Belső világítással és QR-kóddal teszik még vonzóbbá az Aranyember-kápolnát
A komáromi VII-es lakótelep mutatós színfoltjává vált a nyár végén teljeskörűen felújított Aranyember-kápolna. E napokban annak belső világítását is felszerelik – tudtuk meg Keszegh Béla polgármestertől. Továbbá kiraknak majd egy QR-kódot, amiről az Aranyember történetét bemutató, Youtube-on nézhető videófilm indul. Ez utóbbit már készítik a Komáromi Városi Televízió munkatársai.
A katolikus temető és a jelenlegi Eötvös utca között található kis kápolna egykor a pravoszláv egyház tulajdonában volt.
A mutatós kis épület közelében temették el a 19. században élt komáromi gabonakereskedőt, Domonkos Jánost, akiről Jókai Mór Az arany ember című társadalmi regényében a hajóbiztos, Tímár Mihály alakját mintázta.
Mivel a gazdag kereskedő vagyona javarészét a helyi pravoszláv egyházra hagyta, az hálából a kápolnája szomszédságában temette el őt.
A kommunista rendszer értékromboló mivoltát bizonyítja, hogy a VII-es lakótelep építésekor a városban korábban élt szerb családok pravoszláv, illetve görög katolikus temetőjét felszámolták, s a kápolna melletti térséget befüvesítették. A múlt század ’70-es éveinek elején azonban sikerült megmenteni a kápolna melletti sírköveket, azok között a Domonkos család sírját is. Domonkos Jánosé a Nádor utcai pravoszláv templom udvarába került, a többit pedig a felnyitható Duna-híd lábához helyezték át, ahol azóta is megtalálhatók. A kápolna szinte a csodával határos módon átvészelte a tömbházak építését és a vandálok pusztítását, de az állag-megóvása érdekében két évtizeden át senki egy lépést sem tett.
Bár a rendszerváltás után az ügyben fordulat történt:
1994-ben Gráfel Lajos, a Komáromi Városi Hivatal műemlékvédelmi szakemberének kezdeményezésére a városvezetés felújíttatta a romos kápolnát, ám az őrzését nem biztosították.
Emiatt a réz tetőzetét leszerelték-ellopták, belseje pedig hajléktalanok tanyájává vált. Az alkalmazkodásra képtelen egyének odabenn sok szemetet, drogozáshoz használt fecskendőt halmoztak fel, s több alkalommal fel is gyújtották, de a közelben élők nem mertek beavatkozni az egyre áldatlanabb helyzetbe.
A városvezetés és az önkormányzat újabb hathatós döntésére volt szükség: kezdeményezésére nemrég megvalósult a másodszori felújítása.
E projekt megvalósítását a a képviselő-testület 10 ezer euróval támogatta. Miután az év elején a Bastion Comorra nonprofit szervezet önkéntesei a város közreműködésével több zsáknyi hulladékot hordtak el az Aranyember-kápolnából és környékéről, az épületre egy odaillő rácsos kaput szereltek fel. A további felújítási munkálatok során új tetőszerkezetet kapott, homokkal szórták fel a talajt, illetve bevakolták a belső és külső falait, lecsiszolták a falburkolat márvány részeit, majd lefestették. Ráadásul a környezete is megszépült.
A térség egyori szégyenfoltja végre annak ékévé vált, amit a mellette meg-megálló járókelők is érdeklődve nézegetnek.
Mivel a belseje még üres, Keszegh Béla polgármesternek tolmácsoltuk a kérdést, hogy azt majd miként hasznosítják.
- válaszolta.
Remélhetőleg az emlékművek hivatalos nyilvántartásában nem szereplő, de a Jókai-kultuszhoz kötődő, s elsősorban a komáromi patrióták számára anyagiakkal nem mérhető értéket képviselő épület közelében gyakran járőröznek majd a városi rendőrök...
