Duna utcai krédó: jók között a legjobbnak lenni

A patinás épületben mindig oktató-nevelő munka folyt, ez alól csupán a második világháború korszaka képez kivételt. Felmerülhet a kérdés, miért nem viseli az iskola valamilyen neves magyar író vagy költő nevét? Pozsonyban olyan sok magyar híresség élt, hogy nehéz lenne választani. A Duna utcát azonban mindenki ismeri, vezet be az iskola történetébe Morvay Katalin, aki 2009-től az intézmény igazgatója.

A Duna utcai iskola nemcsak a pozsonyi magyarság bástyája, hanem a tágabb környéké is.

Pozsonyban jelenleg mintegy 15 ezer fős magyarság él (3,4%), ami már szórványnak számít. Így sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül az itt élő és dolgozó magyaroknak, hogy összetartsanak és megmaradjanak. A pozsonyi iskola magyar szigetet alkot a szlovák fővárosban. Diákjaik zöme magyar családból származik. Az utóbbi időben azonban egyre több a vegyes házasságból érkező tanuló (szlovák anya, indonéz, angol, német, perui stb. édesapa). Sőt, nem ritka a teljesen szlovák családok példája sem. A magyarországi Rajkára ugyanis sok szlovák család kiköltözött, ahol a gyerekek magyar óvodát látogatnak. A Duna utcai iskola által kínált szakkörök és programok pedig a szlovák gyerekek számára is vonzóak.

A minőségi oktatás kulcsfontosságú a Duna utcai iskola életében.

Ez annyit jelent, hogy a jók közül is a legjobbá kell válni, hangsúlyozza Morvay Katalin. Az általa mondottakat bizonyítja az a tény, hogy a 2017/18-as tanévet értékelve a szlovákiai magyar gimnáziumok között a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium az első helyen végzett a 10-es skálán kapott 7,1-es pontszámmal. Ezen kívül más országos mérésekben is kiváló eredményeket tudhat a magáénak.

A minőség biztosítása természetesen sokat nyom a latban az iskolaválasztás során, beleértve a vidékről érkező diákokat is. 2008-ban az új oktatási törvény kapcsán kétpólusú pedagógiai program lépett érvénybe. Ekkor az előírt állami pedagógiai program mellett egy másik, az iskola által meghatározott irányvonalat lehetett beépíteni az intézmény programjába. A Duna utcai alapiskolában például bevezették a környezettudatos nevelést, a gimnáziumban pedig az etnográfia oktatását. Maga a néptáncoktatás az Ifjú Szivekkel karöltve vált valóra.

Az igazgatónő a gazdag szakköri tevékenységből az alapiskolások esetében leginkább a közkedvelt kerámiaszakkört emeli ki, ahol a finommotorika fejlesztése mellett a kisdiákok kreativitása és szépérzéke is fejlődik. Emellett tízéves fennállása alatt továbbra is népszerű az Iciri-Piciri Bábcsoport, amely a Duna Menti Tavasz állandó, arany sávos minősítésben is részesült szereplője.

A szlovák iskolák erős elszívó hatása mellett hogyan lehet Szlovákiában vonzóvá tenni egy magyar iskolát, kérdeztük Morvay Katalintól. Az igazgatónő szerint ezt elsősorban az innovatív oktatási módszerekkel és a kiváló szakértelemmel rendelkező pedagógusokkal lehet elérni. Ha érdekes és minőségi munka folyik egy iskolában, a szülők maguk találják meg azt. Pozsonyban ugyanis elképzelhetetlen, hogy a tanárok házalni járjanak a beíratások idején.

Az igazgatónő szerint a kor fontos kihívása a személyre szabott tanulás és tanítás.

Felértékelődik az innovatív pedagógiai módszerek és a kompetenciafejlesztésre irányuló oktatás szerepe, ami nemcsak a lexikális tudásra fókuszál. Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a diák saját maga alkosson véleményt, tudjon csapatban dolgozni, és elsajátítsa a szociális érzékenységet. Pozsonyban különböző rendhagyó órák keretében igyekeznek a gyerekek kritikus gondolkodását és szociális érzékenységre való nevelését erősíteni.

