában szakkört vezet, amelyen a tojásdíszítés különféle technikáit igyekszik megtanítani a gyerekekkel. Azt mondja, erre az időszakra egész évben készül, mert több száz tojás kifújása, előkészítése nem megy egyik napról a másikra. Mégis meglepődöm, amikor megpillantom a fiók mélyéről előbukkanó számtalan kifújt tojást.

Nem szólva a két nagy bőröndről, amelyekben szebbnél szebb, már megírt tojások sorakoznak.

Ebben az időszakban elképesztően sok tojás fogy. A Palóc húsvét című rendezvényre például 90 tojást kell kifújni, elkészíteni, mondja Tünde.

– A tojás előkészítése úgy történik, hogy veszek egy nagy tálat, háromnegyed részig megtöltöm langyos vízzel, teszek bele egy kis zsíroldót, és egy kevés ecetet. Ebbe kell beáztatni a tojást, hogy a pecsét és a zsír leázzon róla. Aztán lesúrolom a szennyeződést, leöblítem. Amikor ez el van készítve, alul-felül lyukat fúrok rá, kifújom, és belülről is kimosom. 

Tünde mosolyogva jegyzi meg, hogy ebben a néhány hétben náluk mindenki rántottát eszik, beleértve az alapiskola diákjait. A tojás világnapja alkalmából például 30 tojást kifújt, és ezt a mennyiséget el kellett fogyasztani. De ilyesmi máskor is előfordul.

A kifújt, megtisztított tojásokra ezt követően a díszítés vár. Bár a tojásfestésnek számtalan módja ismert, Tünde a mi vidékünkre jellemző, az Ipoly menti viaszos-batik technikát részesíti előnyben. Ennek az eredetét Fábián Gyula losonci tanítótól tanulta, aki az 1908-ban kiadott Néprajzi Figyelőben publikálta a Losonc környéki falvakban, Panyidarócon, Bolykon, Galsán, Jelsőcön, Miksiben, Terbeléden, Vilkén gyűjtött mintákat.

– A Figyelő másolata hozzám is eljutott, így az ő mintáit több változatban feldolgoztam. Autentikus, eredeti mintában, ahogy megkaptam, csak egy kicsit továbbgondolva – mondja Tünde, aki később a fülekkovácsi Sinkáné Marcinek Erzsébettől is gyűjtött mintákat. Ezek korábban semmilyen publikációban nem jelentek meg. Ilyen például a pipises, gyöngyvirágos, virágos.

A viaszos-batikos technika során az olvasztott méhviaszt írókával vagy gicével viszi rá a tojás felszínére. Ezután színes fürdőbe áztatja, s miután megszáradt, leolvasztja róla a méhviaszt, és kirajzolódik a minta. A tojás színezése hagyományosan hagymából, illetve bodzabogyóból készült főzettel történik. Ezekben minimum 24 órát kell állni a tojásnak. Ha nem fogja be eléggé, két napig is áztatni kell. Mivel a gyerekfoglalkozásokon és a tanfolyamokon nincs idő arra, hogy napokat várjanak a színezésre, ezért festőport is használnak. Tündétől azt is megtudjuk, hogy régen a tojást személyre szabottan készítették, mivel a minta üzenetet hordozott. Mára ez a hagyomány is módosult.

– A magyar hímes tojások mintázata a világot alkotó öt elem jelképeit tartalmazza. A föld az egyenes vonal, ami körbeér, a víz a hullámvonal, a forgó, amely elmozdul és általában középről indul ki  a levegő, a szél jele. A tűz, amely középről sugároz ki, a napnak vagy a tűznek a szimbóluma, az ötödik elem pedig az életfa, az új élet jele. 

Az elkészült hímes tojás a locsolkodók jutalma, akik tudják, hogy Benkóékat húsvéthétfőn a füleki várban találják. A palóc húsvétot annak idején a Motolla Kézműves Baráti Kör keltette életre. Évekkel ezelőtt Tünde a Budai várban mutatta be a tojásírást, ahol valaki megjegyezte, nem volt nyitva húsvéthétfőn a füleki vár. A következő esztendőben aztán a Csemadok, a Közhasznú Szolgáltatások Vállalat és több csoport, illetve civil szervezet összefogásával megszervezték az első Palóc húsvétot. A kisbástyában kézműves kiállítást rendeztek, a Rakoncások közreműködésével volt kultúrműsor, valamint ételszentelés. Olyan jó visszhangja volt az eseménynek, hogy azóta minden évben megszervezik a közkedvelt húsvéti fesztivált.

A motollások ma már jobbára a kézműves-foglalkozásokat biztosítják. Az idén sem lesz ez másként. Anderko Andrea a maratott technikát, Gyetvai Zsuzsa a drótozást, Németh Bozó Andrea a hímzőfonalas technikát, Benko Tünde a viaszos-batik technikát mutatja meg az érdeklődőknek. Lánya, Fruzsi tojás formájú mézeskalácsokat készít, férje, Pali pedig a bútorfestés alapjaival ismerteti meg a látogatókat.

– Amikor még a lányaink is velünk éltek, volt olyan húsvétunk, hogy az Ilosvai Néptáncegyüttes férfi tagjai megérkeztek hozzánk Sídre, és amilyen edényt találtak, mind megtöltötték vízzel, s azzal locsolták meg a lányokat. Mivel már mindkét lányunk férjnél van, ezért hozzánk nem érkeznek a locsolók. Akik vendégségbe jönnek, egyenesen a vár felé veszik az irányt. Oda szoktuk vinni a húsvéti ételeket, a süteményt, és ott kínáljuk meg őket.

Benkóék a húsvéti időszakban a lelki megtisztulásra is nagy hangsúlyt helyeznek. A templomban a meghirdetett istentiszteletre, az úrvacsoraosztásra készülnek, ami az ünnep elmaradhatatlan része. Akárcsak a hagyományos ételek elkészítése. – Arra törekszem, hogy éljük meg ma is a húsvétot, ahogyan gyermekkoromban. Elkészítjük a hagyományos ételeket, a főtt tojást, a kalácsot, a sonkát, a tölteléket, illetve torma és töltött hús is kerül az asztalra. Amikor a várban véget érnek a foglalkozások, a távolabbról érkező barátainkat, a rokonokat ezzel vendégeljük meg. Nálunk tetőzik a húsvéthétfő. 

Benko Tünde Ipoly menti hímes tojásai elnyerték a Nógrádi Regionális Termék védjegyet is. Legközelebb az április 22-én tartandó Palóc húsvéton lehet majd ezzel a technikával is hímes tojást díszíteni.