magyar7 2024_27
Egy este a mesemondóval, két este a székelyeknél és miképpen nyílik ajkuk a szlovák szóra
Magyar7 - 27. száma
2024. július 1., 20:20

Felavatták Szent László szobrát Dobócán - GALÉRIÁVAL

A község hagyományos búcsúja keretében leleplezték és megszentelték Szent László lovagkirály szobrát Dobócán. A Rimaszombati járásban található falu, illetve a 14. században épült római katolikus templomának védőszentje egyaránt Szent László, akinek emléke előtt ezentúl már köztéri szoborral is tisztelegnek a helyiek.

Szent László-szobor Dobócán
Galéria
+15 kép a galériában
Fotó: Virsinszky Tamás/ma7.sk

A vasárnapi ünnepi alkalom szentmisével vette kezdetét, amelyet Rastislav Polák rimaszombati esperes-plébános és Martin Bunda plébános úr celebrált. Martin Bunda az egyházközség nevében is megköszönte a falu vezetésének a kiváló gondolatot és a megvalósítást, Rastislav Polák esperes pedig Szent László érdemeiről, cselekedeteiről, a kereszténység érdekében kifejtett erőfeszítéseiről és a magyar-lengyel barátságról is beszélt, amelynek kezdete szintén Szent László király uralkodásáig nyúlik vissza. 

A szentmisét követően került sor a mintegy két méter magas és csaknem hatszáz kilós szobor felavatására, amelyet Czikó Zoltán helyi lakos készített topolyafából. Az alkotás a községháza előtti udvaron kapott helyet, ahol Hosszúréti János jóvoltából egy tetőt is emeltek a szobor fölé. 

Lőkös László, Dobóca polgármestere elmondta, hogy mivel Szent László a település és a templom védőszentje, ezért nem is volt kérdés, hogy őt illeti meg a falu újkori történetének első köztéri szobra. A polgármester ugyancsak fontosnak tartja, hogy visszatérjenek a hagyományokhoz, mostantól pedig a Szent László-napi búcsú keretein belül újra és újra tiszteletet adhatnak a község védőszentjének.

szent-laszlo-szobor-avatasa-doboca_07

Ünnepi beszédében B. Kovács István történész röviden bemutatta Szent László élettörténetét, hangsúlyozva, hogy ő annak a turul nemzetségnek a tagja, amely annyi szentet adott a kereszténységnek, a magyarságnak és a világnak. Ő az egyedüli, akinek tiszteletében a hivatalos egyházi szent kultusz összefonódott a néphagyományok, a hiedelmek világával. Alakját, cselekedeteit a magyar mondahagyomány egyedülálló gazdagságban őrizte ment.

A Szent László-legenda megannyi templomunk falán látható a Szepességtől a Székelyföldig, köztük több gömöri templomban is: Rimabányán, Karaszkón, Rákoson, de az egykori régi rimaszombati templomban is ott volt 

- tette hozzá a gömörológus. 

Az eseményen részt vett Bárkányi József, Magyarország Nagykövetségének besztercebányai konzulja, aki kifejtette, hogy a szoborállítás azért fontos, mert ezzel emlékezünk, a tiszteletünket fejezzük ki, tehát összekapcsoljuk a múltat és a jelent. Valójában azonban a múltat és a jelent a jövővel kapcsoljuk össze, hiszen ezek a szobrok teszik lehetővé majd gyermekeinknek, unokáinknak, hogy emlékezzenek Szent Lászlóra, az ő szellemiségére, történelmi és kulturális örökségére, figyelmeztetnek a közösség alapítására, gyarapítására és az egyház védelemére. 

a szobor koszorúzása
Fotó:  Virsinszky Tamás/ma7.sk

Köszöntőt mondott Cziprusz Zoltán, a Magyar Szövetség megyei képviselője is, aki egy Dobócáról elszármazott, de szívében mindig dobócai ember szemszögéből szólt a jelenlévőket. Elárulta, hogy itt nevelkedett, ebben a templomban volt megkeresztelve, három éves koráig itt lakott a faluban és még azt követően is nagyon sok időt töltött itt. Örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan eljöttek erre az alkalomra, s mint mondta nagyon régen nem látott ennyi embert a dobócai templomban.

"Bízom benne, hogy ez a szobor erőt ad. Látom, hogy Dobóca jó kezekben van, egy fiatal csapat próbálja vinni a falut, ami az egész közösség összekovácsolása szempontjából fontos, s ehhez kívánok sok erőt és kitartást a jövőben" - mondta Cziprusz. 

A szentmisén és a szoboravatáson is fellépett a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus, majd megvendégelés várta a meghívott vendégeket.
szent-laszlo-szobor
Galéria
+15 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.