Így terem a felvidéki pálma
Önök tudják, hogy egy pálmafának nemcsak szíve, de szoknyája is van? A királyrévi Szitás házaspár különleges kedvtelésnek hódol: Washingtonia robusta – ismertebb nevén legyezőpálma honosításba kezdett, sikerrel a Mátyusföldön. Meglátogattuk őket, és szétnéztünk pálmás udvarukban.
A királyrévi Szitás Tiborhoz velem együtt érkeznek a vásárlók is, jó kedéllyel beszélgetünk a pálmák gondozásáról egy olyan mátyusföldi kertben, ahol a régióban megszokott paprika- és paradicsompalántákon kívül több száz pálmatövecske, illetve fiatal pálmafa is nődögél. Érdekes kontraszt az előkert gyönyörű, tengerpartot is meghazudtoló pálmafás látványa a hátsó kertben – jó gazdához illően fóliával és haszonnövényekkel.
Tibi elmeséli, hogy az első felnőtt pálmájukat feleségének, Karolinának a nagyapjától örökölték – egy 45 éves jól megtermett faj példányáról van szó, amelyet a közeli Sókszelőcéről telepítettek át Királyrévbe.
A nagyapai örökségpálma két oldalán fiatalabb, de termetben magasabb legyezőpálmák – a Washingtoniai robusta gyorsabban nő, ezért látványosabb sikerben van része annak, aki hazavisz egy-egy tövet Szitásék pálmakertjéből. Tibi még esti megvilágítást is szerelt a pálmafákhoz, így ha valaki náluk tölti a késő nyári estéket, akár valamelyik trópusi vidékre is képzelheti magát.
– kezd a mesélésbe Karolina és Tibi. A hotel recepciósától megkérdeztük, hogyan kell pálmafát nevelni, de csak legyintett egyet, hogy az hosszú folyamat.
Onnantól kezdve a nyaralásunk a tengerparton arról szólt, hogy bújtuk az internetet.
Hazatérvén a házaspár kicsíráztatta a magokat, ez a pálmafa nevelésének a legnehezebb része. Rengeteg „tanulópénzt” fizettek, mire elsajátították a pálmafanevelés tudományát, itt felvidéki körülmények között. Mára már több száz fácska nevelkedik a kertjükben, szépen, ízlésesen, cserepekben gondozva.
A vásárlóknak mindig elmondja, mit szeret egy pálma – ettől sokkal személyesebbé válik egy háztájiban nevelkedett tő megvásárlása, mint mondjuk egy nagyáruházi, tudás és szív nélkül locsolgatott tömegnövényé. A pálmák nagyon szeretik a vizet, a párásítást, a napfényt. Mínusz négy fokig ellenáll a fagynak, ezért télre javasolják védett, fagymentes, nem csapadékos helyen tárolni a növényt. Négyéves koruktól a kis fák kiültethetőek, de a téli védelmet akkor is biztosítani kell.
– Az idei itthoni klíma nagyon kedvező a pálmanevelés szempontjából, a tűzforró nyár gyorsabb növekedést is biztosít ezeknek a fajoknak.
Ha ilyen tendenciával növekszik a hőfok, elképzelhető, hogy télen már nem kell majd takargatni a pálmákat sem.
A növényeket általában párban viszik el, leginkább medencés házaknál gondolkodnak el a pálmavásárláson az emberek – meséli a gazda tapasztalatait.
A magokat január–február tájékán rendelik, mindig egy szezonba telik, míg 80-90 centiméteres lesz egy palánta, így a jövő évi szezonra már most nevelgetik az új pálmákat. Az árusítást a szezon júniusában érdemes elkezdeni az előző évben kicsíráztatott pálmafácskákból. Nem érett és nem erős növényeket nem adnak ki a kezükből – árulja el Tibi. Karolinával együtt a pálmanevelgetést a hobbijuknak tartják, elárulják azt is, hogy a felnőtt pálmafa kérges törzsét szoknyának, míg a faközépen megjelenő új, zöldülő friss hajtásokat szívnek nevezi a pálmairodalom.
Megjelent a Magyar7 2024/30.számában.
