Értékes régészeti leletekre bukkantak Füleken
Lezárult a váralja területén folytatott régészeti feltárás. Az idei év nem várt leletanyagot hozott. Az ezüst érmék, pipatöredékek és kerámia maradványok mellett egy siíta imakorongot is találtak, mely európai jelentőségű leletnek számít. Az idei eredményekről Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója számolt be.
Mikor kezdődött a váralja feltárása?
A munkálatok július 23-án kezdődtek. Mivel egy sikeres, határon átnyúló Interreg pályázatnak köszönhetően a váralja területe hamarosan megújul, ezért szükség volt az úgynevezett megelőző ásatásra vagy mentő feltárásra, amit a Műemlékvédelmi Hivatal írt elő.
Mire irányult az ásatás?
Az itteni ásatások elsődleges célja az volt, hogy megleljük az egykori, 17.századbeli városfal maradványait. A terület felújítására összpontosító projekt szempontjából fontos volt bebizonyítani, hogy tényleg az volt-e az iránya a falaknak, mint ahogyan az most látszódik. Mivel több különféle helyen zajlik majd az építkezés, mi is több ellenőrző szelvényt nyitottunk. Kettőt a kisbástya mellett, ahol azt kutattuk, hogy pontosan hol húzódott a valamikori városfal. Az egyik szelvényben megtaláltuk az eredeti fal alapozását, a másik szelvényben viszont csak ennek a falnak a negatív lenyomatát. Tehát bebizonyosodott, hogy itt volt a városfal. Illetve előbukkantak olyan cölöplyukak, amelyek szintén követték a fal irányát a Bebek-torony felé. Ez azt jelenti, hogy a 17. századi kőfal előtt már állt egy városfal, ami palánkkerítés volt. A másik két szelvényünket azon a területen nyitottuk, ahol a vizesblokk kap majd helyet. Itt rátaláltunk arra a 17. század végi destrukciós rétegre, ami ugye összeköthető a város felgyújtásával, a várfoglalással.
Milyen eredményeket hozott a feltárás?
Az első nap során több leletanyag is felszínre került. A kettes szelvényből, a kisbástya mellől, származik egy nagyon szép ezüst tallér. Ilyen nagyot még nem találtunk a vár területén. Az időszakot majd a tisztítása és restaurálása után tudjuk pontosan meghatározni. Valamint a felső, négyes szelvényből egy nagyon szép díszített, faragott csontlapocska, amit fegyvertusok díszítésére használtak. Ez valószínűleg 17. századi lehet. Nagyon sok csonttárgy került elő, díszítettek is és olyanok is, amik félig vannak megmunkálva, ez azt is bizonyítja, hogy csontfeldolgozó vagy megmunkáló műhely is létezett itt valahol a környéken. Továbbá ezüstpénzeket, pipatöredékeket, kályhacsempéket, különböző dísztárgyakat, fémtárgyakat, festett üvegeket találtunk, és egy csontfésű töredéket, ami nagyon ritka lelet.
Az említett destrukciós réteg fölött egy kamra maradványaira bukkantunk, melyben égett magvakat, cserépedényeket találtunk. Ezeket szépen össze lehetett rakni. Illetve innen került elő az európai jelentőségű agyagkorong is.
Erről mit lehet tudni?
Ez egy siíta imapecsét töredéke, ami azért érdekes, mert Magyarország területéről összesen két ilyen töredék ismert, Szekszárdról és Dunapatajról. Szlovákiából eddig nincs ilyen leletről tudomásom. A magyarországi kollégáknak köszönhetően sikerült beazonosítani a mi imakorongunkat is. Ez egy kegyeleti tárgy, amivel a siíták imádkoznak. Az eredeti muzulmán vallás az évszázadok alatt siítákra és szunnitákra vált szét. A siítáknál Mohamed próféta unokáit lemészárolták Perzsa földön, a mai Irak területén, és ezen a helyen emeltek szentjeiknek sírhelyeket. Ezért a siíta vallás úgy tartja, hogy ebből a földből, Karbala földjéből mindenkinek kell, hogy legyen imapecsétje, vagy imakorongja. Ők úgy imádkoznak, hogy a sír irányába mozdulnak, és a homlokukhoz teszik az imakorongot. A vár területéről nagyon kevés török-kori lelet maradt meg.
Hová kerül a leletanyag?
Az összes érdekes régészeti lelet bekerül majd az állandó kiállításba. Ezt még megelőzi, a tisztítás, a konzerválás, és a gyűjteményezés. A feltárás jövőre folytatódik, amikor új szelvényeket nyitunk. Ekkor már az építkezési munkálatokkal párhuzamosan zajlik majd a feltárás. S ha ez lezárult, egyben tárjuk majd a nyilvánosság elé a leleteket.
