Bodrogközi és Ung-vidéki települések – lehetőségek és jövőképek
Egy új út, egy megmentett iskola, egy felépített bérlakás, egy felújított kultúrház, vagy egy olyan fejlesztés, amelyre évek óta égető szükség volt – a települések életében sokszor ezek a kisebb-nagyobb lépések jelentik az előrehaladást, a kisebb községek esetében pedig gyakran a felzárkózás esélyét is.
A közelgő önkormányzati választás előtt bodrogközi és Ung-vidéki polgármesterjelöltekkel beszélgettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják ma településük és tágabb régiójuk helyzetét, milyen lehetőségeket és kihívásokat látnak maguk előtt, és szerintük mi szükséges ahhoz, hogy az itt élők mindennapjai valóban jobbak legyenek.
Iskola nélkül a közösség is gyengül
Furik Csaba 2007 óta vezeti Kisgérest, és 2009 óta Kassa megye képviselőjeként is dolgozik a Bodrogközért. Az idei választáson mindkét tisztségben ismét bizalmat kér.
Idén szeptembertől minden alapiskolában megkezdődött az új oktatási program bevezetése. Hogyan látja ezeket a változásokat, mi jelenti ma a legnagyobb veszélyt a magyar iskolák számára?
Az új rendszerrel kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak. Az elmúlt húsz évben újra és újra átalakították az oktatást, miközben az eredmények nem javultak érdemben. Szerintem Szlovákiának mindenekelőtt hosszú távú, kiszámítható oktatási koncepcióra lenne szüksége. A magyar iskolák esetében ehhez egy további, nagyon súlyos probléma társul. Nem lehet ugyanazokat a létszámfeltételeket elvárni egy számbeli kisebbség oktatási intézményeitől, mint a többségi iskolarendszertől, hiszen egyszerűen nincs annyi gyermek. A kisebbségi oktatás sajátos helyzetét a szabályozásnak is figyelembe kellene vennie. Egy kis településen pedig minden bezárt iskola vagy intézmény tovább gyengíti a közösséget és a helyben maradás esélyét.
Ön régóta dolgozik polgármesterként és megyei képviselőként is. Sok olyan problémával találkozik, amelyet helyi vagy megyei szinten már nem lehet megoldani, ehhez országos döntésekre lenne szükség. Mi hiányzik ahhoz, hogy ezekben is előbbre lehessen lépni?
Elsősorban annak felismerése, hogy a politikai képviseletnek igenis van jelentősége. Azt tapasztalom, hogy sokan elvesztették a hitüket ebben, azt mondják, úgysem jut be magyar képviselet a parlamentbe, ezért nem érdemes elmenni szavazni. Pedig éppen ezzel mondunk le arról a lehetőségről, hogy beleszóljunk a bennünket érintő döntésekbe. Ha nincs, aki ott legyen és elmondja, mire van szüksége ennek a térségnek, akkor ezek a problémák egyszerűen nem kerülnek maguktól az asztalra. A megyei munka erre nagyon jó példa. Mióta erős bodrogközi képviselet van Kassa megyében, utak újultak meg, milliós fejlesztések valósultak meg az iskolákban, készül a királyhelmeci tanuszoda, jelentős támogatások jutottak a turizmusra, a kultúrára és a térség rendezvényeire. Ugyanez igaz országos szinten is: ha szeretnénk beleszólni például az oktatás jövőjébe, ahhoz jelen kell lennünk ott, ahol a döntések születnek.
Huszonnégy év után is vannak új célok
Nagy Attila huszonnégy éve vezeti Nagykövesdet, és most ismét bizalmat kér a község lakóitól.
Az elmúlt négy évben több jelentős fejlesztés valósult meg Nagykövesden. Melyiket tartja ezek közül a legfontosabbnak?
Nehéz egyetlen beruházást kiemelni, mert igyekeztünk több olyan területen előrelépni, amely közvetlenül érinti az itt élők mindennapjait. Különösen fontosnak tartom az iskola és az óvoda felújítását, amelyet saját forrásból, mintegy 35-40 ezer euróból valósítottunk meg. Megújult a fűtés, a padlózat, a számítógépes rendszer és a konyha is. Emellett korszerűsítettük a sportpálya öltözőépületét, multifunkciós sportpályát építettünk, megújult a közösségi ház, valamint a művelődési ház és a községi hivatal épületén is jelentős energetikai fejlesztések történtek.
