2020. október 11., 15:11

Gyógyír bánatra, örömre

Szinte biztosra vehető, hogy semmilyen más nemzet nem tud olyan minőségi pálinkát főzni és kóstolni, mint a magyar. A Galántai járás újonnan nyitott, legelső pálinkafőzdéjében ízig-vérig mátyusföldi magyar legények nyerik ki a gyümölcsök „heves vérét”.

 

Fotó: Baross Róbert
Balról jobbra Fitos András, Császár Dávid, Kacz Péter

Az Esszencia Pálinkafőzde Nádszeg egy csendes utcájában, az egykori gyümölcsraktár épületében nyitotta meg kapuit. A cégér jókora magyar felirattal hirdeti, hogy megérkeztünk az aromák házába. Az utcára néző, nagy ablakokon keresztül remek betekintés nyílik a kivilágított helyiségbe, ahol három fiatalember sürög-forog az üzemi méretű, csillogó pálinkafőző körül. Az érdeklődőket igazi látványfőzés fogadja. Az Esszencia Pálinkafőzde tulajdonosai, Fitos András, Kacz Péter és Császár Dávid szívvel-lélekkel magyaráznak, mesélnek új vállalkozásukról, a türelmes látogató pedig élvezettel végigkísérheti a folyamatot, hogyan lesz a cefréből párlat, majd pálinka. Érkezésemkor éppen szilvából nyert nedű csordogál az üstbe.

A három tulajdonos szerint a pálinkafőzés ma a reneszánszát éli, ez egy izgalmas játék, egy hivatássá alakuló férfias hobbi. Egy gazda, egy férfi mindig büszke arra, ha van saját pálinkája, a    piacon pedig jelen van egyfajta egészséges versengés.

A jó hazai pálinka védjegy, minőséget sugall, és a legjobb bemutatkozás is. Elmondható, hogy a pálinka mára „fizetőeszközzé” vált, hiszen mindenki szeret igazi, ízes, aromás pálinkát kapni.

 Az Esszencia Pálinkafőzde kezdeteiről Fitos András mesél, aki marketingszakemberből lett pálinkafőző mester. Még az iskolapadba is visszaült, hogy elsajátítsa a lehető legjobb és legérdekesebb pálinkafőző technikákat. Mint elmondja, az egész baráti társaságuk pálinkakedvelő, mindig is érdekelte őket a jó minőségű ital titka. Mikor tudatosították, hogy a szűk régióban piaci rést tölthetne be egy családias hangulatú pálinkafőzde, saját anyagi forrásaikat mozgósítva nekiláttak a szükséges engedélyek beszerzésének. A bürokráciával folytatott harc bő egy évig tartott, mire az idei szezon elején a főzde megnyithatott.

A tulajdonosoknak ahhoz, hogy pálinkát főzhessenek, el kellett végezniük egy kéthetes tanfolyamot is, amelynek végeztével megkapták a működéshez szükséges tanúsítványokat.

Az épületben, amelyben a főzde található, kétkezi munkával végezték el az átalakításokat. Nagy szükség volt a trió összetartó erejére, hiszen nem is titkolják, hogy egymás nélkül többször is lemondtak volna a nagy tervükről.

A pálinkafőzés technikai rejtelmeivel kapcsolatban az „esszenciások” átadják a szót Kacz Péternek, aki elárulja, szinte bármilyen hazai gyümölcsből lehet jó pálinkát főzni, csak nagy gonddal és odafigyeléssel kell elkészíteni a cefrét. Ez az egész folyamatnak az alfája és ómegája. A cefre illatából, állagából, tisztaságából előre megjósolható a pálinka minősége. Mint elmondja, az Esszencia Pálinkafőzdében legkevesebb száz liter cefréből tudnak tüzes italt készíteni. Számukra fontos, hogy azoknak a gazdáknak is tudjanak szolgáltatást nyújtani, akik kevesebb cefrét hoznak. Nagyon szeretnek kísérletezgetni és többféle gyümölcsöt feldolgozni. Nagy előnynek tartják, hogy az Esszenciában a kisebb mennyiséget is el tudják vállalni.

A mérőeszközként szolgáló acéltartályból egy vákuumszivattyú segítségével szívják fel a cefrét az előmelegítő tartályba. Az üstbe a cefre már negyven-hetven fokos hőmérsékleten kerül.

Az üstöt egy épített kemenceként kell elképzelni, ennek része a keverő, a kézzel kalapált belső rézüst és a rézkupola is, magyarázza Kacz Péter. Az alkohol koncentrációja a többlépcsős aromatoronyban sűrűsödik. A káros anyagokat az ún. deflegmentátorral szűrik ki. A lecsurgó párlat erősségéről és alkoholfokáról az epruvetta (alkoholfokmérő berendezés) tájékoztatja a főzőmestert. A technológia legdrágább eleme a szeszmérő gép.

Az Esszencia Pálinkafőzde a megnyitása óta teljes erőbedobással üzemel, egyre több nádszegi és környékbeli gazda hozza ide a cefrét, foglal időpontot pálinkafőzésre.

Császár Dávid elmondja, büszkék rá, hogy ők nyitották meg a Galántai járás első pálinkafőzdéjét, és nagyon jó helyzetben vannak földrajzilag, hiszen mind a Galántai, mind a Vágsellyei járás falvaiból és a csallóközi térségből is könnyen megközelíthető Nádszeg község.

baross_robert_felvetele.jpg
Fotó:  Baross Róbert

A tulajdonosok szerint a pálinkafőzésnek az a titka, hogy nyitott szívvel kell főzni, tisztelni kell a gazdát, a termést, a cefrét. Tisztában vannak azzal, mekkora munkát, energiát és anyagi ráfordítást jelent a jó cefre elkészítése. Tisztelettel és becsülettel állnak hozzá a főzéshez minden alkalommal, hogy azt a minőségi folyamatot, amit a cefrekészítő elindított, a lehető legtökéletesebb párlattal tudják megkoronázni.

Fitos András hozzáteszi, az elmúlt évtizedekben generációváltás történt, ma már a többségnek fontos az, hogy ne „kerítésszaggatót”, hanem jó minőségű italt tudjon az asztalra tenni. Ebben nagyon nagy szerepe volt annak, hogy az utóbbi években szárnyal a magyarországi pálinkafőzés, sorra nyitnak a jobbnál jobb pálinkaházak. Nevetve teszik hozzá, hogy nem minden pálinka, ami áttetsző alkohol. Ezt a fogalmat a Mátyusföldön és a Csallóközben is gyakran használják tévesen. A jó pálinka ismérve az, hogy „másnap sem fáj”. Ez függ a gyümölcstől, a lepárlástól, a kész alkohol minőségétől.

A fiúk bár más-más erősségű pálinkát kedvelnek, abban kedélyesen egyetértenek, hogy a „folyékony királynő” a magas üvegben, méltó körülmények között szeret trónolni. Fogyasztani pedig csak a tulipán alakú pohárból elegáns. Mert a pálinka az istenek könnycseppje, gyógyír bánatra és örömre. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/41. számában.

Megosztás
Címkék