Kevesebb hiba, több karakter – a felvidéki pálinka lelke az Esszenciában lakozik
A negyedik Esszencia Spirit Felvidéki Párlatverseny 355 tétellel zárult Nádszegen. A szervezők szerint ilyen arányban ennyi szép párlat még nem érkezett a verseny történetében, a zsűrielnök pedig idén már nem a meghökkentő alapanyagokat, hanem a minőségi ugrást nevezte az igazi meglepetésnek.
Negyedik alkalommal szervezték meg az Esszencia Spirit Felvidéki Párlatversenyt a mátyusföldi Nádszegen. A verseny idei üzenete az, hogy a felvidéki pálinkakészítők látványosan tanulnak, érzékeik finomodnak, pontosabban dolgoznak, és egyre tisztábban értik, mitől lesz egy párlat valóban szép.
A díjazott tételek kóstolójára és a díjátadóra június 19-én, 18 órától a nádszegi Bencze-házban várták a pálinkabarátokat. A közönség megkóstolhatta a Kárpát-medence legjobb pálinkáit, találkozhatott a készítőkkel és a szakértőkkel. Egy olyan közösség alakul ki itt, amelynek tagjai már nem elégednek meg azzal, hogy „lefőtt” a cefre. Jó pálinkát akarnak készíteni.
Kevesebb minta, erősebb mezőny
Fitos András nemzetközi pálinkafőző mester, az Esszencia pálinkafőzde egyik tulajdonosa szerint a negyedik verseny mintaszáma ugyan elmaradt a tavalyitól, de ez egyáltalán nem okozott csalódást. Idén 355 tétel érkezett, míg az előző évben közel négyszáz mintát bíráltak. A visszaesés oka elsősorban a gyenge gyümölcstermés volt: a fagy sok helyen elvitte a termés jelentős részét, így a szervezők eleve nem számítottak újabb rekordra.
– magyarázza portálunknak Fitos András, aki szerint ez a tény egyértelműen a felvidéki pálinka- és cefrekészítők fejlődését mutatja.
A verseny négy éve alatt jól látható lett, ki mekkora utat járt be. Vannak nevezők, akik az első Esszencia Spiriten még kezdőként indultak, azóta minden évben küldtek mintát, és ma már egészen más minőséget tesznek a pohárba. Ez a verseny egyik legnagyobb értéke. Aki figyel a bírálatra, a hibákra, a fajtakövetelményekre, az évről évre jobb párlattal tér vissza.
Mit mutatnak a számok?
Kacz Péter, a pálinkafőzde másik tulajdonosa a versenyt számokban is értékelte.
Az eredmények szintén a minőségi mezőnyt igazolják. A zsűri 79 aranyérmet, 108 ezüstérmet, 95 bronzérmet és 28 dicséretet ítélt oda, 45 tétel nem kapott helyezést. Egy verseny valódi szintjét sokszor nem is az mutatja meg, hány mintát neveznek, hanem az, hogy a hibás tételek mennyire szorulnak vissza, és a középmezőny mennyire erősödik. Idén az Esszencia Spirit éppen ebben lépett előre – értékelte a zsűri.
Idén a minőség volt a legnagyobb meglepetés
– magyarázza a zsűri elnöke, Szöllősi Edit.
A zsűri munkája messze nem annyi, hogy egymás után kóstolgatják a mintákat. A tételeket fajtánként és kategóriánként külön bírálják. Az almatermésűeket, a csonthéjasokat, a bogyósokat, a szőlőből készült párlatokat, valamint a különlegesebb, ízesített vagy egyéb kategóriákba tartozó tételeket külön sorban értékelik.
A bírálatnak megvan a maga rendje, ritmusa, szünete. A semlegesítéshez kenyeret, kiflit, sajtot, almát és vizet használnak, bár Szöllősi Edit szerint a legegyszerűbb eszközök, a kenyér, a kifli és a víz sokszor a leghasznosabbak.
A zsűri nem italt, karaktert bírál
„A jó bírálathoz óriási fajtaismeret kell. A zsűritagoknak tudniuk kell, mit várhatnak egy cigánymeggytől, egy Stanley szilvától, egy Lepoticától, egy Irsai Olivértől vagy éppen egy Sárga Vilmostól” – teszi hozzá a zsűri elnöke.
Fitos András is erre hívta fel a figyelmet: egy Stanley szilva mélyebb, fűszeresebb, fahéjas, lekváros karaktert adhat, míg egy Lepotica könnyedebb, virágosabb, gyümölcsösebb, szinte táncoló párlatként jelenhet meg a pohárban. A bírálónak ismernie kell ezeket az árnyalatokat, különben nem tudja megítélni, a minta valóban azt mutatja-e, amit a fajta ígér.
– fejti ki Fitos András.
Mandarin, sajmeggy, Sárga Vilmos – világok egyetlen pohárban
A Szöllősi Edit által elkészített champion tételek leírása jól mutatja, mennyire sokféle világ fér el egy ilyen versenyben. A mandarin friss, üde, vibráló párlatként jelent meg, citrusos-olajos héjjegyekkel, fanyar gyümölcsösséggel és hosszan megmaradó ízekkel.
A sajmeggy egészen más karaktert hozott: vadgyümölcsös, füstös, mandulás, marcipános, herbás tónusokat, piros bogyós gazdagságot, szegfűszeges és fahéjas mélységet, erősen fűszeres, csokoládés, egzotikus lecsengéssel. Robusztus, férfias tételként írható le, amely elegáns, enyhén kesernyés utóízzel zár. A Sárga Vilmos szinte parfümös, aromadús körtés illatvilágot hozott: lédús körtehúst, kövecses, fűszeres, enyhén vaníliás, mentás, lime-os jegyeket, mézes édességet és héjkaraktert. Az Irsai Olivér szőlőpárlat inkább magolajos, törökmézes illatot mutatott, kellemes virágossággal és fiatalos lendülettel; ízében erőteljesen jelentek meg a fajtára jellemző telt, violás, liliomos jegyek. A Lepotica szilva tiszta, jól felismerhető szilvás karaktert adott, harmonikus szerkezettel, enyhén édeskés tónusokkal, visszafogottabb mélységgel és kellemes összhatással.
A championok kiválasztása idén különösen izgalmas volt. Szöllősi Edit elárulta, két tételnél szavazategyenlőség alakult ki a zsűritagok között, így zsűrielnökként neki kellett döntenie. Mindez természetesen anonim módon történt, vagyis ő sem tudta, kinek a párlata kerül a pohárba. Nem gyenge és jó tételek között kellett választani, hanem kiváló párlatok között kellett megtalálni a legjobbat.
Mátyusföld és Csallóköz legjobb pálinkái
A térségi díjak is szépen mutatták a helyi mezőny erejét. A Mátyusföld legjobb pálinkája Duba Zoltán nagymácsédi versenyző meggypálinkája lett, a Csallóköz legjobb pálinkája pedig Takács Mátyás sárgabarack-pálinkája.
A mátyusföldi díjat Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke adta át, míg a résztvevőket Kacz Éva, Nádszeg polgármestere, Nagyszombat megye képviselőjelöltje is köszöntötte.
A sárgabarack nyertes is jelzi, milyen értékes kezd lenni a barackpálinka. Fitos András szerint az járt jól, aki időben figyelt, és képes volt komolyan venni a fagyvédelmet.
– magyarázza a helyi pálinkamester.
A szilva éve jöhet
Fitos András tavaly az almát, 2026 pálinkának való gyümölcseként pedig idén a szilvát nevezte meg. Hálás gyümölcs, a pálinkafőzdében is ebből főzik a legtöbbet, mégis mintha kissé le lenne sajnálva. Pedig ha jól készítik el, csodaszép párlat születhet belőle.
A szilva kevésbé kényes a fagyokra, mint a sárgabarack, szépen tud teremni, és megérdemli, hogy nagyobb figyelmet kapjon. Az idei mezőny számai is ezt erősítik: a csonthéjasok között a szilva toronymagasan vezetett.
A felvidéki pálinka már a Kárpát-medencében is tényező
Szöllősi Edit a felvidéki pálinkakészítőkről is elismerően beszélt.
– mondja a zsűri elnöke.
Majd nevetve hozzáteszi: a zsűritagok már versenyeznek azért, ki jöhet értékelni az Esszencia Spiritre, annyira népszerű lett a Kárpát-medencében ez a felvidéki verseny.
A jó pálinka sokszor közös munka
A pálinkafőzés világában a nők szerepe is egyre erősebb. Szöllősi Edit elárulta, a gyulai pálinkafesztiválon is találkozott olyan hölgyekkel, akik pálinkamester-képzésre készülnek. A nők ízlése, érzékenysége, illat- és ízfelismerése sok esetben különösen erős.
Előfordul, hogy a férj főz, de a feleség „választ el”, mert az ő érzéke dönti el pontosabban, hol van a jó szívpárlat. Máskor a férjek a versenyre szánt tételek kiválasztásába hívják be a feleségüket. A jó pálinka ilyenkor valóban közös munka.
A pohárban végül mindig kiderül, ki mennyire figyelt. Az idei Esszencia Spirit alapján a felvidéki pálinkakészítők egyre jobban figyelnek.
