2021. november 11., 16:48

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség

A Komáromi Zsidó Hitközség megalapításának 230. évfordulója alkalmából kültéri kiállítással, rövid műsorral és zsidó ínyencségek kóstolójával egybekötött megemlékezésre került sor november 11-én a Tiszti Pavilonban és az épület előtt.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A rendezvény a Tiszti Pavilon előtt kezdődött, majd odabenn folytatódott.

A megnyitón Varga Tamás, Komárom alpolgármestere osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel, majd az adott témában Novák Tamás jogász, a jubiláló hitközség vezetőségi tagja nyújtott alapos történeti áttekintést. A helyi zsidóság megmaradásért vívott harcát, valamint a jeles zsidó személyiségeket és a vallásgyakorlás komáromi szakrális helyeit bemutató, öt magyar és szlovák nyelvű panelből álló szabadtéri tárlat megnyitása után az ünnepség a Tiszti Pavilon épületében Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész zenés-dalos-verses összeállításával folytatódott.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Novák Tamás, a hitközség egyik vezetőségi tagja Varga Tamás alpolgármesterrel

Azután Bajkai János, a Komáromi Városi Hivatal illetékes főosztályvezetője az egészségi okokból távolmaradó Keszegh Béla polgármester mondatait tolmácsolta. Megemlítette a mindenkor helytálló elődje, Alapy Gáspár polgármester zsidósággal kapcsolatos érdemeit. Ő ugyanis a nácizmus térhódítása idején ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak.

Az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen, mert az esküjéhez híven valamennyi komáromi lakost egyformán akarta szolgálni. Ezért a nyilasok 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol 1945. február 5-én, 65 éves korában mártírhalált halt.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész is fellépett az ünnepségen.

„Szükséges emlékeznünk és emlékeztetnünk, hogy soha semmi hasonlóra ne kerüljön sor“ – utalt a beszéd a zsidósággal szemben elkövetett, szégyenletes tettekre. A jubileum alkalmából két nyelven kinyomtatott szórólapokon kívül ezt a célt szolgálja az új kiállítás is, amely november végén a Selye János Gimnáziumba, majd további oktatási intézményekbe „vándorol“. Kollár Zoltán, a Paszternák Antal vezette hitközség további vezetőségi tagja a Ma7-nek azt is elárulta: jelenleg mindössze 40 körüli a bejegyzett tagjaik létszáma, akiknek az egynegyede kapcsolódik be aktívan a tevékenységükbe. Az esemény záróakkordjaként a jelenlevők a zsidó konyha finomságaiból kaptak kóstolót, amelyek elkészítése Koníček Ágnes és Fekete Gábor nevéhez fűződik.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A jelenlevők a zsidó konyha finomságaiból is kaptak kóstolót.

A zsidóság megjelenése Komáromban ugyan az Árpád-korra tehető, folyamatos jelenléte viszont csak a 17. századtól valószínűsíthető. A 18. század közepén 115 zsidó vallású személyt tartottak nyilván a városban. 1791-ben alapították meg helyi hitközségüket, mely tagjainak a száma 1845-ben már meghaladta a 700-at. Az 1880-as években többen az ortodox irányzathoz csatlakoztak, így ettől kezdve neológ és ortodox zsidó hitközség is működött Komáromban.

A 19. század végére főként a neológ zsidóság magyarsághoz való nyelvi és kulturális asszimnilációja felgyorsult, közösségük beintegrálódott a város társadalmába. Munkájának, szorgalmának és tudásának köszönhetően számos izraelita felekezetű polgár komoly megbecsülést vívott ki magának. Az I. világháborút követően a Csehszlovákiához került városrészben a zsidóság száma már meghaladta a 2 ezret. Tagjai közül több mint kétszázan kereskedőként, mintegy százan iparosként, többen pedig fontos szellemi pályán tevékenykedtek.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Páran az esemény résztvevői közül I.

1938. november 2-án a bal parti Komárom újra Magyarország része lett. A helyi zsidó lakosságnak szembe kellett néznie a német befolyású övezeteben fekvő államokban, így Magyarországon is fellángoló és állami politikává emelt antiszemitizmussal. 1938 őszétől Komáromban is olyan intézkedéseket foganatosítottak, melyek fokozatosan kiszorították a zsidóságot a gazdasági életből. Az igazi pokol azonban 1944 áprilisától, Magyarország német megszállásától következett. A zsidóság teljes kiirtásának koordinálására Komáromban is megjelent az ún. Judenkommando.

A helyi zsidóságot rövid idő alatt megfosztották jogaitól és vagyonától, június 1-re kialakították a komáromi gettót, ahonnan az összegyűjtött zsidókat a Monostori erődbe, majd pedig az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba szállították. A deportálásokat elkerülő zsidók közül többen az 1944 októberében hatalomra kerülő nyilaskeresztesek terrorjának estek áldozatul. A II. világháború alatt több mint 1900 komáromi zsidót, a helyi zsidó közösség mintegy 90 százalékát gyilkolták meg. A holokausztot mindössze 248-an élték túl.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Valamennyi panel egyik fele magyar, a másik szlovák nyelvű.

A világháború után a koncentrációs táborokból fokozatosan visszatértek Komáromba a megmaradt zsidó lakosok, akik 1945 második felében újraindították a közösségi életet. A helyben maradt zsidóságnak komoly anyagi gondokkkal kellett megküzdenie, így fokozatosan mindkét zsinagógájuk és egyéb ingatlanjaik is eladásra kerültek. A közösség a Menház épületében rendezte be hivatalát, ahol 1954-ben kultúrhelyiséget is létesítettek.

Egy ideig még sikerült fenntartani a hitéletet, de az Izraelbe és a Nyugatra való kivándorlás következtében a hitközség hanyatlásnak indult, ami egészen a 80-as évek végéig tartott. Ekkor már úgy tűnt, hogy a közösség teljesen megszűnik. A rendszerváltást követően a város zsidóságának kulturális élete azonban fokozatosan felélénkült. Vallási ünnepeiket, kulturális rendezvényeiket gyakran neves bel- és külföldi előadók teszik színessé. A közösségi alkalmaik felekezeti szempontból nyitottak, s a város tágabb régiójából is vannak résztvevői.

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Páran az esemény résztvevői közül II.

 

Jubilál a Komáromi Zsidó Hitközség
+11 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.