II. Rákóczi Ferenc ma is példát mutat
Megemlékezést és koszorúzást tartottak II. Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetésének 112. évfordulója alkalmából október 26-án Kassán, a Rodostói-házban. A Magyar Jelenlét Házában pedig egy kiállítást nyitottak meg, amely az 1906. október 29-én tartott újratemetést mutatja be.
A Magyarország Kassai Főkonzulátusa és a Csemadok Kassai Városi Választmánya által szervezett megemlékezésen Haraszti Attila főkonzul emlékeztetett, II. Rákóczi Ferenc fejedelem bujdosótársaival és édesanyjával, Zrínyi Ilonával együtt 112 évvel ezelőtt Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban lelt végső nyughelyet.
Haraszti Attila ismertette a hamvak hazahozásának körülményeit, s megjegyezte, az 1906 őszi temetés volt a korszak egyik legnagyobb és leglátványosabb eseménye, amely a közvélemény lelkes támogatásával, egyetértésével valósult meg. Egyúttal hangsúlyozta, az újratemetés sokkal több volt egy kegyeleti aktusnál.
„Politikai nézetek, akaratok ütköztek egymással, a korszak kuruc hőskultuszt épített, a kuruckodó képviselőknek a felfogása feszült szembe az uralkodónak, Ferenc Józsefnek és körének a lázadó, rebellis Rákóczit elutasító, időhúzó magatartásával“ – mondta.
A fejedelemre évszázadok óta úgy tekintünk, mint a szabadság és az önfeláldozás szimbólumára, úgy emlékezünk rá, mint kivételesen gazdag főúrra, aki mindenekelőtt a népéért érzett felelősséget, és noha kibújhatott volna e felelősség alól, könnyen választhatott volna más utat, ő mégis a benne bízó, benne reménykedő néptömegek érdekében úgy döntött, nyíltan szembeszegül a császárral. E döntéséhez élete végéig hű maradt, az elnyomó hatalommal szemben vívott szabadságharc élén nevének megbecsültséget és örök hallhatatlanságot szerzett – hangsúlyozta a főkonzul.
II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő történelmi alakja ma is példát mutat, a szabadság ügye, a szabadság melletti elkötelezettség, amelyre ő az életét tette fel, ma is és a jövőben is összefűz minket. Különösen ebben a földrajzi régióban – emelte ki Haraszti Attila. „Ápoljuk továbbra is ezt az örökséget, hiszen mi, a mai kor emberei sem futamodhatunk el a kihívások elől, ma is fáradságos, nehéz küzdelmekkel teli az élet. Ki kell állni önmagunkért a szabadságért, érdekeinkért, kultúránkért, közösségeinkért. Kívánom, hogy ebben legyen segítségünkre II. Rákóczi Ferenc életpéldája!“ – mondta.
Istennel a hazáért és a szabadságért – minő fintora a sorsnak, hogy három évszázaddal később ezt a jelmondatot használnunk kell, és magasra kell tűznünk ezt a zászlót – fogalmazott Papp Ferenc, Miskolc városának kultúráért felelős polgármesteri biztosa. „Ha nem leszünk keresztények, akkor nem lesz hazánk és nem lesz szabadságunk” – mondta, majd Csoóri Sándort idézve kiemelte: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallani, hogy hallhatók!“
A Rákóczi Szövetség képviseletében Szajkó Gábor beszédében Thaly Kálmán szerepét emelte ki a hamvak hazaszállításában. Mint mondta, ő az, aki eloszlatta a félreértéseket, közömbösíti az ezekre épített manipulációkat, több évtizedes kutatásainak köszönhetően egy tudós társasággal Isztambulba utazik, ahol a kuruc vezérek sírjának felbontása után azonosítja a földi maradványokat. „Nekünk, Rákóczi népe leszármazottainak Thaly Kálmán saját példájával mutatta meg, hogyan kell őrizni a nagy vezérlő fejedelem kultuszát. Kövessük őt, hogy II. Rákóczi Ferenc szellemisége örökké éljen a magyar szívekben!” – mondta Szajkó Gábor.
Az ünnepi beszédeket követően Kováts Marcell tárogatójátéka mellett megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. A megemlékezők ezt követően átvonultak a Magyar Jelenlét Házába, ahol a II. Rákóczi Ferenc életét, illetve az ő és a bujdosók hamvainak hazahozatalát, újratemetését bemutató kiállítást nyitott meg Halász György, a kassai Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság elnöke.
