Címerekről és a népi harci testkultúráról Jászón

Fábián Gergő 2018. július 11., 09:54

A címerek és a jelképek, illetve a népi harci testkultúra jegyében telt a XXI. Mécs László Szabadegyetem második napja Jászón.

Fotó: Fábián Gergő

A keddi nap programja Okos Márton erdélyi újságíró és közíró, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke előadásával vette kezdetét, aki előbb fotók vetítésével egybekötött előadással megnyitotta a Jelképek a Kárpát-hazában című kiállítást, majd Pécsi Lajos Dániel jelképtervező művész tartott előadást Magyarország nemzetrészeinek címereiről.

„Nekem az a jelmondatom, hogy nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben is él a nemzet. Én így próbálom szolgálni a nemzetet. Én ugyanúgy otthon érzem magam Jászón, mint Csíkszeredában, Bécsújhelyen vagy a Délvidéken. Arra külön büszke vagyok, hogy az itt kiállított országrész-címeres zászlok egy-két kivétellel szakrálisan is felavatásra kerültek” – húzta alá Pécsi Lajos Dániel.

Az egyre inkább elterjedt felvidéki címer kapcsán elmondta, a piros és a zöld a portugálok színei, látható továbbá a magyar kiscímer egy furcsa leveles koronával, ami heraldikai szempontból nonszensz. „Én vállalom a megmérettetést az általam készített címerrel” – fűzte hozzá.

Képgalériánk:
Fotó: Fábián Gergő

A jelképtervező művész saját hitvallásával köszönt el a közönségtől. „Bölcselet és tudás. Kegyelet a múlt, az ősök iránt. A megtartás szelleme, egymás kölcsönös tisztelete nemesít embert és nemzeteket. Mit jelent magyarnak – és szlováknak – lenni? Elsősorban hinni, hinni, hinni. Másodsorban mindent őszintén, keresztény emberként cselekedni” – fogalmazott.

A délelőtt utolsó előadását Kopecsni Gábor, a Felvidéki Baranta Szövetség elnöke tartotta a népi harci testkultúráról. Mint kifejtette, a gyűjtés a mai napig lehetséges, s erről a folyamatról, a még élő hagyomány gyűjtéséről beszélt részletesen, fényképekkel és videófelvételekkel illusztrálva mondanivalóját. Egyebek mellett a botozás, botbirkózás, a népi birkózások, a fokossal való vívás és a karikás ostor használata gyűjtésének folyamatát mutatta be. A délután folyamán pedig Kopecsni Gábor a gyakorlatban is megmutatta az egyes harci elemeket, pontosabban a szablya, a bot, az ostor és az íj használatát. Ezt követően az érdeklődők – leginkább a gyerekek – a gyakorlatban is kipróbálhatták az említett eszközöket és fegyvereket.

A délután folyamán Okos Márton bemutatta könyvét, amely annak történetét meséli el, hogyan gyalogolt tiltakozásul a romániai falurombolás ellen Juhos Gábor társaságában Budapesttől Párizsig. Pécsi Lajos Dániel pedig Címerekkel írt történelem - a történelmi Magyarország ország- és nemzetrészeinek címerei, címleírásokkal és térképmellékletekkel című könyvét ismertette az érdeklődőkkel. Majd ismét Okos Márton szólt a közönséghez, aki – több emlékév elfogadásának kezdeményezését követően – azt javasolja, 2019 legyen Bocskai Emlékév. A nap programját a Kincsem című magyar kalandfilm vetítése zárta.

0 HOZZÁSZÓLÁS