Gömöri látogatáson az amerikai nagykövet

Virsinszky Tamás 2019. május 15., 10:53

Kétnapos látogatást tett május 13-án és 14-én Gömörben az Egyesült Államok nagykövete. Adam Sterling a kisebbségek és a civil szféra helyzetéről érdeklődött Rimaszombatban, ahol Hajdú István, a Fundament Polgári Társulás elnöke fogadta őt.

Adam H. Sterlinget még Barack Obama az Egyesült Államok előző elnöke nevezte ki szlovákiai nagykövetnek 2016 májusában, s azóta is ő tölti be ezt a posztot a Trump-kormányzat nagyköveteként.

Adam Sterling rimaszombati látogatása előtt Krasznahorkaváralján, Rozsnyón és Páskaházán is járt, ahol a helyben tevékenykedő civil szervezetek képviselőivel találkozott.  

A Fundament PT székhelyén tartott mintegy egyórás találkozó során is főként az egyes társadalmi csoportok és nemzetiségek együttélése felől, valamint a gazdasági állapotok és a régió kitörési lehetőségei felől érdeklődött.

Képgalériánk:

Hajdú István általánosságban vázolta fel a gömöri régió helyzetét elmondva, hogy a rendszerváltás előtt a mezőgazdaság adta a térség gazdasági stabilitásának gerincét, megemlítve itt a számos azóta már bezárt gyárat, pl. a konzervgyár, dohánygyár, sörgyár stb. Az 1989-et követő privatizáció során számos vállalat idegen kézbe került, s fokozatos leépítéseket hajtott végre. Ezeknek hatására munkahelyek szűntek meg, nőtt a munkanélküliség és széles társadalmi réteg számára fokozódott a létbizonytalanság. Ez nemcsak a Gömörben élő magyarságot, hanem minden embert hátrányosan érintett nemzetiségre való tekintet nélkül. A régióból hiányoznak a szakemberek, s a nagy agyelszívás következményeként nehéz képzett munkaerőt találni – mutatott rá a Fundament elnöke.

Kotleba előretörése is érdekelte

A napi aktualitásokhoz kapcsolódóan Sterlinget kiváltképp érdekelte Kotleba pártjának erősödése, s hogy mi okozza a szélsőséges nézeteiről ismert politikus népszerűségét. Hajdú szerint a rossz gazdasági helyzet kedvez a szélsőségek előretörésének is. Rámutatott, hogy Kotleba támogatottsága Közép-Szlovákiában sokkal magasabb, mint a fejlettebb és iskolázottabb nyugati régiókban. Népszerűsége abból is fakad, hogy populista módon olyan problémákra ígér megoldásokat, amelyekkel a kormány nem, vagy nem megfelelő szinten foglalkozik. Ezért szerinte a rá szavazók nagy százaléka protest szavazónak tekinthető.

A Fundament PT és a Debreceni Egyetem által közösen végzett kutatás során is kiderült, hogy a roma felzárkóztatásra vonatkozó programok olyan megoldásokat hordoznak, amelyek pillanatnyi javulást okoznak, de rendszerszintű változást nem, mivel a közösség tagjait az óvodás kortól kellene végig kísérni az első munkahelyig. Így a jelenleg működő támogatások hatékonysága is növekedne és nem mennének el egymás mellett. 

Adam Sterling nagykövet azt is megkérdezte miben rejlik a régió felzárkóztatásának lehetősége, hogy az ipar és a gazdaság újra reneszánszát élje ezeken a tájakon. Hajdú István véleménye szerint nem kell feltalálni a spanyolviaszt, felesleges az IT-szektort erőltetni egy olyan térségben, amelyben ennek nincs hagyománya. Kitörést a gyökerekhez való visszatérés - a mezőgazdaság talpra állítása, a helyi termékek előállítása, valamint a turizmus fejlesztése jelenthet. Fontos azonban, hogy a nagyvállalatok helyett a családi vállalkozásokat kellene támogatni. További lényeges dolog a régió felzárkóztatása szempontjából az R2-es gyorsforgalmi út mihamarabbi megépítése és a határmenti térségek jobb összeköttetése és szorosabb együttműködése.

Forráshiány a civil szférában

A kétoldalú találkozón szó volt még a Fundament PT által menedzselt projektekről és azokról az egyéb pályázatokról, amelyekben a társulás komoly szakmai feladatokat lát el.

A társulás vezetője kifejtette, hogy a 90-es években nagyobb jelentősége volt a civil szektornak, nagyobb befolyásuk volt a közéletre és politikára. Az uniós csatlakozást követően kivonultak azok a nyugati támogató szervezetek, amelyek támogatták a szlovákiai civil szervezeteket. Ekkor sokan otthagyták a civil szférát, amely azóta is anyagi és emberi erőforráshiánnyal küzd. A szlovákiai magyar civil szféra részére szinte elérhetetlenek az EU-s strukturális alapok, pont a magyar civil szféra forrás-, tudás- és szakemberhiánya miatt. További lényeges kérdés lenne a pályázatok bürokráciájának és adminisztratív terheinek csökkentése, amely napi szinten leköti a szervezeteket, s akadályozza őket a tényleges munkavégzésben. A nem-kormányzati szervezetek (NGO) szempontjából az is fontos lenne, ha a kormány partnerként tekintene a civil szektorra, hisz ők is a térség felvirágoztatásáért dolgoznak.

A találkozó végén az amerikai nagykövet megköszönte a részletes tájékoztatást, valamint közölte, hogy a továbbiakban is figyelemmel fogja kísérni az adott régió gazdasági és társadalmi viszonyainak alakulását, a civil szervezetek működését, illetve segíteni fogja a térség felzárkóztatásának gyorsítását.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS