2011. szeptember 13., 10:30

I. Lengyel-Magyar Kulturális Napok Párkányban

PÁRKÁNY. A tíz éve működő LIMES – ANAVUM Regionális Honismereti Társulás szeptember 9-10-én Párkányban rendezte mrg az I. Lengyel – Magyar Kulturális Napokat „Polak-Weiger dwa bratanki – Lengyel-magyar két jó barát …” címmel.

Ez az első alkalom, hogy a felvidéki civil szféra bekapcsolódott a lengyel – magyar kapcsolatok ápolásába. A társulás az építkezést 2003-ban kezdte, amikor történelmi konferencián emlékeztek meg a párkányi csata 320. évfordulójáról. 2008-ban avatták fel Párkányban III. Sobieski János lengyel király bronz lovas szobrát. A két időpont között konferenciákon foglalkoztak a lengyel – magyar közös múlt történelmi eseményeivel. 2010-ben Emlékköveket állítottak: a lengyel menekültek párkányi tartózkodása emlékére valamint a 2010-es lengyel repülőszerencsétlenség egyik áldozata, Andrzej Przewozník tiszteletére, aki a királyszobor elkészítését anyagilag is segítette.

A felsorolt események, illetve a már élő lengyel kapcsolatok is arra ösztönözték a társulás vezetőit, hogy kulturális napok keretében adjanak lehetőséget a város és a környék lakóinak e baráti nép kulturális értékeinek megismerésére.

A rendezvény első napján a Thermál szálló aulájában "Krakkó arcai" címmel kiállítás nyílt lengyel és magyar fotóművészek munkáiból, majd két könyvet mutattak be. Konrad Sutarski – Domonkos László: Megőrzésre átvéve - Barangolás a lengyel Szepesben és Árvában c. könyve nagy érdeklődést váltott ki, mert olyan történelmi tényekről ad számot, amelyeket a felvidéki magyarság eddig nem igen ismert. A szerző több idézettel illusztrálta könyvét, melyeket a bemutatón Dráfi Mátyás színművész olvasott fel.

„Ha tekintetbe vesszük, hogy a szlovák nemzet – a cseh nemzet oldalán – csak a XX. században, az I. világháború végeztével került Európa politikai térképére, nem a legjobb oldaláról mutatkozott be a világnak. Azzal, hogy nemzetiségi szempontból idegen területeket kaparintott meg, igazságtalan állapotok, újabb politikai feszültségek kialakulásának okozója lett. Ha akkor az I. világháború után nem akart volna olyan sokat, nem kellett volna később azzal vesződnie, hogy eltörölje a magyar múlt nyomait ellentétben a lengyelekkel, akik nem törekszenek erre. És nem kellene állandóan az miatt aggódnia, hogy ezeket a területeket egyszer elvehetik tőle. Na, és bizonyára jóval több barátja volna a lengyelek között éppúgy, mint a magyarok között, s válhatna e két, akkor megrövidített nemzet igazi szövetségesévé.”

„A Szabad Közép – Európa múltja és jövője - Emlékkötet Andrzej Przewozník tiszteletére” című munkát Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium főosztályvezetője méltatta. A kötet a párkányi LIMES 2008-ban és 2009-ben megtartott nemzetközi konferenciáinak az anyagát tartalmazza, és tiszteleg a 2010-ben tragikusan elhunyt lengyel A. Przewozník előtt. Az előszót Mészáros Alajos, a bevezetőt pedig Bauer Edit Európai Parlamenti képviselők írták.

A lengyel napok során megkoszorúzták a párkányi lengyel emlékműveket. Ünnepi beszédet Kovács István író, költő, polonista mondott. A két nap folyamán a közönség betekintést nyert a baráti nép történelemébe, s talán a lengyelek példaértékű gondolata a többi közép-európai nép számára is útmutató lehet: „ A lengyel népet a hite, a hazafisága, és hagyományainak őrzése tartja életben” Rudolf Kuèera a cseh történész meg azt emelte ki, hogy „a lengyel nemzet ma olyan magas szellemi és erkölcsi színvonalon áll, hogy sok tekintetben felülmúlja a jelenlegi közép-európai átlagot”.

Megosztás