Beszakadt az útfelület az ipolyszalkai hídon: minden negyedik megyei híd rossz állapotban van az Érsekújvári járásban
Beszakadt az útfelület az Ipolyszalka és Bajta közötti hídon, ezért az érintett szakaszon félpályás útlezárást és sebességkorlátozást vezettek be. Csenger Tibor megyei alelnök tájékoztatása szerint egyelőre nem kell számítani a II/564-es út teljes lezárására. A Regionális Útkezelő Társaság dolgozik a ponthiba mielőbbi elhárításán, az eset azonban egyértelművé tette, hogy ezt követően a híd teljes körű felújítására is szükség lesz.
Csenger Tibor tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben 108 hidat újítottak fel Nyitra megyében.
– közölte. Azt is megfogalmazta közösségi oldalán, hogy léteznek olyan rejtett hibák, amelyek utólag derülnek ki, mint a mostani 1945-ben épült híd esetében is.
Ennek különös jelentősége van, mert ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy több járművezető figyelmen kívül hagyta a korlátozást. Az autók egy része a szabadon maradt sávon a megszokott, közel 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladt át, annak ellenére, hogy a szűkített útszakaszon szembejövő forgalommal is számolni kellett.
A Szlovák Közútkezelő Vállalathoz tartozó Közúti Adatbank részlegének 2026 januárjában kiadott jelentése alapján az Érsekújvári járás II. és III. osztályú útjain összesen 75, Nyitra megye tulajdonában lévő híd található. A szlovák közút- és hídkezelési osztályozási rendszerben a hidak állapotát 1-től 7-ig terjedő skálán osztályozzák. Az 1-es (hibátlan) és a 2-es (nagyon jó) fokozathoz egyetlen járásbeli híd sem sorolható. Mindössze nyolc híd állapota jó, negyvenhét hidat kielégítőnek, tizenhatot rossznak, hármat nagyon rossznak, egyet pedig válságos állapotúnak minősítettek.
Ez azt jelenti, hogy a járásbeli megyei úton elhelyezkedő hidak majd 27%-a rossz állapotú.
A hidak műszaki állapota mellett az életkoruk is figyelemre méltó. A közúti Adatbank adatai alapján készített összesítésünk alapján elmondható, hogy a
Az életkor önmagában még nem határozza meg egy híd biztonságát: egy rendszeresen karbantartott, megfelelően felújított régebbi szerkezet is hosszú ideig használható. Az adatokból azonban látható, hogy a járás megyei hídállományának jelentős része olyan korszakban épült, amikor a közúti forgalom mennyisége, a teherautók tömege és az utak igénybevétele lényegesen alacsonyabb volt.
A megye az elmúlt években folyamatosan végzett beavatkozásokat a hídállomány műszaki állapotának javítása érdekében. A nyilvános beszámolókban ugyanakkor külön kategóriát alkotnak a teljes körű rekonstrukciók és a megyei hídbrigádok által elvégzett karbantartási munkák.
A rendelkezésre álló adatok szerint az Érsekújvári járás megyei hídállományát érintő beavatkozások az elmúlt négy évben főként a korlátok és szegélyek rekonstrukciójára, a betonfelületek lokális helyreállítására, valamint a vízelvezetés biztosítására irányultak.
Az ipolyszalkai eset arra figyelmeztet, hogy a rendszeres ellenőrzések és a rutinszerű karbantartási munkák mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia az idősödő, kedvezőtlen műszaki állapotú hidak részletes diagnosztikai vizsgálatának. Megfelelő források és célzott beruházások nélkül ezeknek a szerkezeteknek az állapota az időjárási hatások, az anyagok természetes elöregedése és a növekvő forgalmi terhelés következtében tovább romolhat. A szükséges beavatkozások halasztása pedig növelheti annak kockázatát, hogy egyes hidaknál a tervezhető, ütemezett felújítás helyett váratlanul válik szükségessé a forgalom korlátozása vagy a teljes körű rekonstrukció.
