Egyre több a kis Esőember
Az Autisták és Egészségkárosultak Barátai Polgári Társulás november 13-án szakmai beszélgető estet tartott Autizmus az osztályban címmel a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban. Az esten nagyon sok pedagógus és szülő hallgatta meg az előadásokat, többen elmondták saját tapasztalataikat az autista gyermekek neveléséről és sokan kipróbálták az autizmus-szimulátort is. Kiderült, hogy ez a probléma napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt térségünkben.
Az est első részében Molnár Ildikó, az Autisták és Egészségkárosultak Barátai Polgári Társulás elnöke és Csivre Zsuzsa, a dunaszerdahelyi Gyógypedagógiai Tanácsadó Központ munkatársa mondták el tapasztalataikat az autista gyerekek neveléséről. A szakemberek után a jelenlévők közül is többen alátámasztották az elhangzottakat a saját példáikkal.
Pedagógusok, szülők meséltek az iskolában és otthon megélt helyzetekről, amiből kiderült, hogy az autizmus problémájának a kezelése még korántsem megoldott, bár jó példákat is tudtak felhozni. Ami nyilvánvalóvá vált, hogy az autista gyerekek iskolába való integrálásának számos emberi és anyagi vonzata van, és mindez nagyon nagy odafigyelést és erőfeszítést igényel.
Az elhangzott beszámolókból sok minden kiderült. Elhangzott, hogy az autizmus az egész személyiségre kiterjedő viselkedési zavar. Skálája nagyon széles, a rendkívül súlyos (értelmi fogyatékossággal társult) állapotoktól az egész enyhe tünetekig terjed, amikor az értelmi szint és a beszédkészség nem csökkent, de az emberi kapcsolatok zavara és a sztereotípiás viselkedés megfigyelhető.
A diagnózis felállítása nem egyszerű, pedig az autizmus gyakorlatilag már a megszületéskor fennálló állapot, de a szülők általában csak a gyermek hároméves kora körül fordulnak szakemberhez. Ahány autista, annyiféle megnyilvánulásával találkozhatunk ennek a viselkedési zavarnak. Van, akinél a jellemző tünetek közül csak néhány mutatkozik meg, másoknál viszont halmozottan is megjelenhetnek.
A betegség pontos oka nem ismert, valószínű a genetikai rendellenesség. Az autizmus az idegrendszer károsodása, elsősorban azoknak területeknek a zavaráról van szó, amelyek a társas kapcsolatokért és a beszédkészségért felelősek.
Az egyes autisták viselkedésére a sztereotípiák jellemzőek: órákig ismételgetik ugyanazokat a mozdulatokat, például hajlonganak, ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz. A megszokott környezetükben érzik jól magukat, egy bizonyos fajta ételt esznek csak. Nehezen viselik a külső ingereket, a változásokat. Ezekre gyakran dühkitörésekkel reagálnak. A környezetük és a körülöttük élők viselkedésének az állandósága létfontosságú. Minden változásra fel kell őket előre készíteni.
Nem ritka náluk a másokkal szembeni agresszió, de az se, hogy önmagukat bántják. Nem igénylik a baráti kapcsolatokat. Általában kerülik a szemkontaktust és a testi érintést. Előfordul, hogy a memóriájuk, vagy a számolási képességük nagyon magas szintű, de emellett gyakran nem képesek az elvonatkoztatásra, a logikus gondolkodásra, az ok okozati viszony felismerésére.
Vannak nem beszélő autisták, de akik megtanulnak beszélni, azok beszéde legtöbbször tagolatlan, monoton. A mások beszédét is zajnak, zavaró ingernek élik meg. Nem ismerik fel a hétköznapi gesztusokat, azokat fenyegetésnek élhetik meg. A szavakat szó szerint értik, a fogalmakat csak konkrét képekhez társítva tudják megtanulni.
