Helyhatósági választások: lakossági fórum zajlott Komárom-Örsújfalun
A heves vitáktól som volt mentes az ÉS ?! Színház Polgári Társulás által október 25-én a őrsújfalui kultúrházban megrendezett nyilvános lakossági fórum, amelyen a Komárom külvárosában élő hozzávetőleg kétezer polgár alig egy százaléka volt jelen.
Várady Kornélia, az ÉS ?! Színház PT ügyvezetője szándékukat azzal indokolta: a november 10-i helyhatósági választások előtt minden polgármester- és képviselőjelöltnek teret akartak adni, hogy elmondhassák a városrész fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiket. Mivel ott polgári társulásukon kívül csak a Dynamo SE Futballklub működik, ezért vállalták a szervező szerepét. Külön meghívókat a jelölteknek sem küldtek. Ennek ellenére Komárom hat polgármester-jelöltje közül négy: Knirs Imre (MKP), Héder Ágnes (Most-Híd), Keszegh Béla jelenlegi alpolgármester (Függetlenek Komáromért) és Bósza János (független), valamint Szalay Károly (MKP), Szabó Csilla (Függetlenek Komáromért) és Molnár Marian (Most-Híd) képviselőjelölt fontosnak tartotta saját részvételét e fórumon.
Legégetőbb gond a Kertekalja utca áldatlan helyzete
Mackovics Bugár Éva helyi lakos felszólalásából kiderült: e városrész egyik legégetőbb problémája a legalacsonyabban fekvő Kertekalja utca (Podzáhradná) áldatlan helyzete. A szocializmusban felelőtlenül kialakított utca házait a megfelelő eső- és szennyvízelvezetés hiányának „köszönhetően“ folyamatosan áztatja-rongálja a talajvíz. Azok lakói a házfalakon keletkező repedések, ingatlansüllyedések és vízfertőzés miatt veszélyben érzik magukat. A felszólaló elmondta: ez ügyben immár tizenkét éve vív ádáz harcot-levelezget az illetékes hatóságokkal, de eddig nem járt sikerrel. Hangsúlyozta: a jövőben olyan polgármestert és városi önkormányzatot szeretne, aki-amely végre hajlandó megoldani problémáikat.
A felvetett téma kapcsán a polgárok és a jelöltek között élénk vita bontakozott ki. Elhangzott: a komáromi Erdei utcában is hasonló helyzet vár mielőbbi orvoslásra. A vonatkozó tervek azonban hiába készültek el tíz évvel ezelőtt, ha azok megvalósításához eddig sem a városi költségvetésben, sem a pályázati források között nem akadt megfelelő anyagi keret. Felmerült a kérdés: nem kellett volna-e inkább a süllyedő utcákra költeni, mint a városi cégekre áldozni 5 millió eurót...
A rendezetlen tulajdonjogi viszonyok is gátolják a pénzszerzést
Bár Rajkó Ferenc, a városrész jelenlegi képviselője nem jelent meg a fórumon, azon az eddigi érdemeiről és vélt hibáiról is szó esett. Állítólag az ő javaslatára, illetve a kedvező önkormányzati határozatnak köszönhetően sikerült felújítani három külvárosi utcát, valamint kezdeményezte a járdaépítést. Az ottani oktatási intézmény korszerűsítésére eddig 30 ezer eurót fordítottak, de abból annak tetőzetét már nem tudták rendbehozni. További 15 ezer euró jutott a sportpálya és a focisták öltözőinek a felújítására. Kiderült: gyakran az ingatlanokkal kapcsolatos rendezetlen tulajdonjogi viszonyok gátolják a pályázati pénzek megszerzését. Azt viszont többen nehezményezték, hogy városi képviselőjük eddig egyetlen lakossági fórumot sem hívott össze.
A romkultúrháznak nevezett vályogépület tavaly visszakerült városi tulajdonba, s az ÉS?! Színház PT-é lehet, amely azt huzamos ideje élettel: színházi előadásokkal, gyermekfoglalkozásokkal és további rendezvényekkel tölti meg. Eddig 30 ezer eurót szerzett a felújítására. Pro és kontra vélemények hangzottak el annak kapcsán, hogy érdemes-e további összegeket költeni e régi épületre, vagy inkább új kultúrházat kellene építeni. Kérdés, hogy arra mikor és miből kerülhetne majd sor...
A polgárok java része már nem hisz a politikusoknak
Gogola Frigyes, volt városatya a fórumon való alacsony részvételt az emberek közönyével és a politikusok iránti bizalmatlanságával indokolta. Leszögezte: e városrész lakosai a hangzatos ígéretek helyett a befizetett adójukból látványosabb fejlesztést szeretnének tapasztalni. Bósza János hozzáfűzte: eddig 97 javaslatokat és kéréseket tartalmazó levelére nem kapott választ a városi hivatalból. Egyúttal az új városvezetéstől garanciákat kért ígéreteik teljesítésére, mert azok hiányában a következő önkormányzatok elődeiktől mindig csak megöröklik a megoldatlan ügyeket. Többen felvetették, hogy az eddiginél átláthatóbb pénzelosztásra és alaposan átgondolt hitelfelvételekre van szükség.
Knirs Imre úgy véli: a polgároknak nem kell hálálkodniuk azért, ha a városvezetés városrészükben lenyíratja a füvet, kivágatja a fákat, bicikliutat tervez..., hiszen nekik mindez az adójukért cserébe jár, s ez az illetékesek kötelessége. Megerősítette: a választók végre konkrét eredményeket és pozitív változásokat akarnak, az éveken át csak ígérgetőknek már nem hisznek.
