Cey-bert Róbert Gyula: újra kell vívnunk az 1956-os szabadságharcunkat
Cey-bert Róbert Gyula A szabadságharcos – Egy élet 1956 szellemében című új könyve, a Szabadság-trilógia 1. kötete felvidéki bemutatóját tartotta október 19-én este a komáromi Csemadok-székházban. A művei kiadását biztosító Püski Istvánnal, a Püski Kiadó Kft. tulajdonosával a budapesti Corvin moziban tartott ´56-os megemlékezésről érkezett a helytállását Klapka tábornok vezetése alatt is bizonyított városba.
A Püski Kiadó Kft. könyvvásárával és a szerző dedikálával egybekötött ´56-os megemlékezést a Csemadok komáromi alapszervezete a Ma7.sk portállal és a Magyar 7 hetilappal együtt rendezte. Bevezetőnk és Stubendek László polgármester, városi Csemadok-elnök üdvözlő szavai után az 1956-os magyar szabadságharc túlélőjével, a Feszty Árpád-életműdíjas Távol-Kelet- és őstörténet- kutató íróval dr. Csámpai Ottó zoboralji szociológus beszélgetett. Püski István kiadótulajdonos is felidézte a 62 évvel ezelőtti történésekkel kapcsolatos emlékeit. Nagy Ildikó, a budapesti Egressy Béni Konzervatórium diákja tamburazenével, Bangha Roland, a Selye János Gimnázium növendéke pedig Márai Sándor Mennyből az angyal című versével köszöntötte az idén 80 éves Cey-bert doktort.
A szabadságukért mindenkor kiálló nemzetek eddig is megmaradtak
Az alábbiakban kiragadunk párat az est során elhangzott magvas gondolatok közül. Mit is jelent a szerző számára a szabadság, mitől igazán szabad egy ember? „Attól szabad az ember, hogy több választási lehetősége van. Annak hiányában ugyanis rabszolgaságról beszélhetünk. Az jelenti az igazi szabadságot, ha a sok közül mindig azt a lehetőséget merjük kiválasztani, amely lelkileg és szellemileg még szabadabbá tesz minket - ez a jó választás“ – szögezte le.
Már kamaszként tudatosult benne az, hogy a szabadság szellemiségében, saját és mások szabadságáért, a későbbiekben az ázsiai dzsungelben is harcolva akarja leélni az életét.
„Mivel az elég kemény Rákosi-időszakban jártam gimnáziumba, ezért már kamaszként feléledt bennem a szabadság iránti vágy. Gimnazistaként azért is lázadtam fel a lelki rabszolgaság ellen, mert rájöttem, hogy olyan hazugságokat tanítanak nekünk, amelyeknek éppen az ellenkezője az igaz. Például pedagógusaink Magyarország szovjet csapatok általi megszállása kapcsán velünk azt próbálták elhitetni, hogy hívatlan vendégeink nagyon szeretik a magyar népet, élelmiszerrel is ellátnak bennünket és vigyáznak ránk. Már fiatalon is sok könyvet olvastam, amelyek hatására tudatosítottam: a saját szabadságukért mindenkor kiállni-harcolni merő népek, nemzetek szörnyű megpróbáltatásaik ellenére túlélték küzdelmeiket. Amelyek pedig nem küzdöttek meg a szabadságágukért, azok idővel beolvadtak a népek, nemzetek nagy tömegébe és elvesztek. A szabadság tehát az egyéniségünk személyi szinten, illetve a közösségünk értékeinek, hagyományainak közösségi szinten történő megvalósulása“ - magyarázta.
A hit és a hazaszeretet birtokában a kis nemzetek is csodákra képesek
Arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy mennyiben volt más az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, mint az 1848/49-es hasonló esemény.
