Első lépés az olvasóvá nevelés felé

Ezek az adatok azt mutatják, hogy van igény a gyermekeknek szóló könyvekre. Az egyik legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy a gyermekként megnyert olvasót hogyan lehet megtartani felnőttkorban is. Both Gabi meseíró, Petres Csizmadia Gabriella gyermekirodalom-kutató és N. Tóth Anikó irodalomtörténész vitatta meg a témát Dunaszerdahelyen.

Egy gyerekkönyvnek elsősorban a szövegében kell igényesnek lennie. Megfogalmazásában és mondanivalójában igazodnia kell a gyermek érzelmi és értelmi intelligenciájához. Ugyanakkor a szépen illusztrált könyv vonzóbbá teheti az olvasásélményt, vallják egybehangzóan a szakemberek. Az utóbbi tíz évben látványos fejlődésnek indult a magyar gyermekirodalom, a presztízse jelentősen megnőtt. Vannak sikerszerzők és sikerkönyvek, de a siker itt sem garancia a minőségre.

– Nagyon sok gyermekkönyvet adnak ki, és nagyon sokat vásárolnak. A minőség azonban kívánnivalót hagy maga után. A gyerekirodalom elég népszerű, a minőségi gyerekirodalom azonban nem annyira. Egyre nehezebb eligazodni a sok új könyv között, ezért fontos volna fogódzókat találni, és kiszűrni a minőségi műveket – mondja Both Gabi meseíró.

A jó könyv megszólít, sokadszori újraolvasásra is élvezhető, szerethető, állítja N. Tóth Anikó irodalomtörténész. Tabudöntögető témákra van szükség, ami megfogja a fiatalokat. Az ifjúsági irodalomban a problémák izgalmas feldolgozása humorral vegyítve garancia a sikerre.

– Ha olyan témákat találunk, amelyek megszólítják a gyerekeket és a fiatalokat, akkor felnőttkorban is olvasni fognak. 12 éves korban elkezdődik egy olyan korszak, amikor a gyerekek az elektromos kütyüknek köszönhetően a virtualitás világában kezdenek élni. A jó téma viszont segíthet őket visszarángatni a realitásba – fogalmaz Both Gabi.

– Nem biztos, hogy a szövegeket, a könyveket kell lecserélni, inkább játékossá kell tenni a szöveg feldolgozását, mert a könyvnek szórakoztatnia kell. Az olvasáshoz élményt kell kapcsolni, ami örömet okoz a gyermeknek. Ne azt várjuk, hogy rögtön megértse az irodalom összefüggéseit. Az azonban tény, hogy míg a hatodik osztályban akár még meséket, mondákat tanulnak, hetedikben már hirtelen irodalomtörténetet. Ez hatalmas váltás – vallja N. Tóth Anikó.

Az élményalapú oktatás híve Simon Anikó, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola magyar szakos pedagógusa is. Ő azt vallja, pedagógusként nemcsak az a feladata, hogy irodalmi alapismereteket adjon át a diákoknak, hanem a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése is elengedhetetlen. Erre a gyerek- és az ifjúsági irodalom alkalmas.

– Divattá vált azt mondani, hogy a mai generáció nem szeret olvasni. Ez nem igaz. Az én korosztályom sem olvasott sokkal többet, mint a mai gyerekek. Akivel ötödikesként megszerettetem az olvasást, annak egy életre szóló szenvedélye lesz.  Falják és szeretik a könyveket. Irodalmat megszerettetni, olvasóvá nevelni csak az élményszerű irodalomoktatással lehet. Ezért író-olvasó találkozókat szervezek. Élményközpontú irodalomoktatás továbbá az is, amikor például a költészet napja alkalmából az iskola 400 diákja közösen verset szaval. Élményszerű oktatás, ha egy regényrészletet dramatizálunk – mondja a pedagógus.

A dunaszerdahelyi székhelyű Csallóközi Könyvtár gyermek- és ifjúsági részlegén is azt tapasztalják, hogy sok mai gyerek olvas.

– A gyerekek érdeklődése szerteágazó. Gyerekfüggő, hogy mely könyveket olvassák szívesen. Népszerűek Marék Veronika Boribon-könyvei, Berg Judit Maszat-sorozata, és sokan keresik Vadadi Adrienn műveit is. Bartos Erika Bogyó és Babóca című sorozata is népszerű, annak azonban nagyon örülök, hogy a régi klassszikus mesegyűjteményeket is sokan keresik és olvassák – mondja Tóth Ozsvald Zsuzsa könyvtáros.

Az egyik dunaszerdahelyi, gyermekkönyveket árusító bolt társtulajdonosa szerint a legkisebbek a mesekönyvekben feldolgozott történetek hatására megnyílnak, és beszélgetnek a szülőkkel. Egyre nagyobb igény van az olyan jellegű könyvekre, amelyek segítségével a gyerekek megtanulnak az érzelmeikről beszélni. 

A közel kétszáz éves gyerekkönyvkultúra a kezdetektől fogva fontos szerepet tölt be a könyvpiacon, hiszen a gyerekkönyv széles közönséget szólít meg. Nemcsak a gyereknek, hanem a gyerekkönyv vásárlójának, a felnőttnek is szól. A felnőtteket ugyanolyan fontos megszólítani, mert jó esetben ők olvassák fel a könyvet a gyermeküknek. A gyermek- és felnőttolvasót pedig a humor köti össze.