2022. május 14., 17:41

Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomfreskók

Tizenkét, Gömörben és Kishontban található templom középkori falfestményei kaptak Európai Örökség címet.

A pelsőci református templom belső tere
Médialapozó
Fotó: A szerző felvétele
A pelsőci református templom belső tere

Az Európai Örökség cím (European Heritage Label) jelenlegi formájában 2013 óta létezik. A címet olyan helyszínek, épületek, események, tárgyi emlékek, eszközök vagy dokumentumok kapják, amelyek a közös európai értékeket képviselik, jelentős a kultúrára és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásuk, hozzájárultak Európa mai arculatának kialakulásához. Eddig körülbelül félszáz birtokosa van, szlovákiai műemlék most első alkalommal kapta meg.

A gömöri és kishonti templomok középkori falfestményeinek jelölését Kassa és Besztercebánya megye, a Gömöri Regionális Turisztikai Szervezet (OOCR Gemer), a Gótikus Út polgári társulás, valamint a rimabrézói evangélikus egyház nyújtotta be. Most már ezzel a címmel büszkélkedhet Rimabrézó, Rimabánya, Kraszkó, Kiéte, Kövi, Csetnek, Martonháza és Gecelfalva evangélikus temploma, Hizsnyó, Gömörrákos és Süvete katolikus temploma, valamint Pelsőc református temploma.  A Gótikus Út polgári társulás képviseletében Peter Palgut elmondta,

ez a cím nem jár olyan anyagi forrásokkal, mint amilyenek például az UNESCO Világörökség programjához kapcsolódnak.

Hatalmas előrelépés viszont azon a téren, hogy különféle szervezetekkel, illetve az egyházakkal karöltve a két megyei önkormányzat összefogott a közös kulturális örökség megóvása érdekében. Hozzátette, az Európai Örökség cím egyúttal arra is rámutat, hogy az európai civilizáció kulturálisan összekapcsolódik, az európai népek, nemzetek egymás mellett fejlődtek, s egymás nélkül ma nem azok lennénk, akik vagyunk.

A csetneki evangélikus templom belső tere
Fotó:  A szerző felvétele
A csetneki evangélikus templom belső tere

Mint kifejtette, a gömöri régiónak anyagi és kulturális gazdagságot hozott a 13. században a német bányászok betelepülése, a Bebekeknek köszönhetően pedig – akiknek nemcsak a királyi udvarban volt nagy befolyásuk, hanem olaszországi diplomáciai kapcsolataik is voltak – az olasz falfestmények kultúrája érkezett meg. Ez köti össze azokat a helyszíneket, amelyek most elnyerték az Európai Örökség címet.

A martonházi evangélikus templom
Fotó:  A szerző felvétele
A martonházi evangélikus templom

A freskókat a reformáció során a templomok nagy részében lemeszelték, ami hozzájárult fennmaradásukhoz. A 20. század elején tárták fel őket, nagyrészt Gróh István iparművész, a magyar műemlékvédelem egyik úttörőjének köszönhetően.

Freskó a martonházi evangélikus templomban
Fotó:  A szerző felvétele
Freskó a martonházi evangélikus templomban

– Tehát ez esetben nemcsak egy középkori történetről van szó, hanem az egész történelmünkön átnyúló történetről, illetve egy olyan régió történetéről, amelynek a 20. század csak hanyatlást hozott. Ezek a falvak mára szinte feledésbe merültek, de a templomok itt vannak, emlékeztetnek a dicső múltra – mondta Peter Palgut.

Freskó a martonházi evangélikus templomban
Fotó:  A szerző felvétele
Freskó a martonházi evangélikus templomban

Elkészült egy négyéves ütemterv, amely tartalmazza a Gótikus út templomainak bejárását. Idén hét Rimaszombat környéki település, Rimabánya, Rimabrézó, Kraszkó, Kiéte, Orlajtörék, Jánosi és Zsip temploma kerül sorra augusztus 13-án. A későbbiekben tudományos konferenciát és középkori fesztivált is tartanak, de a látogatók kiállításokra, koncertekre, tematikus előadásokra és további rendezvényekre is számíthatnak.  

 Megjelent a Magyar7 hetilap 19. számában.       

Freskó a süvetei római katolikus templomban
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.