Fazekas mesterképzés Várhosszúréten
A hétvégén fazekas mesterképzést tartott a Gömöri Kézművesek Társulása. Ezúttal egy érdekes formájú edénnyel, gyertyamártó edényt készítettek.
A várhosszúréti fazekas mesterképzések már közel évtizedes hagyományra tekintenek vissza. Akkor úgy döntöttek, egy összejövetellel próbálják összefogni a térség kerámiával foglalkozó embereit. A fazekas hétvége azóta rendszeressé vált, általában októberben tartják. Ez kimondottan szakképzés, amelyre nemcsak a környező településekről, hanem Kassa környékéről és Magyarországról is érkeznek résztvevők.
A foglalkozást vezető Horváth Zoltán kazincbarcikai fazekas elmondta, a képzéseknek mindig van egy adott témája, általában egy hagyományos népi fazekas edényt kell elkészíteni, amelynek nehézsége évről évre igazodik ahhoz, ahogyan a résztvevők tudása fejlődik.
Tányérokkal kezdték, az évek során készült egyebek mellett vizeskorsó, boros edény, az idén pedig gyertyamártó edényt készítenek, ami a szakember szerint elég összetett, sokfajta technikát és fogást lehet rajta gyakorolni.
„A képzés általában három-négy napos, első nap az alapformának a korongozása zajlik, aztán ahogy szárad az edény, épülnek egymásra a munkafolyamatok, a formakialakítás, felkerülnek a fülek, a különböző díszítőelemek, s mindezt a régi, hagyományos technikával. Minden munkafolyamat kézzel készül. Miden nap zárásaként van egy összesítés, leülünk, megbeszéljük, kinek mi a tapasztalata, szakmai kérdésekben tapasztalatot cserélünk” – magyarázta Horváth Zoltán. Hozzátette, az idén szakmai előadásokkal is bővítették a programot, a Hagyományok Házától érkezett két előadó, akiknek kimondottan a kerámia a szakterületük.
A gyertyamártó edényről elmondta, ez egy nagyon érdekes formájú edény, amely nem szériaáru, piaci termék volt, hanem megrendelésre készült, a gyertyamártók ebben melegítették fel a viaszt. A mesterképzésen három alapformájával foglalkoztak. Az első egy korongolt test, alul van egy hasas, gömbölyű része, a teteje pedig el van lapítva, szögletessé alakul, majd ez kap egy szögletes szájperemet is. A második a gömöri forma, ennek korongolt a teste, amit oválissá lapítanak, s általában festett vagy agyagrátétes motívumokkal díszítik. A harmadik forma nem korongon készül, hanem agyaglapokból, ez teljesen szögletes.
Horváth Zoltán úgy véli, a kézművesség nemcsak fizikai munka, hanem van egy magas szellemi része is, amihez hozzájárul még az alkotás öröme, az elképzelések megvalósítása, az alkotási folyamat, valaminek a létrehozása.
– jegyezte meg hozzátéve, az egész egyfajta terápiaként is felfogható, feltölti az embert.
„Amikor valaki valamit létrehoz, alkot, koncentrál arra az adott dolgokra, nem foglalkozik a hétköznapi dolgokkal, problémákkal” – mondta. Hozzáfűzte, szerencsére ma már egyre több szakkörön, intézmények által rendszeresen szervezett foglalkozásokon lehet agyaggal dolgozni, és van is érdeklődés iránta.
A mesterképzés résztvevőinek egyike, Zagiba Mátyás elmondta, már alapiskolás korában is járt Várhosszúrétre, a kézműves táborokba, majd a kassai iparművészeti középiskolában folytatta tanulmányait, s annyira megszerette a kerámiát, hogy ma már fazekaskorongja és kemencéje is van. Először három évvel ezelőtt vett részt a mesterképzésen, azóta rendszeresen visszajár.
– mondta.
Hozzátette, fontosnak tartja, hogy az emberek kézműveskedjenek, mert az így létrehozott tárgyaknak lelkük van. „Egy olyan világban élünk, ahol eltávolodtunk ezektől a dolgoktól. Lassan azonban változik a helyzet, kezd visszatérni az, hogy az emberek már nem csak a tárgyat nézik, hanem a mögötte levő kézművest is, aki képes beletenni egy hozzáadott értéket. Mert midben tárgy, amit készítesz, egy darabka belőled.”
A mesterképzés mellett szombatonként kisebb létszámban kezdőket is szoktak fogadni, akik szeretnének megismerkedni a kerámiával, esetleg valahol már kipróbálták, hobbiként csinálnák. Ők egy külön csoportban dolgoznak, általában korongoznak.
„Ennek azért örülünk, mert legalább kapnak egy ösztönzést, megfertőződnek a szakma szépségével. Emellett van ennek egy másik része is, ez ugyanis nagyon jó kikapcsolódás. Az ember kiesik a mindennapi taposómalomból, máshova összpontosít, jól érzi magát” – mondta Horváth Zoltán.
