Húszéves fennállását ünnepelte a Kassai Polgári Klub
Fennállásának két évtizedére tekintett vissza a Kassai Polgári Klub április 16-án a kassai Márai Stúdióban, ahol ünnepség keretében idézték fel a szervezet két évtizedes múltját, munkáját, eseményeit.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja köszöntőjében rámutatott, ha nem is húsz, de tizenvalahány éve figyelemmel kíséri a Kassai Polgári Klub tevékenységét. Mint fogalmazott, a szervezet húsz esztendejét talán úgy lehetne legjobban összefoglalni, hogy az „nyomot hagyott Kassán, de oly módon, hogy az Magyarországról is látható”.
Ennek példájaként említette, hogy a klub megkapta a Kisebbségekért Díjat, illetve számos emléktábla, valamint Esterházy János és Márai Sándor szobra is hozzá köthető.
– hangsúlyozta Haraszti Attila hozzátéve, a főkonzulátus mindehhez igyekszik segítséget nyújtani.
Palenčárné Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke először röviden ismertette a klub történetét. Mint elmondta, a Kassai Polgári Klubot 1998. április 15-én jegyezte be a belügyminisztérium.
A kezdetekben nagyrészt a hatvanas években működő Új Nemzedék Klub egykori tagjai alkották, akik közül már sokan távoztak az élők sorából, köztük Csala Kornélia, a klub alapítója és első elnöke is. Palenčár Ildikó 2011 júniusában vette át az elnöki posztot, s elsődleges célként a közösségépítést tűzte ki.
Mint mondta, további cél volt Kassa múltjának részletes bemutatása fotódokumentációs kiállításokon és az azokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő füzeteken keresztül, amelyekből az elmúlt húsz évben 37-et adtak ki. Emellett többször rendeztek – sokszor kétnyelvű – előadásokat, irodalmárok, politikusok, közgazdászok részételével, olyan emberekével, „akik ismereteinket fejlesztették”.
Ezt követően a Kassai Polgári Klub elnöke részletesen bemutatta a klub által kiadott ismeretterjesztő füzeteket, külön kiemelve a kassai aranykincset bemutató 2010-es kiadványt, amelyet azért nevezett fontosnak, mert egyrészt addig a témát magyarul nem dolgozták fel, másrészt pedig kutatásaik során olyan dokumentumokra is bukkantak, amely szerintük más irányt szabhat a további vizsgálatoknak.
Dr. Szabó Zsolt erdélyi irodalomtörténész felvidéki emlékeiről mesélt az ünnepségen, amelyen felléptek a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola diákjai, valamint az A.F.F. zenekar.
A rendezvényt követően Palenčárné Csáji Ildikó lapunknak nyilatkozva a Kassai Polgári Klub legjelentősebb eredményei, eseményei között nevezte meg a Márai-szobor felavatását, illetve az annál minden éven megszervezett megemlékezéseket, továbbá 2006-ban II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hazahozatalának centenáriumára szervezett ünnepséget, valamint Esterházy János mellszobrának a felállítását, amely az előző rendezvénnyel ellentétben komoly nehézségekbe, akadályokba ütközött.
„Ezért is van magánterületen, nem pedig közterületen” – mutatott rá. A Kassai Polgári Klub elnöke arról is beszélt, hogy amennyire lehet, igyekeznek aktívan együttműködni a további kassai magyar szervezetekkel, példaként említette a Csemadok helyi szervezetét és a Rovást.
A klub jövőbeli terveivel kapcsolatban Palenčárné Csáji Ildikó elmondta, terveznek könyvbemutatókat – májusban Gágyor Péter: Bélák a czinkelt pakliban című kötetét –, szeptemberben hagyományteremtő szándékkal folytatják a Radványi-emléknapokat, októberben pedig természetesen megemlékeznek az 1956-os forradalomról, valamint II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hazahozataláról.
– fejtette ki.
A Kassai Polgári Klub hosszabb távú tervei között említette, hogy Radványi Géza Kossuth-díjas filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, író, publicista – Márai Sándor öccse – emlékére is szeretnének szobrot állítani.„Sikerült kapcsolatba lépnünk Simon V. László íróval, aki Radványiról is írt könyvet.
Az ő ötlete volt, hogy ha már Márainak szobra van Kassán, akkor legyen Radványinak is. Elsősorban testvérek, és Radványi is van annyira világhírű, mint Márai Sándor” – mondta végezetül Palenčárné Csáji Ildikó.