Huszonnégy év polgármesteri munka után milyen feladatokkal és tervekkel vágna neki egy újabb ciklusnak?
Több olyan beruházásunk van, amely már előkészített vagy engedélyezési szakaszban van, ezért nehéz közöttük sorrendet felállítani. Kiemelten fontos a szennyvízcsatornázás második szakaszának megvalósítása. Szintén fontos tervünk egy nyolclakásos bérház felépítése; a tervei elkészültek, a dokumentáció már az építésügyi hivatalnál van. Közben több mint 130 ezer eurós támogatást nyertünk a futballpálya további fejlesztésére, ahol automata öntözőrendszer, új lelátók és szabadtéri fitneszpark is készülhet.A vár alatt már megvásároltunk egy ingatlant, ahol turisztikai információs központot tervezünk, később pedig szálláshelyek kialakításában is gondolkodunk. A cél az, hogy az ide érkező turisták hosszabb időt töltsenek Nagykövesden, és ebből a község is profitáljon.
Lépésről lépésre rendezni a falut
Hajdók Vince nyolc éve vezeti Csicsert, és idén ismét indul a polgármesteri tisztségért. Az elmúlt két ciklusban több beruházás és fejlesztés valósult meg a községben.
Mely fejlesztéseket tartja a legfontosabbaknak, és mely eredményekre tekint vissza a legnagyobb elégedettséggel?
Az elmúlt években több olyan beruházást sikerült megvalósítanunk, amelyek hosszabb távon is fontosak a község számára. Ezek közé tartozik a zöldhulladék feldolgozására szolgáló gyűjtő- és komposztálóudvar kialakítása, amely a szükséges gépbeszerzésekkel együtt mintegy 80 ezer eurós beruházást jelentett. Megújult az önkéntes tűzoltók szertára is, erre 30 ezer eurós támogatást sikerült fordítanunk. Nagyobb fejlesztés volt a pihenő- és sportpark kialakítása, amely új közösségi és szabadidős lehetőségeket teremtett. Hosszabb ideje dolgozunk az Udacs-patak és környezetének rendezésén is: mintegy tíz éve kaptunk engedélyt a part gondozására, azóta folyamatosan végezzük a terület rendbetételét és karbantartását. Az elmúlt időszakban több mint 166 ezer eurós támogatással működött a helyi polgári és preventív szolgálat, emellett fejlesztettük a község gépparkját, valamint a sport- és közösségi infrastruktúrát is.
Milyen reálisan megvalósítható tervekkel készül a következő négy évre, és mely területeken szeretne további előrelépést elérni Csicserben?
A következő időszak egyik fő feladata az Udacs medrének megtisztítása, valamint a patak menti part további rendezése. Emellett szeretnénk folytatni a helyi utak fokozatos felújítását és aszfaltozását, tovább bővíteni az önkormányzat gépparkját, és olyan eszközöket beszerezni, amelyek hatékonyabbá teszik a település karbantartását. Tervezzük a kamerarendszer bővítését is, elsősorban azokon a helyeken, ahol erre indokoltan szükség van. Folytatnánk a közterületek rendezését, és fontosnak tartjuk a közösségi élet támogatását is.
A vasútban még mindig van lehetőség
Palkó Viktor 2022 óta Tiszacsernyő polgármestere, előtte tizenkét éven át alpolgármesterként dolgozott. Úgy látja, a városnak ma is vannak olyan adottságai, amelyekre a következő években érdemes építeni.
Tiszacsernyő egykor elsősorban a vasútnak és az átrakodóállomásnak köszönhette a fejlődését. Ma milyen jövőt lát a város előtt, és mely területekre lehet építeni a következő években?
Úgy gondolom, Tiszacsernyő számára ma is komoly lehetőséget jelent az átrakóállomás. Megfelelő feltételekkel növelni lehetne az itt átrakott áruk mennyiségét, ami új munkahelyeket is hozhatna. Tiszacsernyő földrajzi fekvése sem változott: továbbra is az Európai Unió egyik keleti kapuja, és ebben még mindig vannak kihasználatlan lehetőségek.
