2018. május 1., 13:01

Életüket áldozták Komárom egységének megtartásáért

Az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (EJK PT) a dél-komáromi Endresz Csoporttal és a Vitézi Rend Komárom-Esztergom megyei tagozatával együtt május elsején a Duna mindkét partján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak az 1919-es évi Komáromi Áttörés – véres vasárnap áldozatainak tiszteletére.

Komáromi Áttörés
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Számadó Emese régész-történész, a Klapka György Múzeum igazgatója az EJK PT által 2011-ben az észak-komáromi katolikus  temetőben felújított síremléknél délelőtt mondott beszédében azokra a nagyszerű magyar emberekre emlékezett, akik önzetlen módon a legtöbbet: életüket áldozták Komárom egységének megtartásáét.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A múzeumigazgató elmondta: Komárom történelmének talán legmeghatározóbb időszaka volt az 1919-es év, amikor a Duna két partján fekvő város  - egyelőre ugyan még nem hivatalosan, de - kettévált. Magyarországnak az I. világháború veszteseként ugyanis nem sok beleszólása maradt a demarkációs vonalak kialakításába. Ferdinand Vix alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője 1918. december 23-án jegyzéket nyújtott át a magyar kormánynak, amelyben a győztesek a Duna-Ipoly vonalában jelölték meg a csehszlovák állam előzetes határát.

A csehszlovák hadsereg azonnal elkezdte a jegyzékben odaítélt területek elfoglalását, és  kiegészülve olaszországi csehszlovák légiók alakulataival, tovább nyomult a demarkációs vonal felé. Január 10-én elérték és megszállták Komárom északi részét. A csehszlovák adminisztráció egyre jobban korlátozta a két városrész érintkezését, nemsokára a hidat is lezárta. A magyarok részére egyértelművé vált, hogy az ideiglenesnek gondolt csehszlovák megszállás állandósult, ezért Komáromban lépésekre szánták el magukat.

Intenzív előkészületek után 1919. április 28-án éjjel, az északi városrészben lévő hajógyár munkásai megtámadták a csehszlovák hídőrséget, hogy utat nyissanak a déli városrészből érkező csapatoknak. Az őrség azonban a hajógyáriakat visszaverte, így  a magyar oldalon előkészített támadást elhalasztották. A munkásokat letartóztatták és Terezínbe internálták.

Április 30-ról május 1-jére virradóan azonban a dél-komáromi, tatai és győri vagongyári munkásokból, valamint tatabányai bányászokból, vöröskatonákból és háborúból hazatért, leszerelt katonákból álló ellenállók egy csapata csónakokkal a Dunán, két másik pedig a hidakon átkelve támadta meg a csehszlovák helyőrséget.

Kezdetben sikeresen nyomultak előre, de hajnalban a megszállók Érsekújvár felől a vasúton erősítést kaptak, és megkezdték  a két tűz közé került és lőszerhiánnyal küzdő támadók visszaszorítását. A csehszlovák legionisták a hidakon  vagy a Dunán menekülők közül sokat agyonlőttek, az Erzsébet-szigeten muníció nélkül maradt támadókat pedig egytől egyig kíméletlenül felkoncolták – hangzott el.

A hozzávetőleg 300 áldozat közül 102-t 1919. május 4-én ismeretlenként közös sírba temettek a komáromi katolikus temetőben,  egy részük a Dunába veszett, sokan pedig még napokig bujkáltak. A temetőben kiterített holttestek láttán dr. Mezey János, megyei tiszti főorvos idegösszeomlást kapott, így nem tudta lefolytatni a jegyzőkönyvezést. A hálátlan feladatot végül dr. Biringer Mór komáromi rendőrorvos látta el.

A hősök sírja fölé 1929-ben síremlék került, a vasúti Duna-híd déli hídfőjénél pedig Komárom Város Tanácsa 1959. május 1-jén avatott emlékművet – tudtuk meg a múzeumigazgatótól.

Az észak-komáromi emlékünnepségen, amelyen a Himnusz és a Szózat is elhangzott, közreműködött Nagy Ferenc versmondó, Berecz László trombitaművész, valamint a díszőrséget álló Honvéd Zrínyi Sportegyesület Katonai Lovas Szakosztálya I. világháborús hagyományőrző alakulata és a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A síremléknél a szervezőkön és több csoportosuláson kívül a két Komárom együvétartozását hangsúlyozva koszorút helyeztek el Észak- és Dél-Komárom vezetői, továbbá a Magyar Nemzetőrség, a Horthy Miklós Társaság és a Magyar Közösség Pártja városi szervezetének képviselői is.

A megemlékezés délután két órától a koppánymonostori vasúti híd déli hídfőjénél V. Nagy Miklós hadnagy, a Vitézi Rend Komárom-Esztergom megyei törzskapitánya beszédével és Kátai Zoltán, Tinódi-lant díjas énekmondó műsorával folytatódik.

 

Komáromi Áttörés
+8 kép a galériában
Megosztás
Címkék