Gyöngédség, erő, család és karrier

2004-ben férje, Jakubovich Zoltán neurológus Németországban kapott munkát, ezért odaköltöztek. Először, gondolom, a nyelvi akadályokat kellett leküzdenie.

Jázminka kislányom négyéves volt, Noémi pedig kétéves, amikor Németországban nyelviskolába kezdtem járni. Könnyen ment a tanulás, mivel nagyon igyekeztem, és a környezetem is támogatott. De tudtam, hogy többet akarok. Pozsonyban jelentkeztem a Páneurópai Főiskola jogi szakára, ahova felvettek. Havonta 3-4 napot jártam előadásokra, és a vizsgákat is úgy ütemeztem, hogy egy nap kettőt is letehessek. A férjem összes szabadsága erre ment el, de természetesen nagyon támogatott. Harmadikos voltam, amikor Zolikánk megszületett. Nehéz volt kisgyerekek mellett a tanulás, de éreztem, megtaláltam a helyemet a jogban, amelyben majd kiteljesedhetek. Befejeztem a főiskolát, és a kisdoktori munkámat már úgy dolgoztam ki, hogy újra gyermekáldás elé néztünk. Megszületett Lizike. Sokszor bonyolult logisztikát igényelt a teendők összeegyeztetése, én az egyetemre mentem, a férjem pedig a gyerekeket vitte Újvárba a nagyszülőkhöz, vagy a Czuczor Gergely Alapiskolába, amely időközben a törzsiskolájuk lett.

Tizenkét év után hazatértek.

Mire a két nagyobb lányunk kijárta az alapiskolát, megváltozott a német társadalom. Több lett a bevándorló, kevésbé volt biztonságos, és a középiskolák liberális rendszere sem tetszett. A lányok a magyarországi Kőszegre mentek gimnáziumba. Gyakran látogattuk őket, ami néha kéthetenként 2000 kilométernyi utazást jelentett. Végül 2016-ban a hazatelepülés mellett döntöttünk. Zolika az újvári magyar iskolában folytatta diákéveit, Lizike pedig most lett első osztályos.

A férjem itthon saját rendelőt nyitott, én pedig egy ügyvédi irodában helyezkedtem el. A pozsonyi rendőrakadémián kezdtem el a doktori képzést, ahol a témám a házi őrizet, azon belül az elektronikus mozgáskövető rendszer. A múlt évtől vagyok annak a tudományos munkacsoportnak a vezetője, amely a német, a cseh, a szlovák és a magyar tapasztalatokat összegzi. Jövőre fejezzük be a monitoringot az egyes országokban, közben előadásokat tartunk, publikációk jelennek meg, a legvégén pedig könyv formájában kap nyilvánosságot a téma.

Miért éppen ez a szakterület érdekli?

Leginkább azért, mert úgy érzem, ez az alternatív büntetés nem hordozza a börtön negatív hatásait. A börtönviselt ember nehezen illeszkedik vissza a társadalomba, sokszor a családja is elfordul tőle, gondja van az álláskereséssel. Akit például azért ítélnek el, mert nem fizeti a gyerektartást, jobb, ha házi őrizetben marad, tud dolgozni és ezáltal teljesíteni a kötelezettségeit. A visszaesés is jobban kivédhető, ha a családja körében marad az elítélt, és végzi a megszokott munkáját.

A házi őrizet ráadásul olcsóbb, mint a börtön.

Európában tele vannak a börtönök, és igen drága a fenntartásuk. Többek közt ezért is szabnak ki a bírók már Szlovákiában is egyre gyakrabban alternatív büntetési formákat. Míg 2016 szeptemberében 12 elítélt viselt elektronikus bilincset, mára ez a szám több mint 270-re emelkedett. Leginkább az előzetes letartóztatásban lévőkre róják ki, például Magyarországon, valamint a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőire.

Hogyan működik az elektronikus bilincs? 

Először is az igazságügyi szervek megállapítják az elítélt napirendjét, azt, hogy milyen kapcsolatban áll a vele lakókkal, megszabják a munkája idejét, módját, körülményeit. Kijelölik azt a területet, ahol a házi őrizetes mozoghat. A házi őrizetbe a családnak vagy a vele együtt lakóknak is bele kell egyezniük. Ennek alapján végzi az ellenőrzést a központ technikai eszközök segítségével. Ez lehet egy bokára szerelhető mobil jeladó és egy vevőkészülék, amelyek kommunikálnak egymással. Ezt főleg akkor használják, ha az illető nem hagyhatja el az otthonát.

A másik a GPS-nyomkövető, ezzel az elítélt munkába is járhat. Ha a házi őrizet mellett más büntetést is kiszabtak az illetőre, például az alkoholfogyasztás tilalmát vagy távolságtartást, ez is ellenőrizhető technikai eszközök segítségével.

Sokakban felmerül a kérdés, nem próbálják-e levenni a bilincset az elítéltek. Az a tapasztalat, hogy nem, hiszen ha leveszi, vagy csak megpróbálkozik vele, börtönben kell letöltenie a büntetését.  

A német és a magyar jogászok egyesületének is tagja. Miben segíti ez a munkáját?

Igyekszem tájékozott lenni a két ország jogrendszerében, s ebben sokat segít a német nyelvismeret. Ezenfelül tanulmányozom a cseh és természetesen a szlovák rendszereket is, főleg a házi őrizet és az elektronikus monitoring szempontjából. Az összehasonlításokkal meg lehet találni az elektronikus ellenőrzés legideálisabb formáját, hiszen az Egyesült Államokhoz viszonyítva az unió tagállamaiban ez az alternatív fogvatartási forma még mindig gyerekcipőben jár.

Közben csatlakozik hozzánk Katarína fia, a tizenegy éves Zolika, hogy együtt elmenjenek a hokiedzésre. Katarína szeretettel néz rá.

Nekem a családom az első. Sok erőt és jót ad az összetartás, a hit a jóistenben. A gyermekek isten áldásai, s ezt egyre jobban tudom értékelni. Teréz anyával vallom, ha békét akarsz, menj haza, és szeresd a családodat. Természetesen arra is törekedni kell, hogy kiteljesedjünk a munkánkban, mert így leszünk kiegyensúlyozottak. Példát adunk a gyerekeinknek arra, hogy műveljék magukat és sok jót cselekedjenek a világban.