Együttműködés az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a zselízi Esterházy-kastély újbóli megnyitásáért

2021. június 13., 14:21
Kaszmán Zoltán

2021 júniusában újabb konferenciát szerveztek az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a zselízi Esterházy-kastély felújítása ügyében. Az előbbi intézmény fenntartója, a Magyar Nemzeti Múzeum Zselíz városával karöltve sikeresen kapcsolódott be az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programba.

Zselíz város vezetése a közelmúltban három különböző forrásból kért támogatást a helyi Esterházy-kastély és az azt körülölelő angolpark felújítására. Megszólították a kulturális minisztériumot, de az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programba is bekapcsolódtak, ezenkívül felvették a kapcsolatot a Norvégia, Izland és Liechtenstein által kialakított finanszírozási rendszert átfogó Norvég Alappal is.

A kulturális szaktárcától ugyan nem kaptak támogatást, a Norvég Alap több mint 735 ezer eurós anyagi támogatásával azonban (amiből 500 ezer euró használható fel a kastélyfelújításra) mégis megújulhat a tetőszerkezet, a tetőburkolat és a födém. Juhász András polgármester szerint elsősorban ezeket a munkákat kell elvégezni, s csak aztán kerülhet sor a többire, ideértve az északkeleti szárny felújítását is, ami a közeljövőben szintén megvalósulhat, köszönhetően a határon átnyúló együttműködési program támogatásának. Zselíz városa a Magyar Nemzeti Múzeummal, pontosabban annak esztergomi intézményével, a Balassa Bálint Múzeummal közösen pályázott, s nyert közel 460 ezer eurónyi támogatást.

A program keretében megvalósuló projekt célja, hogy a zselízi Esterházy-kastély és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum felújítása megtörténjen, így a két épület megóvásra kerüljön, s a nagyközönség számára is látogathatóvá váljon.

„A török háborúk miatt a két település, Esztergom és Zselíz nagyjából kimaradt az ipari forradalomból, s csak annak a második hullámába tudott becsatlakozni. A zselízi Esterházy-kastély leghíresebb tulajdonosa, Esterházy János Károly volt az, aki jelentős mezőgazdasági fejlesztéseket vitt végbe az akkori Magyarország felső részén. Majorságokat fejlesztett, s ezáltal egy intenzív mezőgazdaságot tudott Zselíz környékén kialakítani, amelynek aztán a kereskedelme hozzájárult ahhoz, hogy az egész térség gazdagodjék” – fogalmazta meg a konferencia házigazdája, Budai Zoltán kommunikációs munkatárs, majd így folytatta:

Ma már nem azok a városok a gazdagok, amelyek jelentős iparral vagy jelentős mezőgazdasági feldolgozó tevékenységgel bírnak, hanem azok a városok a sikeresek, amelyek magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A 21. században egy városvezetésnek azt a stratégiát kell folytatnia, hogy minél több máshol megtermelt pénzt tudjon a város falai közé vonzani, és rávenni az embereket, hogy ott költsék el. S hogy melyek a magas hozzáadott értékű szolgáltatások? Ilyen a turizmus, az oktatás, a kutatás, a fejlesztés és a kultúra.”

Szót kapott a projekt szakmai és pénzügyi részének kidolgozását vezető Kotasz Norbert is, aki tevékenykedett már különböző, uniós projekteket ellenőrző hatóságoknál és vállalatoknál. Röviden bemutatta a projektet és a hozzá kapcsolódó tevékenységet, de az együttműködés létrejöttéről és annak kereteiről is beszélt. Elmondása szerint az Esterházy-kastély olyan turisztikai lehetőségeket takar, amelyeket a város a jövőben a felújítással, rendbetétellel tovább tud kiaknázni, tovább tud népszerűsíteni, s így a város is élhetőbbé válhat.

Kotasz Norbert több pályázatban vett részt, együttműködött már a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Néprajzi Múzeummal és a Közép-magyarországi Operatív Programban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal – Skanzennel is. Juhász András polgármesterrel közösen még 2017-ben dolgoztak ki egy koncepciót, amely mentén sor kerülhet a kastély felújítására.

Az Együttműködés az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a zselízi Esterházy-kastély újbóli megnyitásáért elnevezésű projekt vezető partnere a Magyar Nemzeti Múzeum, a projektpartner Zselíz városa, a társult partnerek között pedig két zselízi (az alapiskola és a Comenius Gimnázium) és két esztergomi (József Attila Általános Iskola és a Dobó Katalin Gimnázium) oktatási intézmény is megtalálható. A projekt megvalósítási időszaka 2022. december 31-éig tart; teljes költségvetése 1 492 947 euró, amiből a Magyar Nemzeti Múzeum része 1 010 327 euró, Zselíz város része pedig 482 620 euró”

– derült ki a projektmenedzser prezentációjából.

