„Kerecsen“, a fény ünnepe: Nagybalogon idén is megünnepelték a téli napfordulót
A tűz meggyújtásával kezdődött az idén tizedik alkalommal megrendezett Kerecsen ünnep a Nagybalog határában lévő Tor-hegyen. Ősi hun-magyar-szkíta ünnep ez, ezen a napon tartották az újévet és a Fény ünnepének nevezték. A kerecsensólyom a fény madara.
Az ünnep alkalmával röptették a sólymokat, hogy az emberek lelke a sólymok közvetítésével közelebb kerüljön az újjászülető fényhez. A téli napforduló ünnepe az újév kezdetét jelenti.
Ilyenkor a leghatalmasabb a sötétség, és a legerősebb a sötét erő. Azonban a legnagyobb sötétségben kell a fénynek megszületnie.
Tóth Zoltán, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke szerint őseink úgy tartották, hogy a legnagyobb sötétségben kell megszületnie a fénynek. Ahogy mondták – mindég egy tyúklépéssel nagyobb lesz a nappali fényesség és mi egyebet nem teszünk, mint a hagyomány szerint segítünk a fénynek legyőzni a sötétséget. A régi világban ez természetes volt, hogy december 21-én összejöttek a barátok, a család és tüzet gyújtottak, várták a fény születését napkeltekor a hajnalhasadáskor.
Az ünnepség elmaradhatatlan része volt a regölés, valamint a különféle előadások őseink szokásairól, hagyományairól. Mindezek mellett megemlékeztek a Kerecsen Motoros Egyesület tíz éves megalakulásáról is.
A Magyarországról érkezett Sály Viktor elmondta, először van itt, de a Kerecsen Motoros Egyesülethez mindig szívesen jön. "Jó volt a rendezvény, mindig jó őket látni, akár nálunk a klubházban, akár ide kijönni, úgyhogy köszönjük szépen, hogy itt lehetünk" - fogalmazott.
A napfelkeltéig tartó ünnepségen böjtöt tartottak, nem ettek, alkoholt sem fogyasztottak. Minderre csak a fény megszületésekor, az új év kezdetekor kerülhetett sor, ahol a házigazdák által szeretettel és a jelenlévők iránti legnagyobb tisztelettel készített ételeket fogyasztották. Gömörben a nagybalogi Tor-hegyen kívül Lekenyében és a Péterfala határában található Völgyben is megtartották a téli napfordulós ünnepséget.
