I. Komáromi Bajusztalálkozó: hűek az ősi magyar viselethez

Nagy Miskó Ildikó 2018. szeptember 16., 19:40

A hétvégi Komáromi Borkorzó keretében vasárnap a Klapka téren rendezte meg az I. Komáromi Bajusztalálkozót a Magyar Bajusz Társaság, amelynek felvidéki tagja is van. A bajuszos kétszer iszik! mottó jegyében zajlott, humorral fűszerezett, ismeretgyarapító összejövetel résztvevői egyöntetűen állították: bajusz nélkül nincs teljesen felöltözve a magyar férfi. A Kunság bajuszkirályának láttán talán a csupaszképű korzózó urak is kedvet kaptak az ősi magyar viselethez...

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Fesztiválokat és pásztortalálkozókat is rendez a Magyar Bajusz Társaság

„Idén októberben lesz tízéves a Magyar Bajusz Társaság, amely kilenc alapító tagjának az egyike vagyok. Az ősi magyar hagyományok felkutatása, tisztelete és követése sarkallt minket arra, hogy egy kunsági tanyán létrehozzuk baráti társaságunkat. Azért ott, mert a magyarországi szervezett „bajuszkodás“ gyökerei Kunságba vezetnek. Gulyás László gólyalábas-vándormuzsikus művészbarátunk ugyanis korábban, 12 évvel ezelőtt Kiskunfélegyházán rendezett egy bajuszfesztivált. Azóta is társaságunk közreműködésével, évente ott választják meg a Kunság bajuszkirályát. Idén a mezőkövesdi Kiss Mátyást emelték trónra, aki matyóviseletében ma Komáromban is megjelent“ – mondta el a Ma7-nek Szilágyi Péter, a társaság budai elnöke.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Hozzáfűzte: szigorú szabályok szerint működő társaságuknak jelenleg 34 bejegyzett tagja van. „A bajuszviseletet és működésünket is komolyan vesszük. Közénk csak azok kerülhetnek be, akiknek felvételét a társaság poháremeléssel egyhangúan megszavazza. Társaságunk egyetlen felvidéki tagja a komáromi Papp Ernő barátunk, akit évekkel ezelőtt katonai hagyományőrző lovasíjászként ismertünk és kedveltünk meg.“

Arról is beszélt, hogy évközben az említett bajuszfesztiválon kívül rendszeresen országszerte további hasonló fesztiválokat és pásztortalálkozókat is szerveznek.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

„Három alkalommal Szepsiszentgyörgyben tartottuk meg a Háromszéki Bajuszversenyt, amelyet további követett Gyergyószentmiklóson. Az előző években jelen voltunk mindhárom, nagyszerű hangulatú marcelházi bajusztalálkozón is, amelyeket Lengyel Zoltán rendezett. Mivel idén nem állt módjában folytatni az ottani kezdeményezést, ezért Papp Ernővel együtt, hiánypótlásként Komáromban hívtuk életre az újabb találkozónkat. A Borkorzóhoz illő, „A bajuszos kétszer iszik!“ igaz mondás jegyében, hiszen először a pohárból, másodszor pedig a bajszunkról isszuk a nyelvoldó nedűt“ – magyarázta.

A magyar bajuszviselet művészek általi dicsérete

Sok jeles irodalmárunk – Gárdonyi Gézától Mikszáth Kálmánon és Jókai Móron át, Móricz Zsigmondig – fontosnak tartotta és dicsérte a magyar férfiak bajuszviseletét. E pár szőrszállal kapcsolatos jelzőhasználat koronázatlan királya Krúdy Gyula volt, aki kiváló ódákat írt a bajuszról. Arany János A bajusz című műve pedig nem a bajuszról, hanem annak hiányáról szól.

„A magyar nyelv gazdag a bajusszal kapcsolatos jelzőkben és szinonimákban, amelyeket huzamosabb ideje gyűjtögetek. Egyebek mellett a több mint 3 ezer elnevezés is belekerül majd a készülő könyvembe, amely megjelenéséről a www.magyarbajusz.hu honlapunkon időben tájékoztatjuk az érdeklődőket. Ezzel a magyar nyelv hihetetlen gazdagságát is bizonyítani kívánom“ – árulta el.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A bajusszal kapcsolatos képi ábrázolásokról elmondta: sok alkotáson láthatók bajszos magyar hadvezérek és uralkodók. „Egy időszámításunk előtt 500-ban élt, szkíta lovasíjászt ábrázoló falikárpiton egy lovasíjász magyar férfi fekete, kackiás bajszát csodálhatjuk meg. E legrégebbi bajszos bizonyítékunk eredeti változata az Ermitázsban található.“

Monarchiabeli bajusztalanítás a németesítés jegyében  

Köztudott, hogy Mária Terézia és egyes utódai uralkodása idején bajusztalanítani-németesíteni próbálták a magyar férfiakat. A huszárokat is meg akarták fosztani e látványos magyar jelképtől, de nem jártak sikerrel. Sok férfi inkább az áristomot választotta ahelyett, hogy megváljon arca ékétől, a nők által is kedvelt bajszától.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Szilágyi Péter végül az I. Komáromi Bajusztalálkozóról szólt: „Annak ellenére, hogy e rendezvénynek nem volt túl nagy hírverése, pozitívan értékelem az új kezdeményezést. Nem versenyezni hívtuk a felvidéki bajuszos férfiakat, hanem közülük a legbátrabbakkal, akik beálltak közénk, igyekeztünk összebarátkozni. Az majd a helyi szervezőktől függ, hogy jövőre Marcelházán vagy Komáromban várható-e a folytatás. Mi majd szívesen visszatérünk a Felvidékre, s addig se feledjék: a férfi bajusz nélkül olyan, mint a sör hab nélkül!“.

0 HOZZÁSZÓLÁS