Veres Csilla, az együttműködési program közös, Budapesten székelő titkárságának vezetője a programot mutatta be kiemelve, hogy ez a fejlesztés a 2014 és 2020 közötti programozási időszaknak a Szlovákia és Magyarország számára rendelkezésre álló forrás keretéből valósul meg:

Esterházy János Károly és Festetics Róza házasságot kötöttek, és visszatértek Zselízre a bécsi fényűző életből. Itt láttak hozzá életük felépítéséhez, s ezzel a Garam menti településeket nemcsak gazdaságilag fejlesztették, hanem társadalmi célokat vállalva kulturális pezsgést is hoztak a térségbe. Részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításában. Ez az együttműködés most, ennek a projektnek a formájában csúcsosodik ki, hiszen a zselízi kastély mellett a Magyar Nemzeti Múzeum intézményének, az esztergomi múzeumnak a felújítására is most fog sor kerülni.”

„A mai Zselíz több évtizednyi megtorpanás után ismét a fejlődés útjára lépett. Az utóbbi években számos fejlesztést hajtottunk végre mind az épületek állagmegóvása, mind az infrastruktúra területén. Új munkahelyek létesültek, amire intenzív lakásfejlesztéssel készülünk válaszolni. Mindemellett nem feledkeztünk el történelmi értékeinkről sem; kerestük a kastély felújításának lehetőségét” – mondta el Zselíz polgármestere, Juhász András, akitől azt is megtudhattuk, hogy a távlati terveik között szerepel a helyi Franz Schubert Művészeti Alapiskola és a városi könyvtár kastélyba költöztetése.

A tetőtér beépítése után az épületrész is megtalálja a funkcióját. Tárlatoknak, különböző rendezvényeknek szolgál majd otthonul. Fontos számunkra, hogy a kastélyunk ne csupán történelmi bástyaként álljon a zselízi park közepén, hanem mindannyiunk örömére kultúrközpontként funkcionáljon”

– tette hozzá a városvezető.

Az Esterházyak jóvoltából Franz Schubert Zselízen találkozott a magyar zenével; nem véletlen, hogy több olyan zeneműve van, amely magyar zenei motívumok által ihletett. Ezek közé tartozik a Divertissement à la Hongroise… című négykezes darab, aminek egy részlete a konferencia keretei között Egri Mónika és Pertis Attila zongoraművészek előadásában hangzott el.

Évek óta esedékes az esztergomi Balassa Bálint Múzeum Pázmány Péter utcai kiállítótermeinek és raktárhelyiségeinek felújítása is. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Rezi Kató Gábor arról értekezett, hogy az esztergomi vármúzeum milyen tervekkel készül, mik a céljai a fejlesztést követően, de természetesen bemutatta a Balassa Bálint Múzeumot és szólt annak szerepéről is a Magyar Nemzeti Múzeum hálózatában.

A kulturális örökség megőrzése és hasznosítása által a projekt hozzájárul a helyi lakosság életszínvonalának emeléséhez és oktatási lehetőségeinek kibővítéséhez. Erősödik a helyi kulturális örökség iránti tudatosság, a városok lakosságmegtartó képessége javul, a fiatalok ismeretei bővülnek, a környezetük iránti elkötelezettségük erősödik, helyi aktivitásuk növekszik. A projekt jelentős mértékben hozzájárul a régióik társadalmi–gazdasági–kulturális fejlődéséhez”

– olvasható a témában kiadott sajtóközleményben.

Jelen pillanatban a projekt előkészítése folyik, ez azt jelenti, hogy közbeszerzések folynak mindkét oldalon. Ha tudják majd tartani a projekt ütemezését, szeptemberben megtörténhet a kivitelezők kiválasztása és elkezdődhet a beruházás.

A városvezetés – többek között az épített kulturális örökség megőrzése céljából – a jövőben is nyitott szeretne lenni a nemzetközi partnerek irányában. A témában további projektekkel készül, hogy a grófi házaspár, Esterházy János Károly és Festetics Róza egykori nyári lakja újra a régi fényében tündökölhessen… Hiszen ahogy azt Budai Zoltán is summázta, a legjobb, amit tenni tudunk, ha a kultúránkat, a saját gyökereinket, a településeink értékeit megőrizzük és azokat a 21. század gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatainak a szolgálatába állítjuk.

Kövesse facebook oldalunkat is!