Csáky Pál: létre kellene hoznunk az autonóm önkormányzati formákat
Szent István király, a keresztény magyar államalapítás és az új kenyér ünnepe augusztus 20-án, 16 órától a Szent András templomban tartott szentmisével és a református templomban párhuzamosan zajló Istentisztelettel kezdődött, amelyet Elek László helyi katolikus esperes-plébános celebrált, illetve Fazekas László református püspök hirdetett igét.
Délután öt órakor kezdődött az immár második éve kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi megemlékezés Szent István lovasszobránál. A Szózat közös eléneklése után Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük Csáky Pál európai parlamenti képviselőt, Nagy Lászlót - Magyarország pozsonyi nagykövetségi tanácsosát, Molnár Attilát, valamint Anton Mareket, Dél- és Révkomárom polgármesterét és kíséretét. A többi között elmondta, hogy a helyi magyarok nyolcadik éve ünneplik közösen ezt a jeles napot – korábban a lovasszobor helyén állt emlékoszlopnál, az azóta már elhunyt Szénássy Zoltán nyugalmazott gimnáziumi tanár és helytörténész kezdeményezéséből gyűltek össze ugyanezen a téren.
Ez alkalommal folytatódott a tavalyi kezdeményezés: a Révkomáromba Szolnokról érkező, a Kárpát-Medencében élő magyarok összetartozását jelképező Magyarok Kenyerét - amelyet zentai, beregszászi, sepsiszentgyörgyi, komáromi és szolnoki pékek sütöttek - Elek László esperes szentelte meg, majd Fazekas László református püspök megáldotta. Az ízletes cipókból az ünnepség végén a jelenlevők is kaptak kóstolót.
Csáky Pál ünnepi beszéde elején köszönetet mondott mindazoknak a szervezőknek, akik e napokban a magyarlakta felvidéki településeken a révkomáromihoz hasonló megemlékezéseket tartanak. Egyúttal arra kérte a hozzájuk még nem csatlakozókat, hogy a jövőben további településeken is rendezzenek Szent István Napi Ünnepségeket. Majd augusztus 20-a szellemi, politikai üzenetéről beszélt, amely szerinte az anyaország határain kívül élőké is, hiszen ezen üzenet megtartó erejére nekünk is szükségünk van. Mint mondta, elsősorban a lelkünknek és a szellemünknek.
„Persze, fel kell mutatni Szent István művét, a gondolatot és a bölcsességet is. Kérem, egy pillanatra se feledjük, hogy a magyar államalapítás nem egy véletlen folyamat volt, és nem automatikusan valósult meg! Ha nincs az államalapító bölcseség, akkor nemzetünk ugyanúgy eltűnt volna a történelem süllyesztőjében, talán nyomtalanul, mint számos egyéb nép, amely itt élt korábban a Kárpát-medencében. István és tanácsadói nagysága ebben leledzik. Be tudott minket kapcsolni az európai gondolatkörbe, egy európai rendszerbe, s az az erő, amely ebből áradt, képes volt arra, hogy évszázadokon keresztül megtartsa népünket, nemzetünket. Ezt si meg kell köszönnünk neki és tanácsadóinak, és erre is hivatkoznunk kell akkor, amikor a jelenben és a jövő vonatkozásában be akarjuk magunkat tájolni.“ – magyarázta Csáky.
Csáky úgy véli, hogy a Szent István-i gondolatnak van egy spirituális üzenete is, ez pedig az, hogy van a magyar lélekben egy nagyon erős összekötő erő, ami túllép az állam keretein, ezért nem tűntünk el a germán és szláv népek tengerében.
„Az államalapítástól talán még fontosabb a spirituális üzenet: van a magyar lélekben valami bizonyosság, valami mélység, vallami olyan erkölcsi tartás, amely megtartott bennünket akkor is, amikor nem volt államunk, amikor nagyon nehéz helyzetben voltunk. Sőt, – hadd tegyem ide a mi sorsunkat is. Közel száz évnyi trianoni szétdarabolás után is itt vagyunk! A szülőföldünkhöz, a történelmünkhöz, a hagyományainkhoz ragaszkodunk. Úgy gondolom, hogy ezt a mélységet is Szent Istvántól, illetve attól a gondolatmenettől és lépéstől kaptuk, hogy ezer évvel ezelőtt a keresztény Európába tagozódtunk be, s ez az univerzális keresztény kisugárzás olyannyira ott van a sejtjeinkben és az idegpályáinkban, hogy akkor is megtart bennünket, s akkor is büszkévé és magát vállaló magyarrá nevel, amikor a politika, a történelem mostohán bánik velünk“ – mondta.
Hangsúlyozta: „Ha a felvidéki magyarság jövőjét és esélyeit nézzük, akkor ezen az ünnepen nem kerülhetjük meg azt a felvetést sem, hogy létre kellene már hoznunk azokat az autonóm önkormányzati formákat is, amelyek segítenék a túlélésünket, és erőteljesebb optimizmust sugároznának mindannyiunk számára“. Az ünneplők tapsviharral fejezték ki egyetértésüket.
„Talán most zárul be a kör, most tudjuk a legteljesebben megfogalmazni azt, hogy miért van szükségünk Szent István királyunkra és főleg az ő üzenetére, tanítására“ – folytatta beszédét Csáky. Majd ma is aktuális szentenciaként Illyés Gyula szavait idézte: „Magyar az, aki vállalja“. Hozzátette: „Bármi is történik a politikában, ha egészséges a lelkünk, akkor túl tudjuk élni a megpróbáltatásokat.
"Ezért van szükség arra, hogy tudjunk ragaszkodni a nyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a hagyományainkhoz! Nem dobhatjuk el szüleink, nagy-és dédszüleink üzenetét és vállalását azzal, hogy éppen e mi nemzedékünk adja majd fel önmagát, és asszimilálódik, nem lesz fontos számára a magyar iskola, a magyar intézményrendszer, a magyar kultúra és a magyar nyelv" - mondta Csáky.
"Önmagunkat kell megbecsülnünk azzal, hogy ragaszkodunk ahhoz, akik vagyunk, ragaszkodunk az identitásunkhoz, de nem mások kárára, mások ellen tesszük ezt, hanem a saját jövőnk és esélyeink érdekében. Ha erősebb és elszántabb emberként, öntudatosabb magyarként megyünk innen haza, akkor megérte odafigyelni Szent István üzenetére, és akkor nagyobb derűvel nézhetünk a jövőbe is“ - zárta gondolatait az MKP EP-képviselője.
A nagy érdeklődés által övezett megemlékezés színvonalát emelte a túlparti Duna népdalkör, valamint a felvidéki Paszmár János szólóénekes és Jókai Ágnes színésznövendék közreműködése.
A jelenlevő intézmények és szervezetek képviselői végül megkoszorúzták Szent István király szobrát. A lélekemelő ünnepség a Himnusz közös eléneklésével és a már említett kenyérkóstolóval zárult.