Hogyan lehet hatékonyabban képviselni a déli régiókat? Gubík László és Ondrej Lunter keresték a válaszokat
Milyen fejlesztések segíthetik a dél-szlovákiai régiók felzárkózását, és hogyan lehetne hatékonyabban képviselni az itt élők érdekeit? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke és Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Rimaszombatban. A telt házas fórumon a már megvalósult fejlesztések mellett a térség előtt álló kihívások és a közelgő választások is szóba kerültek.
A „Párbeszéd – közösen az erősebb régiókért” című rendezvénynek az egykori Iparos Kör, a Gömör-Kishonti Művelődési Intézet díszterme adott otthont. A Rimaszombati járás szinte minden pontjából érkező érdeklődőket Juhász Péter megyei alelnök köszöntötte, majd átadta a szót a beszélgetést vezető Cziprusz Zoltánnak, aki felvezetésként a politikai pályájuk kezdetéről, majd politikai céljaikról kérdezte a megyeelnököt, illetve a pártelnököt.
Beruházásokkal csökkentenék a déli régiók lemaradását
Ondrej Lunter a beszélgetés során arról beszélt, hogy a szlovákiai magyar közösség által megélt sérelmeket és a déli térségek hosszú ideje fennálló beruházási hátrányát politikusként az évek során jobban megértette. Meggyőződése szerint ezekre a problémákra a legjobb választ a konkrét fejlesztések és az elért eredmények jelentik.
A megyeelnök felidézte azokat a beruházásokat, amelyekkel a térség infrastruktúráját és a lakosság életminőségét igyekeztek javítani. Ezek között említette az Ipoly-hidak megépítését, a Magyarország felé biztosított rendszeres tömegközlekedést, az egészségügyi és szociális szolgáltatások lakossághoz való közelebb vitelét, valamint a középiskolák korszerűsítését és a duális képzés fejlesztését.
Lunter szerint a megyei fejlesztéseknek a jövőben is a gazdaság erősítését, a munkahelyteremtést és a turizmus bővítését kell szolgálniuk. A fórumon külön kitért az ajnácskői Ebeczky-kúria környezetének turisztikai fejlesztésére, valamint a Rimaszombat és Poltár közötti kerékpárút folytatására is.
A korábbi eredmények mellett a jövőbeli tervekről is részletesen beszélt. A megye többek között technológiai központok kialakításával szeretné összekapcsolni az oktatást és a gazdaságot. Elképzelése szerint az iskolák a hagyományos oktatás mellett a diákok vállalkozási ötleteinek, startupjainak és a cégek termékfejlesztési munkájának is teret adhatnának.
A mezőgazdaságban a helyi termelők támogatása kap nagyobb hangsúlyt. Lunter azt szeretné elérni, hogy a megyei étkeztetésben a helyi gazdáktól származó élelmiszerek aránya a jelenlegi mintegy húsz százalékról ötven százalékra emelkedjen. Ez egyszerre segíthetné az egészségesebb élelmiszerekhez való hozzáférést és a helyi gazdaság megerősödését.
A megyeelnök a hátrányos helyzetű fiatalok gyakorlati képzését célzó programokról is beszélt. A cél az, hogy azok a fiatalok is megszerezhessék a munkavállaláshoz szükséges tudást és végzettséget, akiknél anyagi vagy szociális körülményeik miatt fennáll a veszélye annak, hogy idő előtt elhagyják az iskolarendszert.
Gubík László: a regionális erősséget országos képviseletté kell alakítani
Gubík László a Magyar Szövetség helyzetét értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt, parlamenten kívüli helyzete ellenére, a régiókban továbbra is jelentős politikai erővel rendelkezik. Érvelése szerint ezt a polgármesterek és a megyei képviselők száma is mutatja, még akkor is, ha a párt a nyolc szlovákiai megyéből csak ötben van jelen.
A pártelnök szerint az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a korábbi választási kudarcokat követően megőrizze a Magyar Szövetség országos politikai jelenlétét, és megakadályozza a szervezet széttöredezését és megszűnését. A regionális eredmények fontos alapot jelentenek, de önmagukban nem pótolják a parlamenti képviseletet.
Gubík úgy látja, hogy a szlovákiai magyar közösség érdekeinek érvényesítéséhez országos szinten is jelen kell lenni a döntéshozatalban. Ide sorolta a nemzetiségi jogokat, az oktatás és a közigazgatás kérdéseit, optimalizációját, valamint a kollektív bűnösség elvével kapcsolatos ügyeket is.
A közelgő választásokkal kapcsolatban elismerte, hogy nehéz lesz megismételni a négy évvel korábbi eredményeket. Első lépésként azonban a regionális pozíciók megerősítését jelölte meg: a polgármesterek és a megyei képviselők számának megőrzése, illetve növelése szerinte önbizalmat adhat a pártnak a következő parlamenti választásra való felkészüléshez.
A Magyar Szövetség elnöke a fórumon a lehetséges politikai partnerekről is beszélt. Elmondása szerint a párt belső felmérései alapján a magyar választók jelentős része elvben el tudna képzelni együttműködést valamelyik szlovák párttal, abban azonban már jóval megosztottabbak, hogy melyik politikai erővel lenne elfogadható a partnerség.
Mint fogalmazott, elsődleges cél az lenne, hogy a Magyar Szövetség önállóan jusson vissza a parlamentbe. Ha ennek elérése nem bizonyul reálisnak még jövő tavasszal sem, akkor viszont olyan együttműködési lehetőséget kell találni, amely képviseletet biztosíthat a pártnak a parlamentben, s mindamellett a párt megőrizheti saját programját és a magyar közösség érdekeinek képviseletét.
Konkrét helyi problémák, közös felelősség
A fórumon a képviselőjelöltek bemutatása mellett konkrét helyi problémák is szóba kerültek, majd a közönség is kérdezhetett a vendégektől. Juhász Péter az új rimaszombati kórház megépítésének esélyeiről számolt be, Halász Attila a helyben működő kis- és középvállalkozók támogatásának szükségességére mutatott rá. Pál Attila a vízellátási gondokkal küzdő gömöri falvak helyzetére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a tartálykocsikkal történő ellátás helyett hosszú távú, biztonságos ivóvízhálózatra van szükség. Szerinte a falvak érdekeit csak akkor lehet hatékonyan képviselni, ha a helyi problémák a megyei döntéshozatalban is megfelelő súlyt kapnak.
Megjelent a Magyar7 2026/42. számában.