Morvay Katalin példaként említi az egyik kiváló projektjüket, amely a Krókusz nevet viseli. A krókusz sárga virága a holokauszt gyermekáldozatainak a szimbóluma. A hetedik osztályosok kapcsolódnak be a projektbe, akik meglátogatják a pozsonyi Ohel Dávid idősek otthonát, ahol a holokauszt túlélőivel találkoznak és beszélgethetnek. Említést érdemel a mentorprogram is, amelyben a gimnazisták rendszerszintű önkéntes munkát végeznek. A gimnazisták felkarolnak egy-egy olyan fiatalabb alapiskolást, aki tanulásban, vagy szociális készségek fejlesztésében segítségre szorul.

Az intézmény nívóját emeli az is, hogy a diákok részt vesznek valamennyi országos versenyen,

és bekapcsolódnak a nemzetközi versenyekbe és projektekbe (Erasmus program, Edinburgh Hercege Nemzetközi Díj), amelyek által megnyílik a világ a gyerekek számára.

A gimnazistákhoz az Élő Könyvtár program keretében különböző szakmák képviselői látogatnak el, hogy bemutassák a társadalmi élet egy-egy szeletét (gazdasági és pénzügyi szakember, orvos, szociológus, pszichológus, színész). Ennek kapcsán az iskola egyik büszkesége Bödör Csaba rákkutató, aki a budapesti Semmelweis Egyetemen ad elő.

Morvay Katalin szerint

a mai generációt az életre is fel kell készíteni, mert az elektronika világában nem egyszerű kiigazodni.

Rendkívül ügyes és okos gyerekek érkeznek már hatévesen is az iskolába, akik saját véleménnyel rendelkeznek. Az iskola dolga pedig az, hogy ezt a véleményformálást ne tompítsa, hanem fejlessze és kiteljesítse. A mai világban ugyanis nagyon fontos, hogy az ember meg tudja fogalmazni a véleményét, hangsúlyozza az igazgatónő, aki szerint a mai iskolának a kritikus gondolkodásra is kell nevelnie. Az internet világa nemcsak a gyerekek, hanem a szülők számára is veszélyes, ha nem tudják megkülönböztetni a valós híreket az álhírektől. A tavalyi tanévet ezért is nyilvánították a mediális nevelés és a kritikus gondolkodás évévé.

Mivel egyre több a speciális tanulási igényű gyerek, az iskola  külön figyelmet fordít rájuk.

Morvay Katalint rendkívüli büszkeséggel tölti el, hogy biztosítani tudják egy olyan szakcsoport működését, amelyet iskolapszichológus, speciális pedagógus, fejlesztőpedagógus és egy pedagógiai asszisztens alkot. Ők segítik azokat a gyermekeket, akik speciális segítséget igényelnek. Ideális az lenne, ha minden iskola tudna egy ilyen szakcsoportot biztosítani – véli az igazgatónő, persze ehhez pénzforrás is szükséges, ami pedig a diáklétszámtól függ.

Nagyon fontos fokmérője az iskola színvonalának, hogy a gimnázium végzőseinek 98%-a (!) tanul tovább, többségükben pozsonyi egyetemeken.

A legtöbben a Comenius Egyetemet választják, de sokan jelentkeznek közgazdasági és műszaki egyetemre is. A Duna utcai gimnázium diákjai kiválóan beszélik a szlovák nyelvet, amit nyilván a szlovák környezet is segít. Az igazgatónő szerint a szlovák nyelv elsajátítása nem okozhat problémát, ha az oktatás során a kommunikációra fektetik a hangsúlyt.

Az iskola részt vesz a város kulturális életében,

gyakran látogatják a Szlovák Nemzeti Színház vagy az Astorka előadásait, de bérletük van a Komáromi Jókai Színházba is. Minden év novemberében általuk kerül megrendezésre a Kulcsár Tibor Szavalóverseny és az Országos Esszéíró Pályázat.   

Az írás megjelent a Magyar7 2019/38. számában.