Énekkel, zenével szlovákul
Ilyen is van Dunaszerdahelyen. Keviczky Tünde énektanár dalocskákkal, játékokkal tanítja a magyar anyanyelvű kisgyermekeknek a szlovák szavakat. Heti egy alkalommal a Smetana ligeti játszóházba, a Vovo Land-be jöhetnek a szülők a kicsikkel, ahol az énektanár harminc percen át szlovákul is és magyarul is mondja a babáknak a szavakat, rövid mondatokat, amelyek a játékhoz szükségesek. A fő hangsúly azonban az zenén, az éneken van.
Ebben az esetben még nem beszélhetünk szlovák nyelvoktatásról, hiszen az egy és három év közötti korosztályról van szó, akik most tanulnak beszélni. A cél csak annyi, hogy barátkozzanak a nyelvvel, ne érje őket majd váratlanul, esetleg rémisztően, ha az utcán, játszótéren szlovákul szól hozzájuk valaki. Hetente két új kifejezéssel ismerkednek meg. A színekkel, a testrészekkel és az olyan alapvető kifejezésekkel, mint a tedd, hozd, kérem, köszönöm és hasonlókkal barátkoznak a gyerekek.
A nagyobbacskák, ha megkéri őket a foglalkozásvezető, néha ki is mondják a szavakat, a kisebbek inkább csak anya öléből figyelik a többieket és hallgatják a kedves néni énekét. Az énekbe, játékba az anyukák is bekapcsolódnak, éppen úgy, mint a nagy népszerűségnek örvendő magyar ringató foglalkozásokon.
Magyar anyanyelvű gyerekekről van szó, ezért magyarul szól hozzájuk Keviczky Tünde, de mindent rögtön elmond szlovákul is. A foglalkozás nagyobb részében azonban a szlovák gyermekdaloké, mondókáké a főszerep. Nemcsak éneklik, tapsolják, de el is mutogatják őket, a bátrabbak már lépegetnek is, ha sikerül, akkor körben, ha nem, az se baj.
Szeptembertől indították a foglalkozásokat a kicsiknek, eredetileg angolul. A szülők kérésére lettek szlovák nyelvű foglalkozások is. Az angol pillanatnyilag nem is működik, arra most nincs igény, de a szlovákra sokan járnak, mondta el portálunknak Keviczky Tünde. „Az ide járó gyerekek 90 százaléka magyar óvodába és magyar iskolába fog majd járni, de a szülők fontosnak tartják, hogy ismerkedjenek meg a szlovák nyelvvel, és játékos formában sajátítsák el.”
Keviczky Tündét a legtöbben úgy ismerik, mint operaénekkel foglalkozó énekest vagy komolyzenei énekest. Emellett viszont nagyon szeret gyerekekkel foglalkozni, van egy gyerekműsora is, amelyre egyre több felkérést kap. Mások mint énektanárt ismerik, hiszen a városi zeneiskolában, a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskolában tanít éneket.
„Nekem is kétéves kislányom van, és nagyon sokat kutakodok, hogyan tudnám őt még jobban fejleszteni játékosan. Sokan mondják, hogy az ilyen piciknek teljesen felesleges nyelvet tanulni. De ez nem tanulás, hanem fejlesztés. A gyermek ezeken a foglalkozásokon nemcsak zeneileg fejlődik, de a motorikáját, mozgását is fejlesztik a játékok.”
Természetesen a szókincsüket is, tette hozzá Keviczky Tünde, mert a játék során a dalocskák, mondókák rögzülnek a gyerekekben, de játékosan, úgy, hogy észre sem veszik. „Nagyon sok lehetőség van, persze, a gyermekek fejlesztésére, sok mindent lehet velük csinálni. Ez csak egy plusz, amit kínálunk.”
Harminc perc a maximum, amennyi ideig le lehet kötni valamelyest ezt a korosztályt. A fél óra alatt 3-4 percenként váltakoznak a tevékenységek. Így is van olyan gyerek, aki hamarabb elfárad, nem akar aktívan részt venni. Vannak, akik egyáltalán nem kapcsolódnak be. Ezek a szemlélő gyerekek, akik, ha nem is kapcsolódnak be, a körülöttük zajló eseményeket azért figyelik. Otthon aztán, amikor nincs körülöttük senki, előjönnek belőlük a hallott dalocskák, mondókák, szavak.