Egy iskolába járó autista gyereknek az órarend nem sokat jelent, a szabályokat nem érti. Szüksége van segítségre a mindennapi dolgok elvégzéséhez. Ki kell alakítani neki egy kuckót az osztályban, ahova elbújhat a sok inger elől. Előfordul, hogy ki kell őt emelni az osztályból, mert annyira zavarja a tanítás menetét. Ez speciális pedagógus nélkül elképzelhetetlen.
A többi gyereknek is el kell magyarázni, hogy a társuk miben más és hogy hogyan viselkedjenek vele. A fel nem ismert esetekben, mikor az autizmus leginkább csak az agresszióban vagy a hisztériás dühkitörésekben nyilvánul meg, gyakran előfordul, hogy rossz magaviseleti jegyet kap, vagy el is tanácsolják az iskolából.
Molnár Ildikó három éve foglalkozik az autizmussal, a pozsonyi székhelyű Autistákat Segítő Polgári Társulásnál dolgozott. Ott felnőtt autistákat segített a munkakeresésben. Iskolákba is bejárt a végzős tanulókhoz, ezenkívül kapcsolatban volt a munkaügyi hivatallal, tanárokkal, szülőkkel és egy komplex képet tudott kialakítani az autizmus jelenlegi helyzetéről Szlovákiában, kifejezetten a Dunaszerdahelyi járásban. Ezért érezte szükségét annak, hogy polgári társulást alapítson, amelynek módjában áll konkrét lépéseket tenni, akár támogatásért is pályázni. A mostani szakmai est is egy pályázatból nyert támogatásnak köszönhetően valósult meg, Dunaszerdahely város önkormányzatának támogatásával.
Negyedik alkalommal szerveztek szakmai előadást: volt már szó az autizmusról általában, beszélgettünk a felnőttkori autizmusról, konkrét tapasztalatokat osztottunk meg a munkapiacon való elhelyezkedésről, ma pedig az autista gyermekek osztályközösségekbe való beilleszkedése volt a téma.
Azon túl, hogy felvilágosító előadásokat tartanak, a fő célja a társulásnak, hogy létrehozzanak Dunaszerdahelyen egy rehabilitációs központot. „Szeretnénk egy szakemberi kört is kialakítani: gyermekorvos, logopédus, pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógusok, tanárok bevonásával. Megvitatnánk a konkrét eseteket, tapasztalatcserére lenne mód, és kialakítanánk egy adatbázist a konkrét szakemberek elérhetőségiből, hogy a szülők, pedagógusok tudjanak kihez fordulni segítségért.”
Csivre Zsuzsa gyógypedagógus 4 éve dolgozik a Gyógypedagógiai Tanácsadó Központban autistákkal és elmondása szerint az elmúlt 2 évben gomba módra megnőtt a gyerekek száma. Dunaszerdahelyen 2 autista osztály működik az Egyesített Iskolában. Ebben az intézményben az értelmi és érzékszervi, testi fogyatékos, autista vagy beszédzavarral küzdő tanulók nevelése, oktatása zajlik. Az alapfokú oktatás után a jobb képességűeknek lehetőségük van részt venni egy hároméves készségfejlesztésen, aminek segítségével könnyebben tudnak majd beilleszkedni a társadalomba és akár munkát is találni.
Csivre Zsuzsa elmondta, hogy további összefogásban gondolkodnak. Két hét múlva lesz Komáromban az alapító ülése a Szlovákiai Magyar Gyógypedagógusok Szövetségének. „Nagyon sok kritikát kapunk, hogy magyar nyelven tesztelünk, és nincsenek standardizálva a tesztek. Hát, a magyar gyerekeken csak magyar nyelven tudunk segíteni. Ezeket a teszteket diagnosztizáláskor és a kezelés eredményességének felmérésére használjuk. Ha megalakul a szövetségünk, akkor már a teszteket is fogjuk tudni standardizáltatni.”
