Gyökereket és szárnyakat adni
A település szülöttének, Mács József írónak a nevét vette fel a hatvanadik évfordulóját ünneplő Bátkai Alapiskola és Óvoda. A nagyszabású és színvonalas jubileumi ünnepségen az intézmény múltja, jelene és jövője mellett az író szülőföldhöz, anyanyelvhez és közösséghez való kötődése is középpontba került.
A névadás különleges jelentőségét Mács József személye adja. A bátkai születésű író életművében újra és újra visszatért szülőfalujához, a gömöri tájhoz és az itt élő emberekhez. Műveiben olyan sorsokat és történeteket örökített meg, amelyek a helyi közösség számára ma is fontos részei a múlt emlékezetének.
A bátkai alapiskola az elmúlt évtizedekben nemcsak a település, hanem az egész Balog-völgy meghatározó oktatási intézményévé vált. Hencz Péter, Bátka polgármestere ünnepi beszédében a hatvan év jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta, ez az időszak egyszerre szól a múltról, a jelenről és a jövőről. Hat évtized alatt sokat változott a világ, az iskola épülete, az oktatás módszerei és a technika, az intézmény legfontosabb feladata azonban változatlan maradt: tudást és értékeket adni a következő nemzedéknek.
A polgármester szerint az iskola nemcsak tantárgyakat tanít, hanem együttélésre, egymás megértésére és tiszteletére is nevel, miközben fontos szerepe van az anyanyelv, a kultúra és a szülőföld szeretetének továbbadásában. Hencz Péter szerint Mács József számára Bátka nem egyszerűen egy település volt, hanem az otthon és a szülőföld. Az író életének egyik meghatározó ügye volt az anyanyelv és az anyanyelvi oktatás védelme is.
Az anyanyelvben benne van a családunk, a történelmünk, az emlékeink, a közösségünk
– fogalmazott a polgármester, aki szerint az iskola névadásával nemcsak egy személynek állít emléket, hanem egy örökséget is vállal.
Évek óta készültek a névadásra
Mács Józsefet végakaratának megfelelően 2017-ben Bátkában helyezték örök nyugalomra. A mostani ünnepséggel pedig neve ismét visszatért abba a közösségbe, ahonnan annak idején elindult.
Sebők Csilla, az iskola igazgatója elmondta, hogy a névfelvétel gondolata már Mács József halála után felmerült az intézményben. A korábbi jogszabályi környezet azonban nem tette lehetővé a kezdeményezés megvalósítását. Az idei törvényi változás után tavasszal újra benyújtották kérelmüket, majd augusztus végén megérkezett a hivatalos jóváhagyás.
Az igazgató szerint a név a mai diákok számára is fontos üzenetet hordoz. Megmutatja, hogy egy kis faluból, egy kis iskolából is messzire lehet jutni szorgalommal, becsületességgel és kitartással. Az intézményben jelenleg 607 gyermek tanul: 66 óvodás és 541 iskolás.
Az intézmény közössége már évek óta tudatosan foglalkozik Mács József életével és munkásságával. Vetélkedők, rendhagyó magyarórák, filmkészítés, kiállítások és könyvtári programok segítették a tanulókat az író megismerésében. A könyvtárban külön Mács József-részleget alakítottak ki, ahol az író hagyatékának egy része is megtalálható. Az idei tanévben első alkalommal Mács József-napokat is szerveztek. A diákok könyvborítókat terveztek, az órákon pedig az író műveivel foglalkoztak.
A kezdeményezéseknek köszönhetően az író életműve nemcsak a bátkai diákokhoz jut el. Az elmúlt tanévben tizenkét iskola látogatott el Bátkára, közülük hat Budapest környékéről érkezett.
Egy életút, amely példát mutat
Az ünnepségen B. Kovács István gömörológus személyes emlékeket is felidézett Mács Józsefről. Mint mondta, pályája kezdetén az író figyelmével és biztatásával őt is segítette.
A névadás kapcsán elsősorban azt az üzenetet emelte ki, hogy egy kis faluból is messzire lehet jutni úgy, hogy az ember közben soha nem felejti el, honnan indult. Szerinte az iskola feladata, hogy egyszerre adjon gyökereket és szárnyakat: gyökereket a nyelvben, kultúrában, történelemben és szülőföldben, szárnyakat pedig tudásban, kíváncsiságban és önbizalomban.
Ravasz Ábel miniszteri tanácsos a jubileum alkalmából díszoklevelet adott át Hencz Péter polgármesternek. Beszédében méltatta az intézményben folyó oktatási és tehetséggondozó munkát, és úgy vélte, a névfelvétel azért is indokolt, mert Bátkában fontosnak tartják a helyi értékek megőrzését és azok megbecsülését, akik sokat tettek a közösségért. Mint rámutatott, a gömöri régió nehézségei mellett érdemes azokra a pozitív példákra is figyelni, amelyek bizonyítják, hogy itt is lehet színvonalas oktatást és közösségi értékeket teremteni.
Ács Margit Kossuth-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja szintén Mács József életművének jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy az író üzenetét a mai fiataloknak is meg kell ismerniük, és méltó, hogy szülőfaluja névadással is kifejezze az iránta érzett megbecsülését. Mács József ugyanis egész életében hű maradt szülőföldjéhez.
Az ünnepség végén Mács Ildikó, az író leánya a család nevében mondott köszönetet.
– Édesapám most nagyon büszke a szülőfalujára – fogalmazott. Elárulta, hogy Mács József sírhelyét annak idején úgy választották ki, hogy onnan ráláthasson a templomra és az iskolára.
Mács Ildikó szerint édesapja büszke lehet arra a magyar közösségre is, amely ma Bátkában él, és amelynek tagjai összetartanak és fontosnak tartják az összetartozást. Úgy fogalmazott, ez az összetartozás az, ami Mács Józsefet tovább élteti: regényeiben, emlékeiben és az emberek lelkében.
Majd rámutatott, hogy ez a kiváló tanári kar és pedagógusi gárda a záloga annak, hogy azok a gyerekek, akik ide jönnek kötődjenek a magyar nyelvhez és kultúrához, s ragaszkodni fognak az „Égigérő palatáblához”.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/38. számában.
