2018. október 30., 18:04

Hegysúron is meg kell maradni magyarnak

Hegysúr a Dunamenti-síkság festői szépségű környezetében fekszik, a Fekete-víz és a Kis-Duna között, a Szenci járásban. A települést 1245-ben Swr alakban említik először, egy oklevél szerint birtokosa a Súr nembeli Bloch magiszter volt. Az egykor színtiszta magyar faluban fogy a magyar gyerekek száma a helyi iskolában, és a község nemzetiségi összetétele is rohamosan változik.

sur-gujber.jpg

Gujber László, Hegysúr polgármestere elmondta, hogy az elmúlt években több tervet is sikeresen megvalósítottak a faluban. Ide tartozik a magyar tannyelvű alapiskola és a magyar nevelési nyelvű óvoda felújítása, illetve járdák és utak építése.

Bővíteni kell az óvodát

Mivel az óvodás gyermekek létszáma folyamatosan növekszik, így szükség van az intézmény bővítésére. Az óvoda felújításának költségeit a Bethlen Gábor Alap állta, melynek segítségével a község 49 millió forintban részesült. Saját forrásból épült fel a közösségi ház épülete, amely valójában egy sportépület, de egyik részében kultúrterem lett kialakítva, amire már régóta volt igény, mivel a falunak nem volt kulturális központja. Az épület tetőterében most is folynak a munkálatok, ugyanis itt tervezik elhelyezni az új óvodai osztályokat. Ezt a beruházást a szlovák állam támogatja.

A legfontosabb célok közé tartozik a csatornahálózat kiépítése a faluban. Több mint valószínű, hogy erre lesz is esély, ha érvénybe lép a Lex Csallóköz környezetvédelmi törvény, amely tiltja az építkezéseket, az ipari épületek bővítését, vagy veszélyes növényvédő szerek használatát a védett vízgazdálkodási területeken. Habár a falu nem a Csallóköz része, a vízgazdálkodás szempontjából a Fekete-víz–Kis-Duna köze még a Csallóközhöz tartozik. Ennek következtében Hegysúr is beletartozik a Csallóköz vízvédelméről szóló törvénybe. Tervben van néhány út és további járdák felújítása is, hiszen a falunak sikerült megnyernie egy úttal kapcsolatos projektet, ezt azonban nem lehet kivitelezni a csatornahálózat kiépítése előtt, így ezzel még várni kell.

Csökkenő gyereklétszám a magyar iskolában

A helyi alapiskolában az oktatás két osztályban folyik, két pedagógussal és egy nevelőnővel. Egykor két magyar, és egy szlovák osztálya volt az iskolának, napjainkban egy magyar és egy szlovák osztály van. A magyar osztályban 7, a szlovákban 13 diák tanul. A helyi óvoda hivatalosan magyar tannyelvű, de mindig kevesebb a magyar gyermek, jelenleg a negyven óvodásból mindössze öt.

Sok olyan ember él a településen, akinek a nagyszülei még magyarok voltak, de az unokákat már szlovák iskolába járatták és szlovákként nevelték. Hogy ennek mi az oka, ezt Gujber László szerint tőlük kellene megkérdezni. A polgármester elmesélte, hogy egyidőben volt helyi újságjuk, amelyben számonkérte a magyar szülőkön, miért adják szlovák iskolába a gyereküket. Ennek hatására akadtak olyanok, akik fél évig nem beszéltek vele.

A helyi magyar alapiskolába íratott gyermekek száma egyre fogyatkozik, ami intő jel, hogy ezen változtatni kell, és az itteni szülőket meg kell győzni arról, gyermekeiknek válasszák az anyanyelvi oktatást. Jelenleg csak azért nem növekszik a szlovák gyerekek száma a helyi iskolában, mert a hegysúri szlovák lakosok nem akarják ide íratni a gyermekeiket, így nem kell bővíteni a szlovák osztályt sem. Ha azonban ez a jövőben megváltozna, a magyar iskola veszélybe kerülne. Közös érdekük megtartani Hegysúron az iskola magyar jellegét.

A község legfontosabb szervezetei közé tartozik a Csemadok helyi csoportja, illetve az MKP helyi szervezete, amely többek között a kulturális események szervezését is végzi a faluban. Igen jól működik a cserkészmozgalom, amely az egyházfaival közösen létrehozta a 11. számú Szent Imre Cserkészcsapatot, ebben a hegysúriak Szürkefarkaskölyök rajként dolgoznak.

Megtartani a falu jellegét

Egyre jellemzőbb, hogy a Pozsony környéki falvakba, így Hegysúrra is sok új lakos költözik, zömmel fiatalok. A község ezt a bevándorlást lehetőség szerint szabályozni szeretné. Gujber László elmondta, a területrendezési tervükben bizonyos utcákat engedélyeztek, de nem olyan sokat, mint néhány csallóközi és mátyusföldi községben, az építkezéseket is igyekeznek visszafogni. Nem tervezik ipari park építését sem, mivel továbbra is szeretnék megőrizni a község familiáris jellegét. Az új telkekre általában fiatal családok költöznek, ezért a helyi óvodát is fejlesztik, és új óvodai osztályok megnyitását tervezik a közeljövőben.

A polgármester megjegyezte, a szlovák tengerben egyre nehezebb megőrizni Hegysúr magyar jellegét. Amikor tizenhat éve polgármesterré választották, még csak magyarul hirdettek a faluban. Aztán már magyarul és szlovákul is. Jelenleg pedig szlovákul és magyarul hirdetnek, mert egyes lakosok megjegyezték, hogy először a szlovák nyelvű hirdetésnek kell szerepelnie. A község ennek ellenére igyekszik megtartani a magyar nyelvet, így az összes kiadványukat, hirdetményeiket, és az interneten olvasható írásokat is kétnyelvűen jelentetik meg.

Hegysúr lakosságának jelenleg mintegy 60 százaléka vallja magát magyarnak. Gujber László szerint nem kell félni felvállalni a magyarságunkat, hiszen három lánya is bizonyítékként szolgál arra, hogy magyarként, magyar iskolából is sikereket lehet elérni (mindhárman Pozsonyban, szlovák egyetemeken tanultak, ketten már végeztek). Ő maga is megtanult szlovákul, pedig az első osztályig egy szlovák szót sem hallott. Magyar alapiskolával, magyar középiskolával a háta mögött gond nélkül elvégezte a szlovák főiskolát Pozsonyban. Gujber hangsúlyozta, azzal, hogy magyarul is tudunk, gazdagabbak vagyunk annál, aki csak egy nyelvet beszél.

Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.