Élni kell a lehetőségekkel: kultúraszervezés Gömörben
A regionális turizmus jelenthetné az ország déli régiói, legfőképp a nagy munkanélküliséggel küzdő Gömör számára az egyik lehetséges kitörési pontot. Így gondolja Nagy György kultúraszervező, a Gömöri Kézművesek Társulásának elnöke. Mint mondja, a vidék páratlanul gazdag természeti kincsekben és épített örökségben, csak élni kell a lehetőségekkel.
A regionális turizmus hatalmas, nagyrészt kiaknázatlan lehetőséget jelent az egész Felvidék, de főleg a gömöri régió számára, hiszen messze földön nincs ilyen kis területen annyi érdekes és értékes látnivaló, mint itt. Lépten-nyomon természeti értékek és páratlanul szép épületek váltják egymást. Egyórás, vagy sok esetben jóval rövidebb autózással nemzeti parkot, UNESCO világörökségi helyszíneket, látványos cseppkő-, jég- vagy aragonitbarlangot, várakat, kastélyokat, értékes freskókkal vagy kazettás mennyezettel díszített templomokat és még sok kincset kereshet fel az ide látogató. Valóságos turistaparadicsom lehetne ez a vidék.
Nagy György szerint a regionális turizmus fejlesztésének több szempontból is jótékony hatása lehet.
Óriási lehetőség mind gazdasági, mind a közösség-építés szempontjából, kulcsa lehet a régió virágzásának, mondja, hozzátéve, szinte minden adott, csak kevesen élnek a lehetőséggel. Igaz, hogy a nagyarányú munkanélküliséggel küzdő régióban nem egyszerű előteremteni a kezdőtőkét, másrészt az emberekből is hiányzik a kezdeményezőkészség, de az sem megoldás, hogy várjuk a sült galambot, mert az nem jön.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a jogi háttér, a jogszabályok sem teszik egyszerűvé a regionális turizmus fejlődését.
Például a látnivalók nem a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak, a barlangok belépőjegyeiből származó bevétel Liptószentmiklósra, a várak, kastélyok esetében pedig Pozsonyba kerül. Rengeteg gyönyörű hely, látnivaló van az ország déli és északi részén egyaránt. Az államnak azt kellene tudatosítania, hogy nemcsak autógyárakat kell építeni, hanem a turizmusban is óriási lehetőségek vannak, és élni kell ezekkel, hangsúlyozza Nagy György. Véleménye szerint ennek egyik módja lehetne a magyarországi SZÉP-kártyához hasonló, a belföldi turizmust támogató utalvány bevezetése. Létezik ugyan hasonló Szlovákiában is, de jóval korlátozottabb, tehát jelentősen át kellene alakítani és bővíteni, hogy jól működhessen. Mint mondta, mindez arra ösztönözhetné az embereket, hogy jobban megismerjék az országot, illetve a saját régiójukat, a helyieknek pedig láthatóbbá kell tenniük a térségüket, szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket, vonzó programokat és érdekes attrakciókat kell kínálniuk.
Az a cél, hogy a turista ne csak átutazóban járjon Gömörben, illetve Dél-Szlovákiában, hanem minél hosszabb időt töltsön el itt. Végre igazi programot, igazi stratégiát kellene alkotni a turizmus kapcsán, nem csak beszélni róla, állítja a társulás elnöke. Hozzáfűzi, hogy megyei képviselőként – az oktatási, a kulturális, a környezetvédelmi és az idegenforgalmi bizottság tagjaként – ezen is dolgozik. Kassa megye az idén 870 ezer eurót hagyott jóvá idegenforgalmi bővítésre. Egyik prioritás a kerékpárturizmus, melynek kapcsán egy új projekt készül. Az a terv, hogy a Sajó mentén kerékpár-úttal kötik össze Betlért, Rozsnyót és Gombaszöget, majd a második fázisban Berzéténél elkanyarodna az út Jólész, Hosszúrét, Hárskút és Dernő felé, aztán Krasznahorkaváralja és Rozsnyó érintésével visszatérne Betlérbe. Egyelőre az előkészítési fázisban tartanak, a napokban hagytak jóvá egy komoly összeget a projektterv elkészítésére.
A regionális turizmus fellendüléséhez hozzájárulhat az is, hogy az emberek egyre nagyobb számban fedezik fel vagy fedezik fel újra a népi kultúrát, a régi értékeinket.
Egyre többen térnek vissza a magyar gyökereikhez, a kézművességhez, a tánchoz, ami mindig is a miénk volt, amire büszkék lehetünk, hangsúlyozza Nagy György, hozzátéve, a Gömöri Kézművesek Társulása gasztronómiai fesztiválokat, kézművesvásárokat és mesterképzéseket, gyermektáborokat, kórustalálkozókat, illetve a bábszínháztól a filmvetítésig sok minden mást rendez, amivel példát akar mutatni, hogy kitartó munkával értéket lehet teremteni. Ez iránt pedig van érdeklődés, hiszen a rendezvényeiket sokan látogatják, amit az is bizonyít, hogy gasztronómiai fesztiváljuk az idén már háromnapossá bővül.
A megyei képviselő végül elmeséli, hogy a munkája során sok olyan emberrel találkozott, akik példát mutattak. Egyikük volt Igó Aladár népi fafaragó- és festőművész, akitől egy alkalommal azt kérdezte, hogyan lehetséges, hogy 82 évesen még aktívan dolgozik. Azt mondta: „öcsém, a gógyi.” Vagyis hogy minden fejben dől el. Ez ránk most nagyon is érvényes, mert azt kell eldöntenünk, hogy hiteles és rendes emberekre adjuk a szavazatunkat február 29-én, hangsúlyozza Nagy György. Ez azért is fontos, mert a déli régióknak olyan képviseletre van szükségük, amely szem előtt tartja az érdekeiket, harcol a jogaikért és lehetőséget teremt a felzárkózásra.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2020/05-ös számában.
