Belső vándorlások: vidékek ürülnek ki

Szenc már három éve listavezető: tavaly a beköltözők száma 36 százalékkal emelkedett 2009-hez képest. A belső migráció egészében is nőtt, a válság három esztendeje után először. 88 ezer ember változtatta meg lakhelyét, hét és fél ezerrel több, mint az előző évben.

A Pozsonyi kerület lélekszám-növekedése a migrációnak köszönhetően 7 százalékos. Tavaly a Nagyszombati kerületbe 2,8, a Nyitraiba 0,6 százalékos volt a bevándorlás az ország más vidékeiről. A legtöbben Galántára, Nyitrára és Komáromba, illetve a Dunaszerdahelyi járásba közltöztek be, az utóbbinak arra a részére, amely még Pozsony vonzáskörzetének számít.

Migráció, elvándorlás miatt csökkent a lakosság száma az Eperjesi, a Trencséni és a Besztercebányai kerületben. A legtöbb lakost a Szinnai, a Mijavai és a Breznóbányai járás veszítette (3,9 – 3,2 %).

A Pozsonyi kerület, mely területét tekintve a legkisebb, az országban a legsűrűbben lakott, egy négyzetkilométerre itt háromszor annyi lakos jut, mint az országos átlag. A területileg legnagyobb két kerület, a Besztercebányai és az Eperjesi a legritkábban lakott Szlovákiában.

Pozsony környékének a puszta migrációs ténynél többet is jelent a bevándorlás. Itt őshonos magyar, német, horvát kisebbség is élt, így a nemzetiségi arányokat is átírják, akik ide települnek. Erőteljes szórványosodás indult be magyar szempontból a Pozsonyi kerületben, de a szenciek gondjai például más területeken is sokasodnak.

Általában gazdaságilag aktív korú emberek a betelepülők, de olyan vidékekről, ahol más közegben szocializálódtak, így a beilleszkedés, összecsiszolódás problémái is jelentkeznek. A helyi önkormányzatnak infrastruktúra, közszolgálat, óvoda- és iskolahálózat, egészségügyi ellátás vonatkozásában is megnövekedett igényekkel kell szembesülnie. Az ingázás, a járműforgalom folyamatos növekedése is komoly kihívás. A legjelentősebb változás azonban az, hogy teljesen átalakul a főváros vonzáskörzetének arculata.