Ellenállásba ütközött a Slovnaft hulladékégetője
A Slovnaft kőolaj-finomító területén tervezett nagy kapacitású hulladékégető 2026 júliusában kedvező véleményt kapott a szlovák környezetvédelmi minisztériumtól, a főváros és a helyi önkormányzatok részéről azonban ellenállásba ütközött. A hulladékégetőt a Slovnaft ipari területén, Pozsonypüspöki és Csölle (Rovinka) határában tervezik megépíteni. A terület a Csallóköz vízvédelmi területének közvetlen szomszédságában található, ami az egyik fő oka a helyiek és a környezetvédők tiltakozásának.
A Slovnaft szóvivője, Anton Molnár szerint a hulladékégető – amit Hulladékhasznosítási Központnak neveznek (CEZO) – megépítése stratégiai fontosságú, a környezet szempontjából kedvező beruházás. A cég alaptalan ijesztgetésnek tartja a különböző bírálatokat. A hulladékégető tervezett kapacitása évi 220 ezer tonna hulladék lenne, ebből 118 ezer tonna háztartási, 77 ezer tonna ipari és 25 ezer tonna veszélyes hulladék kerülne itt megsemmisítésre.
A vállalat azzal érvel a 320 millió eurós projekt mellett, hogy Szlovákiának drasztikusan csökkentenie kell a kommunális hulladéklerakást a szeméttelepeken az uniós kvóták teljesítése érdekében, illetve, hogy az égetőben kizárólag olyan nem újrahasznosítható hulladékot semmisítenének meg, amely egyébként a földeken rohadna. A vállalat szerint a korszerű hulladékégetés sokkal környezetkímélőbb, mint a hagyományos szemétlerakás. A Slovnaft szerint problémát jelent az is, hogy Szlovákiának jelenleg nincs elegendő kapacitása a veszélyes és ipari hulladékok megsemmisítésére, így ezeket külföldre, például Bécsbe kénytelenek szállítani.
A környezetvédelmi minisztérium és a nyilvánosság nyomására a Slovnaft az eredetileg tervezett közel 317 ezer tonnáról 220 ezer tonnára csökkentette az éves kapacitást. A módosított dokumentáció alapján a létesítmény nem fog hulladékot behozni Magyarországról vagy máshonnan külföldről.
A Slovnaft azt is kijelentette, készen áll teljesíteni a környezetvédelmi tárca által előírt szigorú műszaki és biztonsági feltételeket, és azt is hangsúlyozta, hogy a hulladékégető a finomító zárt területén belül épül meg, ahol már most is működik egy fejlett, több száz kútból álló talajvízvédelmi és ellenőrző rendszer. A hulladék égetése során keletkező hőt és villamos energiát a finomító saját gyártási folyamataiban hasznosítaná, esetleg bekapcsolódhatna Pozsony távhőellátásába is, csökkentve a fosszilis földgáz használatát.
A projekt kritikusai különösen a finomító körüli levegő és talajvíz szennyezésére, valamint a külföldről történő jövőbeli hulladékimport kockázatára mutatnak rá. Szerintük a hulladékégető veszélyeztetné a Csallóköz ivóvízkészletét, egy esetleges üzemi baleset, a veszélyes hulladékok szállítása vagy a technológiai melléktermékek szivárgása helyrehozhatatlan károkat okozhatna a talajvízben.
Ráadásul az új égető az évi 220 000 tonna hulladék feldolgozásával tovább növelné a mikrorészecskék, nitrogén-oxidok, nehézfémek és dioxinok jelenlétét a levegőben. A kritikusok szerint a hatásvizsgálatok nem vették kellően figyelembe ezeket a kumulatív hatásokat.
