Börtönben érzik magukat a szeredi romák
A szeredi cukorgyár területén engedély nélkül épült házak állnak. Lakói nem sokat adnak a tisztaságra, ami az élősködők elszaporodásához vezetett. A város a közelmúltban betonfalat emelt a romatelep elé, most pedig befalaztatta az egyik bejáratot, mert annak közelében is halmozódott a hulladék. A telep lakói ezentúl csak egy szűkebb bejáraton közlekedhetnek. Ezen a mentőautó nem tud áthaladni, ami újabb felzúdulást keltett a gettóban élő romák körében.
Szered városa azzal indokolja a lépést, hogy a romák megengedhetetlen módon szennyezték a környezetet. Martin Tomèányi polgármester szerint a nagyobb rend és biztonság érdekében volt szükség az intézkedésre. A közeli gáton sétálók közül ugyanis többen panaszkodtak a gettóban élők trágár viselkedésére, a rendetlenségre és bűzlő szemétre. A kapu közelében rendre hatalmas mennyiségű szemét gyűlt össze, aminek az elszállíttatásáért a romák nem fizettek - sorolta a problémákat a Pravdának a polgármester. Elmondása szerint ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy véget vet a tarthatatlan állapotnak. „Ez végleges megoldás. Már rend van a környéken, nem keletkeznek további költségek a szemét miatt. Az udvarban elhelyezünk egy nagykapacitású szeméttárolót, amelyet kiürítünk, ha az már megtelt.” – nyilatkozta.
A szemét elszállításáért persze fizetniük kell majd a romatelep lakóinak. Ha erre nem lesznek hajlandóak, lehetővé teszi számukra a város, hogy közmunka által – például utcasepréssel – ledolgozzák a szemétszállítási díjat. A polgármester a Pravdával azt is közölte, hogy a betonfal folyópartra nyíló kapujának befalazása nem önkényes döntés eredménye, mert a romatelepi vajda is rábólintott. A vajda ezt elismerte, ugyanakkor hozzáfűzte, gyakorlatilag nem volt más választása.
„Ha legalább egy nyílást hagytak volna, hogy megfürdethessük a gyerekeket a folyóban. Teljesen el akarnak szigetelni minket” – tiltakoznak a helyi romák. Azt mondják, a fal mögött úgy érzik magukat, mint a börtönben. A cukorgyár területen álló házakkal ugyanaz a helyzet, mint a krasznahorkaváralji romatelep házaival. Szereden is csak a házaikat birtokolják a romatelep lakói, de az alattuk elterülő ingatlant nem vásárolták meg, az továbbra is a szeredi cukorgyár tulajdona. A cég nem kíván foglalkozni a helyzettel, bérleti díjat sem szed a lakóktól.
A szeredi eset nem egyedülálló Szlovákiában. Főként az ország keleti részében vannak olyan települések, ahol szintén fallal kerítettek be romatelepeket. Ez történt többek között Osztópatakon (Ostrovany), Gálszécsen (Seèovce), Tőketerebesen (Trebišov), Kislomnicon (Lomnièka).
A Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ követeli, hogy az építésügyi törvénybe kerüljön be a területi és szociális szegregáció tilalma. A törvényalkotók erre nem hajlanak. „Nem terhelhetjük le mindennel az építésügyi törvényt, annak más küldetése van. Emellett egy ilyen tiltás akadályozhatná a tulajdonosokat ingatlanjuk védelmében” – mondta a Pravdának Jelena Hudcovská, a közlekedési minisztérium építésügyi szakosztályának vezetője. Véleménye szerint az ilyen jellegű vitákat bírósági úton kellene rendezni.
