2019. október 6., 08:38

Jubilál a Szenczi Molnár Albert Napok - VIDEÓVAL

Idén nemcsak a Csemadok jubilál, számos rendezvényét is évtizedek óta megtartják. Ilyen a Szenczi Molnár Albert Napok is, amelyről a helyiek tudják: bizony néhányszor nehézségbe ütközött a megtartása, hiszen a hatalom nem nézte jó szemmel, hogy a szenci magyarok egy mélyen vallásos emberről, a zsoltárok magyarra fordítójáról emlékezik meg.

Szenczi Molnár 50.
Galéria
+6 kép a galériában
Fotó: Pap Boglárka

Mindennek ellenére a város és a régió lakossága tiszteli a zsoltárfordító, szótérkészítő nyelvészt, akinek munkássága nélkül ma nem ilyen lenne nyelvünk. Az idén már az ötvenedik alkalommal állt össze a színes, kulturális, közösségi élményt nyújtó program, amellyel Szenczi Molnár Albert emléke előtt tisztelegnek a magyarok és ünneplik őt, aki a ma emberének kitartásból példaképe lehetne.

„A fél évszázados múltra visszatekintő Szenczi Molnár Albert Napok hagyománnyá váltak Szencen és külön öröm számunkra, hogy a szervezésbe már jó néhány éve a környező településeken élő magyarság is aktívan bekapcsolódik, sajátjuknak érezve Szenczi Molnár Albert hagyatékát. Így kerülhetnek megvalósításra színvonalas rendezvények Boldogfán, Hegysúron, Rétén, de a szenci járás határán kívül eső Jókán is.” – mondta bevezetőjében Németh Gabriella, az est háziasszonya, Korpás Lilla szavalata után, aki Vörösmarty Mihály Előszó című versét adta elő.

Az idei rendezvénysorozat – az előző évekhez hasonlóan - egy tanulmányi kirándulással vette kezdetét még szeptember végén. Egy busznyi érdeklődő utazott el a Szepességbe és járta végig a magyar vonatkozású emlékhelyeket. A hivatalos megnyitóra minden évben október első péntekén kerül sor, amikoris Szenczi Molnár Albert köztéri szobránál emlékeznek meg a szenciek és környékbeliek. A jubileumi ünnepségen a köszöntő beszédet Bárdos Gyula, a hetvenéves Csemadok elnöke mondta.

Bárdos Gyula felidézett egy krónikába írt bejegyzést, mely szerint: „Minden elismerésem azoké, akik kezdeményezői voltak a Szenczi Molnár Albert emlékezésnek. Az az érzésem, hogy mindig megtaláljuk a megfelelő formát nemzeti kultúránk ápolására. Ha mást, többet nem is jelentene ez az ünnepély, mint Szenczi Molnár közelebbi megismerését, akkor is megérné a fáradozást! Sajnos a tábla, illetve a tér új neve lekerült a falról. Én ezért nem bosszankodom. Ettől a pillanattól kezdve minden szenci polgár tudja, hogy a táblának, illetve Szenczi Molnárnak tér kell. Ha nem most: holnap, vagy holnapután.”

Fotó:  Pap Boglárka

Bárdos Gyula beszédében kitért a kezdetekre: már az ötvenes években megemlékeztek a város szülöttéről, jól tudták, „hogy a város jeles szülötte emlékének az ápolása csak részben múlttisztelet. Sokkal inkább a jövő megalapozása. A biztosabb jövő reményében sokaknak volt jó Szenczi Molnárba kapaszkodni. Reformátusnak, katolikusnak, felekezeten kívülinek egyaránt.” Ezzel talán előkészítették a Szenczi Molnár Albert Napokat, amely 1966-ban indult.

Gyurcsó István szavait is felidézte Bárdos Gyula beszédében, melyet az első rendezvény kapcsán írt a költő:

egyre igényesebb a magyar, s azért tudott megmaradni Európa közepén, mert képes volt a világhoz mérni magát. Szenczi Molnár az elsők közé tartozott, aki a világhoz mérte magát, s helytállt. Ezt a szenciek tudták, a szülőhelyére érkezett mások viszont megtiltották, hogy teret avassanak annak az embernek a tiszteletére, aki e térségre sarkig tárta Európa kapuját.”

A koszorúzási ünnepség után a közönség a helyi művelődési házban a Pósfa zenekar csodálatos koncertjét hallgatta végig, majd a megnyíló kiállításokat is megtekintette.

„Három kiállítás nyílt a koszorúzás után a művelődési házban. Az egyik a Csemadok 70 vándorkiállítás, ezzel párhuzamosan a szenci szervezet hetven évét bemutató tárlat is megnyílt. Így legalább el lehetett mondani, hogy amit az országos szervezet nagyban (a jelenleg is 53 ezer taggal és csaknem 500 alapszervezettel) elvégzett azt helyben megtették a szenciek is. Irodalmi előadások és gyerekekkel való foglalkozások, táborok, tánccsoport, énekkar, klubestek, színjátszás, esztrádműsorok, tánczenekar, magyar nóta énekesek fellépése, és a 30 országos rendezvény közül a Szenczi Molnár Albert Napok, ráadásul az idén ötvenedszer. És a Társadalmi feladatok. Országosan a rádió magyar adása és Malina Hedvig melletti kiállás, tiltakozás a magyar nyelvű oktatás csorbítása, a kétnyelvű oktatás bevezetése ellen, Szencen az iskolák megmaradása és a Hősök szobra melletti kiállás.” – nyilatkozta a ma7.sk-nak Görföl Jenő a kiállítás megnyitása után.

Fotó:  Pap Boglárka

A Csemadok országos titkára, aki megnyitotta a kiállítást, azt is kiemelte: „A Szenczi Molnár Albert Napokat bemutató tárlat az Adósságtörlesztés címet kapta – utalva a molnári sorokra: szorgos adósa vagyok hazámnak. Életében, munkásságával törlesztett is. A szencieknek pedig a város nagy szülöttével szembeni adósságukat kell törleszteniük. Eddig meg is tették, pontos befizetők, jó adósok voltak. Ehhez hozzásegítette őket az idén 70 éves szervezetük, szervezetünk, a Csemadok is.”

vncs

Szenczi Molnár 50.
Galéria
+6 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.