Emléktáblát avattak a magyarság "legnagyobb és legártatlanabb vértanúja" tiszteletére Szencen
Esterházy János grófként kényelmes életet élhetett volna, de a huszadik század a magyaroknak nem kedvezett, hiszen két világháború sújtotta Európát - mondta prédikációjában Farkas Zsolt a szenci katolikus templomban június 12-én, azon a szentmisén, amely után leleplezték Esterházy János emléktábláját a lourdes-i Szűz Mára szobor mellett.
A szentmisén doktor Farkas Zsolt, a szőgyéni Nagyboldogasszony-templom esperes-plébánosa, a Jópásztor Alapítvány elnöke felidézte:
Esterházy János minden nehézség ellenére ember tudott maradni, a fogságban lelki támaszt nyújtott a szenvedőknek, holott grófi címe miatt megalázták, verték őt.
Ő ezeken a megaláztatásokon felül tudott kerekedni. Farkas Zsolt szerint Esterházy János olyan példa számunkra, akit követhetünk. Egy éve Isten szolágjaként imádkozhatunk hozzá, ezért is bízik az esperes-plébános abban, hogy a boldoggá, majd szentté avatási folyamat hamarosan sikerül.
Köztudott, hogy
Esterházy János sokszor imádkozott az szenci, út menti Szűz Mária szobornál.
Amikor 1949-ben szibériai fogságából Pozsonyba szállították, meggyötörve, de észrevette az út melletti szobrot, és imádkozott. 1949. június 16-án még reményteli levelet írt testvérének, amelyben kifejtette: bízik az igazságszolgálatatásban. „De a tanúvallomásokat, dokumentumokat Klement Gottwald köztársasági elnök nem vette figyelembe, és Esterházy János halálos ítéletét, 1950. április 7-én kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. 1955-ben elnöki amnesztia volt, amikor kiürültek Csehszlovákia börtönei, de sajnos a mírovi börtön kapuján Esterházy Jánost nem engedték ki. Az Ő büntetését az amnesztia alapján 25 év börtönbüntetésre változtatták.
A halálos beteg Esterházy János kálváriajárása Csehszlovákia börtöneiben a csehországi mírovi börtönben 1957. március 8-án bekövetkezett halálával fejeződött be.”
– mondta beszédben Duray Rezső, a Magyar Közösség Pártja Szenci járási elnöke.
Duray Rezső kifejtette:
A gyászhírre Esterházy János szülőfaluja, Nyitraújlak szlovák asszonyai összejöttek, hogy a gróf úr lelki üdvéért imádkozzanak,
amelyen részt vett Esterházy János húga, Mária is, akitől tudjuk, hogy az egyik szlovák nő így szólt: „Nem érte kellene imádkoznunk, hanem hozzá.” Egy magyarul is beszélő személy még hozzáfűzte, hogy
A Szűz Mária szobor mellett lévő emléktáblát Farkas Zsolt és Duray Rezső leplezték le. Bošňák András káplán szentelte fel.Esterházy János emlékére gyertyát gyújtottak tisztelői, felcsendült a 306-os ima, a magyar himnusz is az ünnepségen.
Duray Rezső beszédében is utalt rá,
huszonötévig kellett várni a tábla felszentelésére.
A rendezvény végén ezért arra kértük, idézze fel az akkori eseményeket. Hiszen Szencen köztudott, hogy az Esterházy János emlékété őrző tábla 1994-től várta a méltó elhelyezést. „Az eredeti tábla egynyelvű volt, ma azonban egy kétnyelvű táblát helyeztünk el, ezzel szeretnénk üzenni a szlovákok felé is, hogy Esterházy János keresztényi értékeket vallott és nem volt háborús bűnös.
1994. június 19-én a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom helyi szervezete mindent megszervezett, Harsányi Gyula prelátus szentmisét celebrált Esterházy János lelki üdvéért. A táblát mégsem helyeztük el, mivel a Matica Slovenská tiltakozására az engedélyt visszavonták.
A Matica slovenská szerint Esterházy János Budapestnek kémkedett a második világháború alatt, és segítette a város 1938-as magyar megszállását.
Az akkori ünnepségen egyébként maga a polgármester is beszédet mondott volna.
A mártír lánya, Alice is itt volt azona szentmisén, ő akkor azt mondta: csoda lett volna, ha a táblát felszentelhettük volna. Ma megtörtént a csoda. Sokat kellett rá várni, de örülünk neki, hogy végre Szencen is tábla őrzi Esterházy János emlékét, és így tiszteleghetünk személyisége előtt, aki ahogy a plébános úr mondta, valódi példaképünk lehet.” – foglalta össze Duray Rezső a 25 évvel ezelőtti eseményeket.
