Élvezetes este Szőnyi Ferenccel a komáromi Borozóban
Komáromból a Himalája csúcsai közé címmel tartott közönségtalálkozót január 4-én este az élő legendának számító, dél-komáromi Szőnyi Ferenc ultratriatlonista világbajnokkal az észak-komáromi Borozó és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A komáromiak, illetve az összmagyarság büszkeségének számító Vasember diavetítéssel egybekötött, élvezetes beszámolójából kicsengett: szinte határtalan az emberi teljesítőképesség.
Dobay Gergely, a HVIM felvidéki vezetője üdvözölte az emberfeletti versenyeredményei révén világviszonylatban hírnevet szerzett Szőnyi Ferencet, akinek a jelenléte telt házat eredményezett. A jeles vendég bevezetőjében azt is elmondta: 2018. augusztus 25-én töltötte be az 54. életévét, 34 éve építési vállalkozóként tevékenykedik és 4 gyermeke van.
Bár szokatlanul későn, 43 évesen kezdett versenyszerűen sportolni, ám gyorsan bekerült az élsportolók közé. Gyorsan kiderült, hogy főleg hosszútávfutásban és hosszabb kerékpár távokon tud jól teljesíteni.
Ezért triatlonozásba kezdett, azon belül pedig a vasemberek-ironmanek közé kívánt bejutni. Az első dupla ironman versenyén, 2008-ban Bonyhádon szinte még ismeretlen volt a hazai versenyzők között, de máris a 4. helyen végzett.
Hihetetlennek tűnt, hogy még ugyanabban az évben harmadikként ért célba a Mexikóban megrendezett 10-szeres Ironman versenyen, ahol a vasembereknek 10 nap alatt kellett teljesíteniük a következő távokat: 38 km-t úszásban, 1800 km-t kerékpározásban és 422 km-t futásban.
Majd 2009-ben Mexikóba visszatérve megnyerte a Deca Iron Triathlon versenyt, s egyben felállította annak új rekordját. Nem titkolta: a 2008-as első dupla Ironman versenye előtt egy hónappal alig tudott úszni.
2010-ben már a hússzoros Ironmanen lett világbajnok, 2013-ban pedig harminc napon át harmincszor teljesítette az Ironmant, megszerezve a vb-ezüstérmet. Kétszer teljesítette az egyik leghosszabb, legnehezebb szárazföldi versenyt, a 245,3 km-es Spartathlont és az egyik leghosszabb, 4800 km-es kerékpáros versenyt, a Race Across Americát.
A tavalyi DECAMAN USA NEW ORLEANS 2018 versenyen a 16 indulónak 10 ironman távot kell egyvégtében teljesítenie. A 13-as rajtszám szerencsésnek bizonyult Szőnyi számára. A 38 kilométer úszásból, 1800 kilométer kerékpározásból és 422 kilométer futásból álló távot 222 óra 10 perc 51 másodperc alatt tudta maga mögött.
E tízszeres ironmanra 16-an neveztek, de hatan már a futás előtt feladták a küzdelmeket. Borzasztó időjárási viszonyok között, többször szakadó esőben, váratlan 5 fok körüli hőmérsékletben, elviselhetetlen szélben kellett bizonyítani. A nagy vihar miatt fél órára le is állították a versenyt. Bajnokunk meleg, vízálló ruházat híján szigetelő szalagból és nejlonzacskóból barkácsolt magának szélálló nadrágot.
Elmondta: az amerikai megmérettetésre nyáron a svájci ötszörös Ironmanen melegített be, illetve 7 órás előnnyel győzött. Érdekes, hogy éppen e verseny közben töltötte be az 54. születésnapját.
Előzőleg, tavaly júniusban a Himaljájában 109 óra alatt teljesítette a 480 km hosszú, 10 ezer méteres szintemelkedést tartalmazó, oxigénszegény távot, miközben több induló feladta a versengést. Ezen eredménye kapcsán megjegyezte: sokáig mítosz övezte azt a négy indiai versenyzőt, akik képesek voltak a 333 kilométeres táv teljesítésére, de szerinte az emberi teljesítőképesség szinte határtalan.
Szőnyinek már a 30-szoros Ironmant is sikerült teljesítenie. Mindehhez a megfelelő felkészülésen, táplálkozáson, kitartáson, következetességen, versenyfegyelmen, bátorságon kívül minden esetben jó adag fájdalomtűrő képességre és a balesetek megúszását segítő szerencsére is nagy szükség volt - ecsetelte.
Akadt olyan verseny, amely során kilenc lábujjkörmét veszítette el, illetve a magas UV-sugárzás miatt teljesen leégett a bőre. Izlandon 24 órás sötétségben és folyamatos vulkánmorajlás közben haladt a célszalag felé. Máskor a vízesésekkel és szakadékokkal tarkított természeti viszonyokkal vagy éppen a nehézkés levegővétellel kellett megküzdenie. Mindezért azonban mindig kárpótolta őt a győzelem páratlan életérzése.
A világbajnoki címig több ház áráért, önerőből jutott el, az utóbbi éveben azonban egyre több szponzora akad, akik hozzájárulnak a versenyekkel, utazásokkal, sportruházatok és futócipők vásárlásával kapcsolatos tetemes kiadásai fedezéséhez. Elárulta: évente átlagosan 4-5 pár futócipőt használ el.
Nem gondolja, hogy különleges fizikai vagy szellemi adottságokkal rendelkezne, ám egyebek mellett hangsúlyozta a mentális tűrőképessége jelentőségét. Versengés közben feledi a napi gondjait, és csak a haladásra, illetve a kívánatos győzelemre gondol. Fontosnak tartja a légzés- és pulzusszámra, valamint a haladás tempójára való koncentrációt is.
Úgy véli, hogy minden ember olyan idős, amilyen állapotban van a teste, s ahhoz kell igazítania a vágyait, céljait. A rendszeres sportolásra az is sarkallta őt, hogy jobban érezze magát a saját bőrében. Míg 43 évesen 87 kilót nyomott, manapság közel 10 kilóval könnyebben, izmosabban sokkal egészségesebbnek érzi magát.
Megjegyezte: akadt olyan versenyzőtársa, aki csak 70 évesen vonult vissza, s egyéb tervei mellett még ő is további világbajnokságot szeretne nyerni. Motiváló erőt jelent számára a megfelelő hátteret biztosító közeg, így családja, Komárom és az összmagyarság erkölcsi támogatása is. Nagyon örült a tavaly tavasszal megkapott Magyar Érdemrend Lovagkeresztnek, amellyel szerinte a társadalom elismerte, hogy teljesítményével jó példát mutat a magyarságnak és a világnak.
Szőnyi Ferencnek olvasóink nevében is további hasonló vagy még nagyobb sikereket kívánunk, hiszen azok hallatán a felvidéki magyarok szívét is mindig jóleső melegség tölti el!