„Mindkét meghatározó történelmi esemény alapjai ugyanazok voltak: idegen elnyomás, tehát az osztrák Habsburg-hatalom, majd a szovjet megszállás ellen lázadt fel a magyarság. Azért tartom némileg fontosabbnak 1956-ot, mert az akkor elindított szabadságharcunk nem csak a magyarság szempontjából volt jelentős, hanem az egész világot érintette. Tulajdonképpen az 1956-os magyar történések rendítették meg a hatalmas szovjet birodalmat, vagyis kilöktük az első téglát a szovjet várból, amely bő három évtized múlva teljesen összeomlott. Ez egy olyan hősies kísérlet volt, mint amikor egy hangya szembeszállt az elefánttal. Ilyet csak az mer megtenni, akiben él a nemzet- , haza- és szabadságszeretet. Mindezek birtokában tizen- és huszonévesen annak ellenére is mertünk harcolni a túlerővel szemben, hogy nagyon kis esélyünk volt a túlélésre. A szabadságharcos című kötetemben is hangsúlyozom: a hit és a hazaszeretet birtokában a legnehezebb helyzetben, túlerővel szemben is csodákra vagyunk képesek“ – fejtette ki.
Az ősi lovasíjász népek lelki genetikájából fakad bátorságunk
Úgy véli, magatartásukban nagy szerepet játszott az is, hogy mi, magyarok a bátor, ősi lovasíjász népek lelki genetikájával rendelkezünk.
„Lelki szükségletünk megmutatni azt, hogy a legnehezebb, reménytelennek tűnő helyzeteken is felül tudunk kerekedni. Ha az 1956-os eseményekben a logikát keressük, rájövünk: őrültség volt szinte puszta kézzel kiállnunk a világ egyik legerősebb hadseregével, 3 ezer harckocsival szemben. Mi azonban nem öngyilkosok, hanem szabadok akartunk lenni, s hittünk magunkban. Az Istenbe, a nemzetbe, a családba és az önmagunkba vetett hit jóval több bármiféle racionális meggyőződésnél. Minket arra sarkallt, hogy kis nemzetként is harcolnunk kell a szabadságért. Az ´56-os Corvin közi parancsnok, Pongrátz Gergely szerint az 1956-os szabadságharcban csak hozzávetőleg 20 ezren küzdöttünk. A társaink közül sokan elestek, mások megsebesültek vagy a Kádár-rendszerben üldözték, esetleg kivégezték őket. Nekem időben sikerült kimenekülnöm Ausztriába“ – mondta el.
A magyarság ma is szálka a nyugati nagyhatalmak szemében
Arra is kitért, hogy a nyugati nagyhatalmak szemében mindig is szálka volt a kis nemzet létére hatalmas bátorsággal és elszántsággal rendelkező, szabadságszerető magyarság. Sokadmagával együtt úgy látja, hogy nemzetünk ez idő tájt Brüsszellel szemben van szorongatott helyzetben. Ezt bizonyítja a gyalázatos Sargentini-jelentés is. Ismét közös helytállásra van tehát szükségünk, amihez a kellő lelkierővel is felvértezi olvasóit e könyv.
„Napjainkban a megváltozott balliberális Európában ismét szorongatott helyzetben van az összmagyarság. Ezt bizonyítja az EP képviselőkre ráerőszakolt Sargentini-jelentés is. Nagyon örülök annak, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő tudatosította: a magyarságnak most ismét különleges szerep jut. Ez alkalommal azonban nem csak a magyar szabadság, hanem az európai kereszténység megmentéséről van szó. Ha Európa meg akar maradni, akkor meg kell tartania az ősi értékeit, keresztény mivoltát. Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy ha nem keveredik olyan szellemi áramlatokkal, illetve vallásokkal, amelyek ellene vannak. A hangya maradjon hangya, a sólyom pedig maradjon súlyom – az európaiak, az afrikaiak és az ázsiaiak is maradjanok azok, akik eddig is voltak“ – jegyezte meg a jelenlegi áldatlan helyzet kapcsán.
Nagyon hamis magyarázatnak tartja azt a brüsszeli indokot, hogy mivel az európaiak egyre kevesebben vannak, Európának vendégmunkások tömegeire van szüksége. Ezért keverednünk kell afrikai és ázsiai népekkel. „Egyesek e félrevezető magyarázatokkal, saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva, szellemi-lelki és kulturális változást akarnak elérni Európában. Nos, ismét a magyarok értették meg azt, hogy meg kell védeni az európai kereszténységet és értékeket. Miközben nagyon sok értékvesztő nyugati ország már a szakadék szélén áll, most nekünk, magyaroknak a közös európai értékeinket is veszélyeztető politikusokkal és pénzemberekkel szemben talán másként, de újra kell vívnunk az 1956-os szabadságharcunkat“.
