Két keréken a Felvidéken

2018. július 28., 18:46
Szvorák Emese

A Honismereti Kerékpártúra az egyik legrégibb ilyen típusú honismereti rendezvény a Kárpát-medencében. 1975-ben felvidéki magyar főiskolások indították. A rendezvény célja, hogy a résztvevők megismerjék történelmi szülőföldünket, etnikai határon innen és túl.

Ennek szellemében szervezik több mint négy évtizede a Kárpát-medence szinte egyedülálló rendezvényét, amely minden évben érdeklődők százait vonzza. A kerékpártúra útvonala évente változik, de témája állandó: megismerni szülőföldünk értékeit, ezenkívül megismerkedni azokkal is, akik ezeket az értékeket megtartják vagy tovább viszik. A kerékpáros honszeretők az idén az Ipoly-forrás, Ipoly mente, Ipoly-torkolat útvonalat fedezik fel.

Köteles László szervező szerint az elmúlt négy évben az egykori történelmi Magyarország területeit térképezték fel. A legnyugatibb résszel kezdték, Szakolcától, a Morva folyótól haladtak a Duna mentén, bejárták a Csallóközt és a Mátyusföldet. Tavaly Szőgyénből indulva haladtak fölfelé a Garam mentén, ez évben pedig az Ipoly forrásától az Ipoly torkolatáig ismerik meg azokat a területeket, amelyek szervesen kötődnek a magyar jelenhez, kultúrához, történelemhez.

„Az Ipoly forrásától indulunk, 1020 méteres tengerszint feletti magasságból – részletezi Köteles az idei útvonalat. – Első táborhelyünk Kalonda. Innen indulva megismerjük többek között a helyi tájházat, emlékszalagokat helyezünk el a Palóc Határkereszten, Rárósmúlyadon megnézzük Medgyaszay István szecessziós, vasbeton építésű templomát, Alsósztregován Madách Imre kastélyát, Kékkőn a vármúzeumot, a Balassi-emlékszobát. Szklabonyán ellátogatunk a Mikszáth-házhoz, a legnagyobb palóc emlékmúzeumához, Zsélyen pedig Zs. Nagy Lajos költő emlékezetével foglalkozunk. A következő táborhelyszín Ipolynyék és Garamkövesd, ahol szintén a helyi értékek megismerése a cél. Előzetesen 50 fölött van a résztvevők száma, de a kerékpártúra nyitott, bármikor lehet hozzá csatlakozni. Mindenkit szeretettel várunk, tehát a végső létszámot 100 körülire becsüljük, hasonlóan a korábbi évekéhez. A túrába a helyi érdeklődőket is belevonjuk, akikkel együtt akár félezren is lehetünk.”

Egyedülálló a maga nemében

A felvidéki résztvevőkön kívül folyamatos az érdeklődés a határon túlról is. Minden évben érkeznek ausztriai, magyarországi, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyarok is, hiszen hasonló nagy rendezvényt máshol nem szerveznek.

„Erdélyi és kárpátaljai barátaimtól hallottam – folytatja Köteles –, hogy többször is próbálkoztak hasonlót létrehozni, egy-két napra sikerült is megszervezniük, de hosszú távon nem működött a dolog. A mi kerékpártúránknak éppen a folytonosság az egyik legnagyobb eredménye. Az utóbbi időszakban már háromgenerációs a túra, hiszen a gyermekektől a szépkorúakig több korosztályt megszólítunk. Mindig arra törekszünk, hogy a résztvevők olyan fokon ismerjék meg szülőföldjüket, hogy azt megszeretve felelősséget is érezzenek sorsáért, jelenéért, jövőjéért.”

A kerékpárosok az állomáshelyeken megtekintik a környék nevezetességeit, természeti szépségeit. Eddig a legnyugatabbra Pozsonyon túlra, a legkeletebbre a Vereckei-szorosig, a legészakabbra pedig a valamikori legészakibb magyar várig, Nedecig jutottak el. Naponta átlagban 40-50 kilométert tesznek meg, de mind távban, mind pedig a tempót illetően mindig a leggyengébb láncszemhez igazodnak, hiszen a csapatban nyolcéves gyermek és nyugdíjas is pedálozik. A kerékpáros országjárás egyaránt szolgálja a test, a szellem és a lélek épülését, az egészség megóvását, a természet védelmét. A rendezvény, mint fentebb jeleztük, nemcsak a szabadidő hasznos eltöltéséről szól, sokkal inkább a közösségépítésről.

Az első kerékpártúra megszervezését a prágai Ady Endre Diákklub elnöke, Merva László vállalta, akitől a későbbiekben más diákklubok helyi viszonyokat jól ismerő vezetői, tagjai vették át a stafétabotot. Akkor a Kis-Duna partján gyülekeztek, nem is sejtve, milyen hagyományt teremtenek. Bár nyíltan nem hirdették, a céljuk az volt, hogy felkészítsenek egy nemzedéket arra, hogy tudjon, akarjon és merjen többet vállalni felvidéki magyarságunkért.

Hagyományt teremtettek

Ennek immár négy évtizede. A kerékpártúra azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Köteles László 1979-ben csatlakozott a csapathoz.

„Meggyőződésem, hogy a kerékpár az ideális eszköz arra, hogy valóban megismerjük a szülőföldünket. Autóval átrohanunk a községeken, a kerékpárról viszont le lehet szállni, emberekkel beszélgetni. Ezeknek a kis falvaknak az önbizalmát növeli, amikor beállít 120-130 fiatal. Joggal érezhetik úgy, hogy egy közösséget alkotva a magyarságnak nemcsak jelene, de jövője is van.”

A kerékpártúra a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején élte virágkorát. Akkoriban a résztvevők száma meghaladta a 200-at is. 1989-ig elsősorban a hazai magyarlakta területeket járták be, majd megismerkedtek olyan területekkel is, ahol a magyarság szórványban él. A kerékpártúrákra mindig is jellemző volt, hogy olyan közösség alkotja, amely nemcsak egymásért érez felelősséget, hanem az utánuk következő generációért is.

Az idei kerékpártúra július 28-án Kalondán, a Losonc melletti kisközségben indul, és augusztus 5-én Garamkövesden, Párkány mellett fejeződik be. Útvonaláról, programjáról a www.hkt.sk honlapon lehet bővebb információkhoz jutni.

A cikk a Magyar7 hetilap 2018/12. számában jelent meg.

Kövesse facebook oldalunkat is!