2019. június 16., 15:17

Ilyen volt a jubileumi XX. Füleki Várjátékok

A hétvégén a füleki várba érkezők valódi középkori táborban találhatták magukat. Az eddig megszokott harci jelenetek, bajvívás és lovagi torna helyett, idén a békeidőkre helyezték a hangsúlyt a Füleki Vármúzeum munkatársai a Füleki Várjátékok 20., jubileumi évadának megszervezésekor.

varjatekok2.jpg
Galéria
+12 kép a galériában
Fotó: Szvorák Emese

A Füleki Történelmi Várjátékok hagyománya egészen a 2000-es évhez nyúlik vissza. Az ötletgazda Koháry Polgári Társulás ekkor indította útjára a rendezvényt. A társulás célja volt, hogy megőrizze és ápolja a történelmi és kulturális hagyományokat, és felkeltse az ifjúság történelem iránti érdeklődését. S bár az évek során a rendezvény tematikája mindig változott, az alapgondolat megmaradt.

Fotó:  Szvorák Emese

A Füleki Vármúzeum idén negyedik alkalommal szervezte meg az eseményt. Titton Viktória, igazgató, portálunknak elmondta: az elmúlt években számos témakört végigjártak, a vár első bevételétől kezdve, bemutatva a másodikat és a török időket, ezidáig mindig a csatákra fókuszálva. Éppen ezért idén változtattak, és a békeidőkre helyezték a hangsúlyt, láttatva, hogyan éltek az emberek két csata között.

Fotó:  Szvorák Emese

„Különböző mesterembereket, kézműveseket hoztunk el Fülekre Szlovákiából és Magyarországról egyaránt. Így a látogatók betekintést nyerhettek abba, hogy milyen is volt, amikor nem harcoltak, amikor éppen készültek a következő csatára, amikor a vérteket javították, fegyvereket kovácsoltak, illetve egyéb mindennapi mesterségekbe is, mint a főzés, szövés, varrás, íjkészítés”- nyilatkozta.

Fotó:  Szvorák Emese

A középkori étkeket idén is a füleki Defensores polgári társulás készítette. Főtt húst, tepertőt, hústekercset, sörben főtt húst, gombás húst és káposztalevest kínáltak az érdeklődőknek. Az alsó várban felállított sátrakban pedig egy-egy történelmi mesterséget lehetett megnézni, kipróbálni. A füleki Kasza Patrik a bőrművesség mestere. Sátrában szebbnél-szebb kardhüvelyeket, öveket, kulacsokat, íjtegezeket lehetett megcsodálni.

Fotó:  Szvorák Emese

„Próbálom minél korhűbben elkészíteni ezeket a tárgyakat. Tehát akár ruhát varrok, akár bőrrel dolgozok, próbálok olyan anyagokat használni, amit abban a korban ők is el tudtak érni”- mondta, mutatva az egyik büszkeségét, ami egy 13. századi kardhüvely. „Az eredetijét, Szent Hadriánus kardhüvelyét, egy német múzeumban lehet megtalálni. Magam varrtam és festettem pávatollal, ahogyan az eredeti is készült”- tette hozzá.

Fotó:  Szvorák Emese

A szegedi Magna Societas Falconis, vagyis A Sólyom Kompániája nevű csapat a 15. század végi női és férfi polgári mesterségek közül mutatott be néhányat. „Kártolt gyapjúból készítek cérnát, a mellettem lévő úriember varr, szintén ilyen cérnával, ami autentikus és kézzel készült. Egy másik asztalnál kézzel írt kézírást és kalligrafikus írást lehet látni, illetve könyvkötést és ónöntést is bemutatunk”- tudatta Debreczeni Diána, a csapat tagja. Céljuk, hogy a történelemkönyveknél kicsit többet és színesebben tudjanak meg az emberek abból, hogyan éltek a 15. század végén.

Fotó:  Szvorák Emese

A rendezvény programblokkja is igazán színes volt. A főműsorban fegyver- és harcmodor-bemutatókat, verbuválást, solymászbemutatót, H&B párbajokat és történelmi táncokat láthattak az ideérkezők, ugyanakkor középkori zene, valamint gyerekeknek és felnőtteknek szóló interaktív programok is gazdagították a rendezvényt. A legkisebbeket óriásbábos előadás, gyermekcsata és mutatványosok szórakoztatták.

Fotó:  Szvorák Emese

A várjátékok különleges záróakkordja az egykori füleki várkápolna harangjának átadása volt, melyet a várhosszúréti Slíž Róbert, harangöntő készített el az előző nap folyamán. Slíž Róbert fiatal kora ellenére már nem kezdő a szakmában. 18 éves korában készítette el első saját harangját. A tavalyi évben pedig 20 harangot öntött. Azt mondja, idén ez a szám növekedni fog.

Fotó:  Szvorák Emese

„A füleki várban, a középső vár területén állt valaha egy kápolna. Ebben a kápolnában egy bronz harang volt elhelyezve. És a 17. század végén, 1682-ben, amikor a török seregek, Thököly Imre segítségével bevették a várat és lerombolták, a harangot elszállították az oszmán seregek, hogy beöntsék ágyúnak. Viszont az ökrös szekér valahol Székelyföldön, Mikháza közelében a rossz utak miatt elakadt, így a helyi földesurak megvásárolták, majd a mikházi ferences templomnak ajándékozták. Így a füleki harang egészen a 19. századig szolgálta a katolikus híveket Mikházán. Aztán eltűnt, és semmilyen feljegyzés nem maradt róla”- tudatta Titton Viktória. Ennek az emlékére készült az új harang, amit a Bebek-torony színpadán helyeztek el, mivel ezen a helyen állt egykor a füleki vár kápolnája.

A rendezvény az emlékharang ünnepélyes átadásával zárult. A közkedvelt történelmi fesztivál, a kánikula ellenére, közel 1000 érdeklődőt vonzott a középkori erőd falai közé.

Fotó:  Szvorák Emese

varjatekok2.jpg
Galéria
+12 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.