Egressy Béni-szoboravatás: az összmagyarság ünnepe és gyarapodása
Nívós ünnepi műsor zajlott Egressy Béni, a Szózat szerzője közel három méteres szobrának felavatása alkalmából szeptember 15-én a komáromi Városi Művelődési Központban, majd a jelenlevők közösen csodálták és koszorúzták meg Nagy János alkotását. Az esemény szervezője a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, valamint a VMK és a Komáromi Jókai Színház, védnöke pedig Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője volt.
Langschadl István: hét év terve és reménye vált valósággá
A Szózat elhangzása után Langschadl István mérnök, az „öregdiákok” elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Többek között Magyarország pozsonyi nagykövetsége részéről Szabó Józsefet, Nagy János szobrászművészt, Csáky Pál EP-képviselőt, Farkas Ivánt, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnökét, továbbá a dr. Molnár Attila polgármester vezette dél-komáromi vendégeket, valamint Stubendek Lászlót, Észak-Komárom polgármesterét, illetve a történelmi egyházak képviselőit. Azután a jelenlevők egyperces néma felállással adóztak a szoborállítás volt elkötelezett támogatói, Harsányi István és Romhányi Rudolf emlékének.
Ahogy elhangzott: Egressy Béni szobrának felállítását 2011-ben dr. Szénássy Zoltán, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke kezdeményezte. Több akadály leküzdése után a szükséges pénzeszközök összegyűjtését átvállalták az “öregdiákok”, s hét szűk esztendő után végre valóra válhatott sokak álma: áll az ötnegyedes embernagyságú szobor. Annak megrendelői egy percig sem tétováztak alkotója kiválasztását illetően: az immár Tatán élő Nagy Jánost kérték fel az elkészítésére. A mű bronzba öntése a közeli Móron történt, leleplezését pedig a magyar forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának évére időzítették. “Hét év terve és reménye vált valósággá, támogatóink hathatós segítségével” – szögezte le Langschadl.
Csáky Pál: a komáromi történések az összmagyarság ügyének számítanak
Csáky Pál, az esemény védnöke beszédében Komárom összmagyarság történetében betöltött jelentős szerepét ecsetelte. Hangsúlyozta: a komáromi történések mindig többet jelentettek a helyi vagy a felvidéki történéseknél – azok az összmagyarság ügyének számítottak - számítanak. A város és polgárai szerepének méltatása közben megjegyezte: “néha azonban a túlzott közéleti szembenállása miatt meg is ijeszt minket”.
A szoborállítás kapcsán kijelentette: “Ma a komáromiakon kívül a felvidéki és az összmagyarság is ünnepel és gyarapszik, hiszen a szoboravatásnál jóval több történik: a város lelkülete is megmutatkozik. Üzenete több a komáromi jeles személyiségek tiszteleténél és a hűségnél. Vállalás és küldetés ez. E vállalást sosem szabad feladni, Komárom e téren is szolgáljon jó példával. Hajrá Komárom, hajrá Felvidék! Kívánok egy értékesebb, szebb jövőt mindnyájunknak!” – fogalmazott. Nagyon helyes döntésnek nevezte Nagy János megbízását, akit a három legnagyobb magyar szobrászművész egyikének nevezett.
Észak- és dél-komáromi, valamint budapesti művészek nívós műsora
Az ünnepi beszédet követő műsorban felléptek: a dél-komáromi Egressy Fúvószenekar - Szabó Ferenc karnagy vezényletével, a budapesti Éliás Tibor Erkel-díjas operaénekes, Nagy Ferenc észak-komáromi versmondó, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész és Pfeiferlik Tamás szólóénekes. Továbbá az észak-komáromi Concordia Vegyeskar - Pfeiferlik Annamária, illetve a Gaudium Vegyeskar - Stirber Lajos, valamint a dél-komáromi Vox Femina Női Kar -Hoffmann Józsefné Kemenes Vera vezényletével. Zongorán közreműködtek: a budapesti Bíró Attila karnagy-korrepetítor és Fekete Éva, a helyi művészeti alapiskola tanára. A műsorvezető szerepét Tóth Tibor, Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója vállalta. Többek között Bánk bán áriáját, Bánk és Tiborc kettősét, a Nemzeti dalt, a Magyar rondót, valamint Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit hallhattuk. Végül a hallgatóság a túlparti fúvósokkal együtt énekelte el Egressy Klapka-indulóját.
Majd az ünnepség résztvevői átvonultak a lepellel borított Egressy-szoborhoz, ahol Boráros Imre Kossuth-díjas színművész Fülöp Antal komáromi író hazaszeretetről írt gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, azt követően pedig elmondta Reményik Sándor Békesség Istentől című versének részletét. Mindezek után a kettészelt város két polgármestere Csáky Pállal és Langschald Istvánnal együtt leleplezte a vár előtti zöldövezet ékét, amelyet a református és a katolikus egyház képviselői áldottak meg.
Kovács Gergelyné: Nagy János köztéri szobrai mind remekművek
Kovács Gergelyné Szabó Irén budapesti kultúrtörténész szobrot és alkotóját méltató szavait, vagyis 83 mondatát a 83 éves Nagy Jánosról, Boráros Imre olvasta fel.
“Nagy János köztéri szobrai mind remekművek, mert átsüt rajtuk a szépség, a jóság és az igazság anyagtalan világának sugárzása… Alkotójuk azt mondja: legalább fél évszázadra vannak még szobortervei. Történelmünk elfelejtett őseinek és hőseinek panteonját szeretné elkészíteni. Alkotásai, József Attila szép szavaival élve: felverik lelkünkben a lelket. Ilyen az előttünk álló Egressy Béni-szobor is. A 37 éves korában meghalt fiatal férfi egyik kezében lanttal, a másikban karddal áll egy jelképes hangszer-formában…” – hangzott el a méltatásban, amely a következő üzenetet is tartalmazta: “Merjünk álmodni arról, hogy a Duna Gibraltárja a közép-európai népközösség politikai-kulturális központja lehetne, ahol Egressy Béni tiszteletére évről évre találkoznának egymással a térség katonazenekarai…”.
A szobor megkoszorúzása után az ünneplők közösen énekelték el a Himnuszt.