Azt is kifogásolják továbbá, hogy a kapacitásból évente 25 ezer tonnát kifejezetten veszélyes hulladékok (például kórházi hulladék vagy vegyipari melléktermékek) megsemmisítésére tartanának fenn, amelyek égetése jóval szigorúbb ellenőrzést és magasabb biztonsági kockázatot jelent, mint a normál háztartási hulladék kezelése. Véleményük szerint a hulladékszállítás miatt megnövekedett teherforgalom sem tenne jót a környékbeli településeken élőknek. Úgy vélik, mivel az elemzők szerint a tervezett kapacitás messze meghaladja a régió valós szükségleteit, fennáll annak a veszélye, hogy a gazdaságos működés érdekében a Slovnaft hosszú távon külföldről lesz kénytelen hulladékot importálni égetésre.
Bár a környezetvédelmi tárca zöld utat adott a hulladékégető megépítésének, a környezetvédelmi hatásvizsgálat (EIA) eredménye nem jelenti azt, hogy a hulladékégető automatikusan megépül. A nyilvánosságnak 15 napja van a fellebbezésre, s ha Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter elutasítaná az összes határozatot, a projektnek akkor is további engedélyezési eljárásokon kell még átesnie.
A főváros és a csöllei önkormányzat is fellebbezett az ügyben. 17 környezetvédelmi szervezet és magánszemélyek petíciót indítottak a hulladékégető megépítése ellen, amit eddig körülbelül 18 ezer ember írt alá. A szaktárca – nem egészen korrekt módon – a petíciós bizottsággal való tárgyalása előtt két nappal adta ki a végleges pozitív álláspontját.
A főváros a minisztériumi határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás újratárgyalását kéri, mivel az önkormányzat szerint az állam nem vette kellőképpen figyelembe a hulladékégető közelségét a Csallóköz védett vízgazdálkodási területéhez.
Csatlakozott Pozsonyhoz a csöllei önkormányzat is, amelynek szintén meggyőződése, hogy a projekt nem minden hatását vizsgálták meg kellőképpen.
– Nem utasítjuk el a szakmai vitákat vagy a korszerű hulladékgazdálkodási megoldásokat. Egy ekkora léptékű projekt esetében azonban minden kockázatot alaposan meg kell vizsgálni az engedélyezés előtt. Szerintünk nem elegendőek az általános ígéretek, miszerint egyes problémákat később megoldanak. A lakosok egészségének a megőrzése és a környezet védelme kell, hogy a legfontosabb legyen – jelentette ki Csölle polgármestere, Tomáš Káčer.
A csöllei önkormányzat elsősorban azt kifogásolja, hogy a környezetvédelmi minisztérium nem mérte fel a terület teljes terhelését, ahol a finomító mellett az OLO hulladékégetője is működik, valamint intenzív forgalom zajlik a területen. A helyi önkormányzat szerint ezért nem elegendő azt felmérni, hogy maga az új létesítmény megfelel-e a jogszabályi kibocsátási határértékeknek, hanem azt is értékelni kell, hogy a működése hogyan tükröződik az összes többi szennyező forrással összefüggésben.
Kifogásolják továbbá a hulladékégető kapacitásának nem megfelelő indokolását, a feldolgozott hulladék mennyiségével, típusával és eredetével kapcsolatos kétértelműségeket, a minisztérium egyes feltételeinek általánosságát és nem megfelelő ellenőrizhetőségét, illetve a benyújtott észrevételekre kapott elégtelen válaszokat is. A csöllei önkormányzat fellebbezésében ezért azt javasolja, hogy semmisítsék meg a minisztériumi határozatot, és küldjék vissza az ügyet újratárgyalásra, vagy szigorítsák azt konkrét és jogilag érvényesíthető feltételekkel.
A Slovnaft közölte, tiszteletben tartja az eljárásban részt vevő felek fellebbezési jogát, de kiáll a projekt mellett. A benyújtott fellebbezésekről a környezetvédelmi miniszter különbizottsága dönt majd. Amíg a bizottság nem hoz végleges döntést, a Slovnaft nem kérvényezheti a területrendezési határozatot vagy az építési engedélyt.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/33. szám.
