Felgyorsítanák a szélerőművek engedélyezését: akár 77 turbina is érintheti az Érsekújvári járást
2026. június 10-én jelent meg a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának információs portálján egy, a szélenergia fejlesztését célzó stratégiai dokumentum, amely nyolc úgynevezett akcelerációs zóna, vagyis gyorsított engedélyezési övezet kijelölését javasolja Szlovákiában a szélenergia-hasznosítás számára. A javaslat országos szinten legfeljebb 207 szélturbina telepítésével számol, a tervezett zónák becsült összteljesítménye 1449 MW lehet. A dokumentum szerint a zónák célja, hogy kijelöljék azokat a területeket, amelyek a jövőben alkalmasak lehetnek nagyobb szélerőművi beruházások gyorsított engedélyezésére.
A tervezet különösen jelentős mértékben érinti Dél-Szlovákiát, ezen belül is az Érsekújvári járást. A dokumentumban szereplő nyolc zónából három közvetlenül vagy részben ehhez a térséghez kapcsolódik: Tótmegyer – Érsekújvár, Komját (Komjatice)–Özdöge (Mojzesovo), valamint Bellegszencse (Podhájska) –Udvard térsége. Ezeken a területeken legfeljebb 77 szélturbina jelenhetne meg a dokumentum szerint, ami az országosan tervezett maximális darabszám több mint harmada.
A Tótmegyer–Érsekújvár térségében kijelölt zónában Érsekújvár, Andód, Szímő, Tótmegyer, Surány és Bánkeszi kataszteri területeit érintené. A zóna 6,79 négyzetkilométeres, és legfeljebb 16 szélturbina telepítését tenné lehetővé. A becsült beépített teljesítmény 112 MW, az éves villamosenergia-termelés pedig 205–300 GWh között alakulhatna.
A Komját–Özdöge térsége szintén fontos eleme a tervezetnek, mely többek között Komját, Nagykér, Csernek, Özdöge, Lipová és Surány kataszteri területeit érinti. A dokumentum 6,50 négyzetkilométeres zónával, legfeljebb 15 szélturbinával és 105 MW becsült teljesítménnyel számol. Az éves termelést 190–265 GWh közé becsülik.
A legnagyobb figyelmet azonban minden bizonnyal a Bellegszencse–Udvard térségében kijelölt zóna kapná. Ez a dokumentum szerint az ország legnagyobb tervezett akcelerációs zónája lehetne 32,57 négyzetkilométeres területen legfeljebb 46 szélturbinával. A zóna Csúz, Jászfalu, Komáromszemere, Baromlak, Csehi, Újlót, Kolta, Mánya, Pozba, Fűr, Baracska, Udvard, Rendve és Bellegszencse kataszteri területeit érinti. A becsült beépített teljesítmény 322 MW, az éves termelés pedig 655–940 GWh lehet.
Az Érsekújvári járáson kívül a dokumentum több más térségben is számol szélerőművi akcelerációs zónákkal. Két zónát jelöltek ki a Szakolcai és a Szenicei járás területén: Kispetrős (Prietržka)–Ószombat (Sobotište), valamint Egbell (Gbely)–Csépányfalva (Štefanov) térségét. A Csallóközben Nyékvárkony–Alistál zónája a Dunaszerdahelyi járást érintené, míg Ekecs–Nemesócsa térsége már a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás határvidékére esik. Az ország keleti részében egyetlen ilyen terület szerepel, amely Kassa megyében, a Nagymihályi járásban kapna helyet. A tervezetből így az látszik, hogy a kijelölt zónák döntő része Nyugat- és Dél-Szlovákiára koncentrálódik, miközben Közép-Szlovákiában nem is szerepel akcelerációs zóna.
A tervezett szélturbinák mérete is figyelemre méltó. A dokumentum a legtöbb zónában 175 méteres maximális rotortengely-magassággal, 87,5 méteres lapáthosszal és 262,5 méteres teljes magassággal számol. Ez azt jelenti, hogy a szélerőművek nemcsak energetikai, hanem tájképi, mezőgazdasági és településpolitikai szempontból is meghatározó beavatkozást jelenthetnek az érintett térségekben.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az akcelerációs zónák kijelölése önmagában még nem jelent konkrét építési engedélyt. A stratégiai anyag szerint a beruházóknak a későbbi szakaszokban is meg kell felelniük az engedélyezési és környezetvédelmi előírásoknak, beleértve az egyes zónákra vonatkozó környezeti hatásvizsgálatot is. Ugyanakkor a zónák lényege éppen az, hogy a megújulóenergia-projektek előkészítése és engedélyezése gyorsított eljárásban történhessen.
A tervezet készítői szerint a zónák kijelölésénél több kizáró feltételt is figyelembe vettek. A dokumentum alapján a Natura 2000 területeket, a fő madár- és denevérvonulási útvonalakat, az értékes természeti és kulturális helyszíneket, valamint a településekhez egy kilométernél közelebb eső területeket kizárták a lehetséges zónákból. A végső kiválasztás során a szélviszonyokat, a villamosenergia-hálózathoz való csatlakozás lehetőségét, a honvédelmi szempontokat és az infrastruktúra elérhetőségét is vizsgálták.
A dokumentum külön fejezetet szentel a környezeti és egészségügyi hatások mérséklésének. Ezek között szerepel a zaj- és infrahang-határértékek betartása, a madarak és denevérek védelme, a turbinák szükség szerinti leállításának lehetősége, valamint a beruházások tájképi és ökológiai hatásainak csökkentése. A stratégiai anyag szerint az intézkedések a későbbi beruházókra is kötelező feltételként vonatkoznának.
A stratégiai dokumentum nyilvános megvitatását június 24-én, kedden 10.00 órától tartják Pozsonyban, a Hotel Tatra LUX konferenciatermében. A nyilvános egyeztetés mellett a lakosok (lakóhelytől függetlenül) írásban is benyújthatják észrevételeiket, mégpedig július 1-jéig a Környezetvédelmi Minisztérium címére, az [email protected] vagy a [email protected] címekre.
Május elején petíció is indult, mely jelenleg 27000 aláírás felett jár. A petíció célja, hogy leállítsák a stratégiai dokumentum jóváhagyási folyamatát, és moratóriumot vezessenek be az ipari szélerőműparkok, illetve szélturbinák építésére Szlovákia teljes területén.
A kezdeményezők azt kérik, hogy a döntéshozók a beruházói érdekek helyett az emberek egészségét, életminőségét, tulajdonjogait, a mezőgazdasági föld védelmét, valamint az önkormányzatok és a helyi közösségek beleszólási jogát helyezzék előtérbe.
További információkat a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának információs portálján találhatnak az érdeklődők.