Az elmúlt ciklusban több régóta megoldásra váró ügyben sikerült előrelépni. Mi az a következő feladat, amelyet a következő négy évben mindenképpen szeretne rendezni?
Folytatni szeretném a földterületek tulajdonjogi rendezését, valamint az elhanyagolt városi épületek fokozatos rendbetételét. Ezek egy részének új funkciót is lehetne adni, például idősek otthonát kialakítani bennük. Emellett tovább kell folytatni a járdák felújítását és a sétány korszerűsítését is.
Az önkormányzatok pénzügyi mozgástere az utóbbi években jelentősen beszűkült. Mely fejlesztéseket tartja ennek ellenére reálisan megvalósíthatónak a következő ciklusban?
A helyzet valóban nehezebb lett: az infláció, az áremelkedés és a növekvő bérköltségek az önkormányzatokra is komoly terhet rónak. Emiatt sok fejlesztés attól függ, milyen pályázati lehetőségek nyílnak meg, és tudjuk-e biztosítani a szükséges önrészt. A következő időszakban ilyen lehet a gyűjtőudvar kialakítása, a pályaudvar fejlesztése, a sétány további felújítása vagy egy interaktív városi park létrehozása. Ezek közül azok tudnak megvalósulni, amelyekhez sikerül megfelelő forrást találni.
Közösségre építve, térségi összefogásban gondolkodva
Varga Tibor nyolc éve vezeti Kaposkelecsényt, és idén ismét indul a polgármesteri tisztségért, valamint a megyei választáson is jelölt. Az elmúlt években több beruházás is volt a községben, miközben egyre hangsúlyosabban foglalkozik az Ung-vidék térségi problémáival is.
Polgármesterként mit lát ma Kaposkelecsény legnagyobb erősségének, amire a következő ciklusban is lehet építeni?
A négy évvel ezelőtti vállalásaink túlnyomó többsége mára elkészült, vagy elindultak azok a beruházások, amelyek hosszabb távon is meghatározhatják a község fejlődését. Kaposkelecsény legnagyobb erősségének mégis a helyi közösséget tartom. Az elmúlt években sikerült olyan csapatot kialakítani, amelyre a községi intézményekben, a civil szervezetekben és az önkéntes kezdeményezésekben is lehet számítani. Fontos adottságunk a település kedvező fekvése is. Jó látni, hogy családi házak újulnak meg, új otthonok épülnek, vagyis vannak, akik itt képzelik el a jövőjüket. Nekünk az a feladatunk, hogy ehhez megfelelő körülményeket teremtsünk.
Nemrég lapunknak azt nyilatkozta, hogy az Ung-vidék problémái helyi szinten nem mindig oldhatók meg. Mely ügyekben lenne ma a legnagyobb szükség közös térségi fellépésre?
Hosszú évek óta visszatérő kérdés a csatornahálózat kiépítése. Ez olyan nagyságrendű beruházás, amelyet az önkormányzatok saját forrásból nem tudnak megvalósítani, ezért közös tervezésre, összehangolt fellépésre, valamint állami és európai uniós támogatásra van szükség. Egyre több települést érint a közbiztonság és a békés együttélés kérdése is. Ezen a területen az önkormányzatok, az állami szervek és a rendőrség szorosabb együttműködésére lenne szükség.
Nyolc év polgármesteri munka után miben változott meg leginkább az, ahogyan a településvezetésről gondolkodik?
Ma már sokkal inkább rendszerben gondolkodom, és jobban látom az egyes feladatok közötti összefüggéseket. Egy polgármesternek egyszerre sok folyamatot kell átlátnia, és jól kell felállítania a fontossági sorrendet. Azt is megtanultam, hogy nem mindent kell egyedül eldönteni: fontos megtalálni azokat az embereket, akikre lehet építeni, feladatokat delegálni, és megtalálni az egyensúlyt a napi problémák megoldása és a hosszabb távú tervezés között.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/42. számában.
