Gömörben a helyzet változatlan

A legfrissebb adatok szerint az országban még mindig a Rimaszombati járásban a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Továbbra is tartósan 20% körül van, miközben az országban már 17 olyan járást találunk, amelyeknél 3% alatti a munkanélküliség. Szintén friss hír, hogy rohamosan növekszik a vendégmunkások száma Szlovákiában. A munkaügyi hivatal március végi kimutatásában közel 52 000 vendégmunkást tart számon, akiknek csak a fele származik uniós tagországokból. A hivatalos számok alapján is egyre több a szerb, az ukrán és a vietnami vendégmunkás, és akkor a feketén dolgozókról még nem is szóltunk, mert az ő csoportjukat ugye nem tudja mérni a hivatal.

Érthetetlen, hogy ha már bizonyos térségekben a munkaerő behozatalára szorulunk, miért nem ösztönzi a kormány a munkahelyteremtést a legszegényebb, leszakadt régiókban. Az első négy legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező járás között ott találjuk a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járást is, rajtuk kívül csupán a Késmárki járás fért fel a szégyenpadra.

Miközben a Nagyszombati járásban lényegesen magasabb az életszínvonal, és 2 százalék alá csökkent a munkanélküliség, sőt már csaknem tízezer vendégmunkás vállalt ott munkát, addig például a Gölnicbányán élők – ahol a legkevesebb vendégmunkás (szám szerint 8) dolgozik – úgy érezhetik, hogy szinte semmit sem változik a helyzet. Nem véletlen tehát, hogy a kihelyezett üléseket áprilisban éppen ezen járás meglátogatásával zárta a kormány. Érzik, hogy valamit tenni kéne ezzel az áldatlan helyzettel. Dehát miért is jönne valaki Gömörbe dolgozni, ha az ittenieknek sincs munkája? – tehetjük fel a kérdést.

Robert Fico exkormányfő korábban egy másik (tiszolci) kihelyezett kormányülés során kétezer új munkahelyet ígért a járásnak. Ehelyett eddig Rimaszombatban a több mint 800 férőhelyes börtön megvalósítását hagyták jóvá. A szaktárca tájékoztatása szerint a város határában, a Jánosi felé vezető út mentén felépülő férfibörtön kapcsán 300-400 új munkahellyel lehet majd számolni.

Šimko József polgármester szerint a helyiek támogatják a tervet, s az emberek zöme az előnyöket és a lehetőségeket látja az elképzelésben. "Több képviselővel és helyi lakossal beszéltem, akik azt mondták, ha idejön 350 állami alkalmazott, az csak jót tehet a régiónak" – mondta Šimko, aki úgy véli, a biztonság miatt sem kell majd aggódni, mert több rendőr lesz a városban.

Mások ugyanakkor úgy gondolják, hogy nem éppen helyes az az irány, amit a kormány a börtönépítéssel előre vetített. Bár a munkanélküliség átmeneti csökkentéséhez hozzájárulhat, kétséges, hogy megoldja a régió legfőbb gondjait. Ezek közé pedig egyik oldalról az állástalanok valóban magas száma, míg másik oldalról a szakképzett munkaerő hiánya és  elvándorlása tartozik.

Tornalján sem sokkal rózsásabb a helyzet. Szögedi Anna, a város polgármestere szerint a régióban ugyan beindult néhány projekt (egy gyógyteákat gyártó cég, valamint egy famegmunkáló üzem kapott támogatást), de ezek lényegesen nem változtatnak a helyzeten. A városban jelenleg 15,3 százalékos a munkanélküliség. "Nagyobb üzemekre lenne szükség. Egyrészt rengeteg időbe telik az intézkedés, másrészt még ha pozitív is az elbírálás, akkor is sokáig tart a papírozás, ügyintézés, engedélyeztetés és végül a megvalósítás" – mondja Tornalja polgármestere.

Az interneten böngészve hirtelenjében mintegy 70 állásajánlatot találtam Rimaszombat környékén, melyek többsége szakképzett munkaerőt (szakács, pincér, pék, tanár, ápoló, orvos) igényel. Az állástalanok nagy része ezzel szemben hátrányos helyzetű, nyolc vagy négy általánost, esetleg annyit sem végzett (többnyire roma) személy, akik nem feltétlenül akarnak munkába állni, és nem is alkalmazhatóak egyből – átképzés nélkül – a munkaerőpiacon.

A Központi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal (ÚPSVR) márciusi adatai szerint a járásban mintegy 40 ezer fő a gazdaságilag aktív, tehát munkaképes személyek száma. Ennyi emberből egészen pontosan 7 387 munkanélküli (közülük 4 724 nő), s ebben még nincs benne a különböző önkéntes programokon, abszolvensi gyakorlaton részt vevők és a közhasznú munkások száma. Érdemes megnézni azt is, hogy a nagyszámú állástalan közül 5 346-an már legalább egy éve nem dolgoznak, és több mint 3 300-an vannak, akik 4 éve képtelenek munkát találni... De vajon mit tesz az állam, hogy őket is foglalkoztassa?

A kormány munkaügyi reformjának prioritásai közé a jobb munkaerő-mobilitást, a középfokú szakoktatás reformját, valamint a szociális rendszerrel történő visszaélések megakadályozását sorolta. Ez utóbbira nyilván sok példa akad Gömörben is, de a munkaerő nagyobb mobilitása megint csak a régióból történő elvándorlást segítené elő. Kétlem, hogy ez lenne a gyógyír a térség panaszaira. Megoldást a különböző szociális juttatások csökkentése, és sokkal inkább az állástalanok munkára való ösztönzése, átképzése jelenthetne.

A bevezetőben említett szóképhez visszatérve: a kormány egy nagy követ dobott a gömöri állóvízbe, de a hullámok lassan elhalnak, és úgy tűnik, itt minden marad a régiben.

(Cikkünk a MAGYAR7 c. hetilap bevezető számában jelent meg.)