Két keréken Gömörben

2019. augusztus 10., 17:49
Majoros Jácint

Negyvenötödik alkalommal tartották meg az idén a Honismereti Kerékpártúrát. A Két keréken a Felvidéken mottót hordozó túra július 26. és augusztus 2. között Gömörország bebarangolását tűzte ki célul.

Maga a kezdeményezés 45 évvel ezelőtt jött létre az akkori prágai magyar egyetemisták kezdeményezésére, eredetileg nyári egyetemként. Az akkori hatalom azonban nem nézte jó szemmel az ilyen kezdeményezéseket, ezért a diákok úgy döntöttek, hogy kerékpárral táborhelyről táborhelyre barangolnak.

Köteles László szervező szerint a hatalom ´68 után természetesen érzékelte, hogy itt önálló gondolkodásról van szó a magyar fiatalok részéről, és ezt veszélyesnek tartották.

– Mondvacsinált okokkal betiltották ezeket a táborokat, pontosabban nem engedélyezték. Ennek ellenére 1975-ben az akkori prágai Ady Endre Diákklub egy kérvényt nyújtott be, hogy szeretnének egy ilyen találkozót szervezni. A hatalom akkori dunaszerdahelyi megfelelő szerve úgy reagált, hogy ezt a találkozót politikai-higiénai okokból nem engedélyezi. A diákklub elnöke viszont megkeresett egy ügyvédet, éppen Szabó Rezsőt, hogyan lehetne ezt a döntést kicselezni. Szabó Rezsőnek volt egy javaslata, amely a mai napig érvényes. A valóban komoly higiénai megszorító intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek két napnál tovább tartanak egy helyszínen. Ő azt javasolta, hogy két napig táborozzunk egy helyen, két nap múlva menjünk át a szomszéd faluba, és kezdjük újra az időmérést. Magyarán kétnaponként odébb kell menni. A diákok megfogadták a tanácsot. Így került elő a legolcsóbb közlekedési eszköz, a kerékpár is, így lett meghirdetve a vándortábor.

Már az első túra után megszületett a döntés, hogy ezt folytatni kell, és ez az igény azóta is töretlenül tart. ´89 után a szervezők úgy gondolták, hogy túllépnek az etnikai határokon, és bejárják a Szepességet. Felvették a kapcsolatot szlovák, rutén és német községek településvezetőivel, akik szívesen segítettek a magyar történelmi emlékek megismerésében.

Az idei túra egy láncnak a láncszeme. Négy éve kezdődött a magyarok által lakott szülőföldünk részeinek a megismerése, bejárása. A legnyugatibb városnál, Szakolcánál kezdődött, majd a Duna mente, a Csallóköz, Zoboralja, a Garam mente következett. Tavaly az Ipoly mentét kerékpározták körbe a forrásától a torkolatig, az idén pedig Gömörország került bejárásra. Ragyolctól Rozsnyóig több tucat településen fordultak meg a kerékpározók. Salgó, Somoskő, Fülek, Ajnácskő, majd a Med-vesalja falvai után Serke, Rimaszombat, Abafalva következett.

Hanván a gömöri kultúra mecénásaként is ismert Juhász István fogadta a HKT résztvevőit. Itt megtekintették a Tompa Mihály-emlékmúzeumot, tiszteletüket tették Mács József  és Tóth Elemér mellszobránál, megnézték azt az állandó kiállítást, amely Hanva jeles szülöttének, Igó Aladárnak állít emléket. Ezek után Tornalja, Beje, Gombaszög, illetve Kelemér következett, majd felkeresték a Domicai cseppkőbarlang csodálatos termeit. A Rozsnyó környéki barangolások színhelye Betlér, Csucsom, Jólész, Várhosszúrét, Szalóc és Szilice volt.

A felsorolás nem tartalmazza a részletes túratervet, hiszen a nyolc nap alatt számos emlékhelyet, tájházat, természeti kincset kerestek fel. Az idei túrán a Kárpát-medence több országából is voltak résztvevők, Ausztriából, Magyarországról, Szlovákiából, de érkeztek Kárpátaljáról is.

Zaják Tibor Fótról érkezett. Már huszadik éve résztvevője a kerékpártúrának, s csak jót tud mondani róla.

– Harmadik alkalommal járunk Gömörben, és pontosan olyan minden, mint régen: dimbes-dombos, csendes kis falvak, szép táj, közel van Magyarország, átlátunk. Bejártuk az egész vidéket, oda-vissza többször is. Mintha haza jönnénk, tényleg, olyan ismerős.

Tokár Károly, „Katyó“ a kárpátaljai Aknaszlatináról jött a kerékpártúrára.

– Én úgy negyedik, ötödik alkalommal teszem tiszteletemet a Honismereti Kerékpártúrán, és mindig magammal hozom a feltiszai kárpátaljai magyarságnak az üdvözletét. A máramarosi, aknaszlatinai sóbányászok a Felvidéknek, a felvidéki magyarságnak sok jó szerencsét és erőt, egészséget kívánnak. Rám bízzák, mondjam el az idézetet, Széchenyi egy mondását: „A magyaros önnemesítés és a nagy Magyarország hagyományőrzése, annak történelmi eseményeire való visszaemlékezés legyen a cél, ami minket, magyarokat erősít és egyesít.“

A szervezők a túra teljes időtartamára kísérőautót biztosítottak, valamint gyakorlott túravezető biztosította az útvonalat. Naponta átlag 50-60 kilométert te-kertek a bringások. A jövőben a szervezők egy konferenciával is szeretnének tisztelegni a Honismereti Kerékpártúra előtt, és egyfajta értékelését is megtartani az elmúlt 45 évnek. A lánc természetesen nem szakad meg, folytatódik tovább.

Jövőre a Szoroskőtől keletre Kassa, Borsi, Kárpátalja, illetve a Vereckei-hágó lesz a cél. 

Kövesse facebook oldalunkat is!