Boldogabbá válhatnak a felvidéki magyar oktatási intézmények
Boldogságóra képzésen vehettek részt a mátyusföldi tanítók és óvodapedagógusok április 11-én Galántán. A szakemberek annak érdekében ismerkedtek meg a Boldogságórák témaköreivel, azok elméleti hátterével, hogy a mátyusföldi oktatási intézményekben is növeljék az óvodás illetve iskoláskorú gyerekek boldogságszintjét.
A derű és élményközpontú Boldogságóra módszer fővédnöke Bagdi Emőke, az ismert klinikai szakpszichológus. A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az óvodás és iskolás korosztály számára.
"Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak" – írta le a program célját Bagdi Emőke.
A Boldogságórákat Magyarországon 2014 szeptemberében indította el a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében Bagdi Bella, az alapítvány elnöke. A képzésre jelentkező pedagógusok harminc óra keretén belül sajátíthatják el az elméleti és gyakorlati tudást, hogy a későbbiekben kidolgozottan taníthassák a diákokat a boldogságra. Felvidékre a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programnak köszönhetően jutott el a képzés rövidített formában – tudatta portálunkkal Berky Angelika, koordinátor.
„Óvodapedagógiai munkám során nap, mint nap tapasztalom, hogy a társas kapcsolatok gyengébbek, a gyerekek érzelmi intelligenciája egyre alacsonyabb, az érzelmi szálak hovatovább vékonyabbak, és egyre többet van szükség arra, hogy ezen a téren segítsünk. Ezért gondoltam azt, hogy a Boldogságóra programnak a felvidéki intézményekben is helye lenne” – fejtette ki Berky Angelika, aki maga is részt vett a galántai képzésen.
Németh Andrea, a galántai képzés vezetője elmondta, a Boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem, hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget. Ma már közel 75000 pedagógus tart Boldogságórákat Magyarországon és határon túli magyar iskolákban is. A program jelenleg magyar, szlovák, angol és német nyelven is működik.
A program során a pedagógusok legkevesebb havi egy boldogságórát tartanak a kitűzött célcsoport számára. A gyerekek játékos úton sajátítják el a boldogságfokozó technikákat , miközben a pedagógus vezetőként van jelen az órán. Németh Andrea tapasztalatból nyilvánította ki, Boldogságórát nem lehet 45 percben tartani az alapiskolákban, ajánlott legalább 90 percig aktívan foglalkoztatni.
A galántai képzésen a mátyusföldi pedagógusok játékos, interaktív formába sajátíthatták el a program alapjait, olyan érzésekkel dolgozva, mint a hála, az optimizmus, a megküzdés vagy a megbocsátás gyakorlása.
Berky Angelika közölte, további képzéseket szerveztek a Felvidékre, a galántaival párhuzamos időben Nagykaposon folyt Boldogságóra tanfolyam, Otrokocson pedig április 25-én tartanak majd képzést annak érdekében, hogy a felvidéki magyar oktatási rendszerbe minél több boldogság és derű jusson.
