Húszéves a roma holokauszt dunaszerdahelyi emlékműve – KÉPEKKEL
A porajmos 82. évfordulójára emlékeztek Dunaszerdahelyen a Halpiac téren felállított emlékműnél a város elöljárói és lakosai, továbba honi és nemzetközi meghívottak, vendégek, akik lerótták tiszteletüket az áldozatok előtt. Az eseményre a Romológiai Kutatóintézet, Dunaszerdahely Város Önkormányzata és a Csallóközi Népművelési Központ szervezésében került sor.
Elsőként Bertók István, Liszt- és Harmónia-díjas zongoraművész adta elő a megemlékezésre írt saját kompozícióját, miközben Ravasz József docens, a Romológiai Kutatóintézet vezetője, az esemény fő szervezője adta elő Birkenau zsoltára című versét.
Tilajčík Edit, az esemény moderátora bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor „cigánytáborként” elhíresült telephelyén
1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra 2897 roma és szintó foglyot hurcoltak a krematóriumokhoz, ahol meggyilkolták őket. Az áldozatok között főként idősek, betegek, nők és gyermekek voltak. A becslések szerint 200 ezer és másfél millió közé tehető a Harmadik Birodalom kegyetlen bűntetteinek lajstromán a II. világháború folyamán kivégzett romák száma.
Az áldozatok emlékének megőrzése és tisztelete jegyében augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjaként tartjuk számon. A Csallóközben ezen a napon megemlékeznek arról a nagyjából 60 roma áldozatról is, akiket Nyárasd és Vásárút között a Kis-Duna partján mészároltak le 1945-ben nagypéntek estéjén a magyar nyilasok és a náci SS egységei, de ezen a napon emlékezünk Janovics Ödön esperes plébános bátor helytállásáról is, akinek személyes fellépése 1945-ben hozzájárult ahhoz, hogy a dunaszerdahelyi roma közösség elkerülje a deportálást. A város hűséges szolgálójának emlékét a helyiek mindmáig mély tisztelettel őrzik.
A bevezető után Bozai Krisztián esperes mondott imát az elhunytak üdvösségéért és Griger Krisztina, a református egyházközség lelkipásztora szólt a jelenlévőkhöz.
Ravasz József hangsúlyozta, hogy a húszéves emlékmű nem egy emberi élet, hanem egy egész közösség történelmi emlékezetének mementója.
fogalmazott Ravasz, majd megjegyezte, hogy különös megtiszteltetést érez, amikor a megemlékezéseken rendszeresen részt vesznek Szlovákia legmagasabb közjogi képviselői, a diplomáciai testület tagjai, a nagykövetségek küldöttei, egyházi vezetők, civil szervezetek és a Szlovák Köztársaság elnökének díszőrsége, mert jelenlétük azt bizonyítja, hogy a roma holokauszt emlékezete közös nemzeti és európai ügy.
szögezte le a Romológiai Kutatóintézet vezetője.
Alexander Daško, a Szlovák Köztársaság Kormánya roma közösségekéert felelős kormánybiztosa kifejtette, hogy egyetlen egy szó sem képes kifejezni azt a borzalmat és szenvedést, amire képes volt az emberi gyűlölet. Mint leszögezte, nemcsak azért jöttünk ide az emlékműhöz, hogy emlékezzünk, hanem azért is, hogy ne felejtsünk, ugyanis a felejtés az első lépés a felé, hogy a történelem újra megismételje önmagát.
Zoran Dimov, a Nemzetközi Roma Szövetség elnöke megköszönte Ravasz Józsefnek, hogy nem feledkezett el a romák szenvedéseiről és egy ilyen csodálatos emlékművet hozott létre a várossal és mindazokkal karöltve, akik ebben segítettek. Dimov fontosnak tartotta leszögezni, hogy a fiatalság, és különösen a roma gyerekek is tisztában legyenek azzal, hogy mi történt több mint nyolc évtizeddel ezelőtt, mert csak ekkor tudjuk megérteni, hogy a gyűlölködés mit válthat ki.
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke arra figyelmezetetett, hogy a politikai célok által kiváltott gyűlölet emberéleteket olthat ki.
mondta Nagyszombat megye alispánja.
A megemlékező beszédek elhangzása után a helyszínen a Szlovák Köztársaság elnökének díszőrsége kíséretében elhangzott a szlovák, a magyar és a roma himnusz, majd az esemény szervezői, díszvendégei és az intézmények vezetői az emlékműnél elhelyezték a kegyelet koszorúit. A jelenlévők a helyszínen megtekinthették a koncentrációs táborok kegyetlenségeit ábrázoló fotókiállítást.
