2019. május 12., 15:19

Foncsik és Galáris

„Embernek ének őrzi az időt, / Az tartja számon minden eleinket! / Hallgass meg egy semmicske éneket, / S szíve járását hallod az időnek.” Ratkó József sorai szépen kifejezik, hogy minden dalunkban benne rejlik a történelem, amit többek között a néphagyomány, a népdal őrzött meg számunkra.

foncsik, galáris
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: Szvorák Emese

Ennek a gazdag örökségnek a továbbvivője a losonci Galáris és a füleki Foncsik Énekegyüttes, amelyeket Varga Lia, a csoport vezetője mutat be az olvasóknak.

Fénylő gyöngyszemek

A galáris vagy garális szó jelentése gyöngysor. A losonci Galáris Énekegyüttes tagjai olyan gyöngyszemek, akiket Varga Lia csiszol igazgyönggyé,

s együtt alkotnak fénylő gyöngysort. A csoport 2014 szeptemberében alakult Losoncon, azóta töretlenül működik. Egy évre rá megalakult az utánpótláscsoport, a Kis Galáris is, amely jelenleg tizenhat gyerkőcöt számlál. A csoport vezetői Varga Lia és Demecs Andrea, fenntartója a Csemadok Losonci Alapszervezete, míg a próbákhoz a Kármán József Alapiskola biztosít helyet. A Galáris Énekegyüttes jelenleg 11 tagot számlál.

A Hallottad-e hírét... regionális népdalverseny alkalmával két szülő, Demecs Andrea és Hajdók Hajnalka fogalmazta meg az igényt, hogy néhány losonci diáklány eljárna Fülekre népi éneket tanulni. Ezt az ötletet szívesen fogadtam, és 2-3 hónap elteltével már nyolcan lettünk – emlékszik vissza a kezdetekre Lia.

A lányok alkotta csapat iskolatársakból verbuválódott, akik 10 évesen kezdték együtt az éneklést.

Heti rendszerességgel ismerkednek a régió dalkincsével, különös figyelmet fordítva annak archivált, eredeti formában rögzített formájára. Céljuk elsősorban a népdal hiteles tolmácsolása. Lia a lányoknak a dalok mellett néprajzi alapismereteket is átad, hogy mélyebb betekintést nyerjenek az énekelt hagyomány mellett őseink mindennapjaiba, ismerjék a jeles napok szokásait éppúgy, mint az ezekhez fűződő ismereteket.

Nem a verseny a lényeg

A népdaloktatás célja nemcsak a versenyekre, színpadi műsorra való felkészítés.

Egy olyan igény kialakítására kell törekednünk, amely lehetővé teszi, hogy az énekes saját szükségének érezze a dalok éneklését,

amit saját lelkének rezdülése diktál bánat, öröm, szerelem, vagy akár gyász idején. Emellett az is fontos, hogy megismerjük a szűkebb pátriánk dalkincsét. Ez azt jelenti, hogy Nógrád, Medvesalja, Gömör és az Ipoly mente dalait tanultuk meg az első két évben. Hidegkútról, Magdeme Ilonka néni dalaiból válogattam az első dalcsokrot, amit magam gyűjtöttem. Ezzel a dalcsokorral lettek arany sávosok a lányok a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn. A szöveg- és dallamelsajátítást követően helyreigazítom, megfelelő hangnembe illesztem a dalokat, illetve úgy alkotom a dalcsokrot, hogy a lányok magabiztosan állhassanak ki vele a színpadra, s mindezek mellett elsajátítsák a stílust. Mára összességében 100-120 dal szerepel a repertoárunkban.

Immár négy önálló dalcsokrot tudnak a magukénak, illetve a jeles napokhoz kötődően is tanulnak énekeket,

amelyeket kulturális és iskolai rendezvényeken, falunapokon adnak elő. Az együttes elsősorban Losonc, Fülek és a környező falvak kulturális rendezvényeit színesíti dalaival. Évi 20-25 fellépésen vesznek részt. Állandó vendégei a Rakonca Néptáncegyüttes önálló műsorának, résztvevői a Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak, a Hallottad-e hírét… regionális népdalversenynek, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőnek és még sorolhatnánk. Eddigi legnagyobb eredményként könyvelik el a XII. Vass Lajos népzenei verseny Kárpát-medencei döntőjében való szereplést, amelyen kiemelt nívódíjban részesültek. Mégsem a győzelem a legfontosabb számukra, hanem hogy bebizonyítsák, a 21. században is van helye a népdalnak.

Mostanában érdekes vidékre kalauzolom őket. Nagy Iván csallóközi gyűjtéséből válogattunk balonyi dalokat. Itt is megtaláltuk az eredeti gyűjtéseket, Pente Terézia énekeivel ismerkedünk. Mivel a losonci lányoknál már nem érezhető olyan erősen a palóc tájszólás, ezért más tájegység dalaival könnyebben tudnak azonosulni.

Palóc pacsirták

Bár a füleki Foncsik Énekegyüttes még gyerekcipőben jár, hiszen csak másfél éve alakult, máris közel húsz fellépés van mögöttük.

Hét állandó tag alkotja, akik a két füleki alapiskola, a II. Koháry István Alapiskola és a Mocsáry Lajos Alapiskola diákjaiból verbuválódtak. Az együttes fenntartója a Füleki Városi Művelődési Központ.

A jelenlegi tagok egyben a Kis Rakonca Néptáncegyüttes táncosai, akiknek a hangja már ott kicsengett, a népzenét és a népdalokat már otthon és a táncpróbákon megszerették – mondja Varga Lia. – Külön-külön is részt vesznek énekversenyeken, ezért fogalmazódott meg az ötlet és az igény, hogy ezeket a gyerekeket jó lenne még kicsit „terhelni”, hiszen ha ilyen tehetség birtokában vannak, akkor ezzel élni kell.

A Foncsik zoboralji dalcsokorral kezdett, most pedig ipolykéri dalokkal készülnek életük első versenyére, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőre. Lia náluk is törekszik a tiszta forrásból való tanításra.

A Galáris és a Foncsik többször próbált együtt.

Vannak közösen megtanult dalaink, mint a régi himnuszunk, a Boldogasszony anyánk, vagy a Mária bujdosása, az adventi időszakhoz kötődően. Emellett egy zoborvidéki felelgetős van a műsorunkon, amelyet régen Zoboralján énekeltek a lakodalomban az asszonyok.

Lia elárulja, hogy szeretnék bővíteni a közös repertoárt, hiszen nem titkolt vágyuk egy közös hanghordozó kiadása. Talán nem is kell hangsúlyozni, hiszik és vallják, hogy a népdalnak most, a 21. században is élnie kell, és kötelességüknek tartják azt továbbadni.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/19. számában.

foncsik, galáris
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.